1. A LEGJOBBKOR VAN NAGYBÖJT
Az egyre hiperaktívabb nemzetgazdasági miniszter a KSH-nál egy nappal korábban beharangozta a februári 7 százalék feletti élelmiszer-inflációt, hogy újfent kormányzati árstopos beavatkozással fenyegethesse meg a boltokat. Nagy Márton ugyanakkor azt is bejelentette, hogy már húsvétra elkészíti a jövő évi büdzsé tervezetét, mégpedig 3,5 százalékos GDP-arányos hiánnyal számolva. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke az élelmiszerárak növekedésére reagálva arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyugdíjak valódi emelése helyett a kormány „Rogán-kártyát és havi 1500 forint áfavisszatérítést” ígér az időseknek. Amit az eddigi információk alapján nem lehet majd érvényesíteni az őstermelőknél, akik emiatt piaci versenyhátránytól tartanak.
2. ELTŰNT POSZT ÉS UKRÁNELLENES HANGULAT
Nyitott kapukat dönget Orbán Viktor az Ukrajna EU-tagságáról kezdeményezett véleménynyilvánító szavazással, hiszen a Medián friss mérése alátámasztja a miniszterelnök várakozásait. A közvéleménykutató intézet szerint a magyarok 56 százaléka elutasítja az ukrán uniós tagságot, 33 százalék nagyon ellenzi, 23 százalék ellenzi, s csak 11 százalékos az erős támogatás az ügyben. Eközben különös módon eltűnt az internetről egy kormányzati Facebook-poszt, amely egészen nyers és empátia nélküli stílusban érvelt az ukránok ellen. A majdnem egy napig elérhető szöveg úgy fogalmazott, „az EU életben akarja tartani Ukrajnát, finanszírozná egymilliós ukrán hadsereget és az ukrán államot, felvenné Ukrajnát gyorsított pályán – ennek nem szabad megtörténnie”.
3. A HÁLA MÉGIS POLITIKAI KATEGÓRIA LETT
Miközben Washingtonban biztató célzások érkeznek arról, hogy közel lehet a megegyezés az ukránokkal a tűzszünetről, a Trump-kormányzat újabb eddigi szövetségesével veszett össze. Méghozzá az egyik leghűségesebbel, Lengyelországgal, amelynek külügyminisztere zokon vette, hogy Donald Trump jobbkeze, Elon Musk techmilliárdos arra célzott, leállíthatja a tulajdonában lévő Starlink műholdas szolgáltatást az ukránoknak, akik ezzel kommunikálnak a fronton. Radek Sikorski felhívta a figyelmet, hogy az ukránoknak a szolgáltatást a lengyel kormány fizeti elő, s ezek szerint el kell gondolkozzanak más megoldáson. Erre Musk és Marco Rubio külügyminiszter is hálátlannak nevezte a lengyeleket és felszólították Varsót, köszönje meg a szolgáltatást, amely nem lesz felfüggesztve. Közben az európai vezetők valóban elkezdtek gondolkodni, melyik európai cég válthatná ki az amerikai függést.
4. KANADÁBAN IS TRUMPRÓL SZÓL A VÁLASZTÁS
A jóslatoknak megfelelően Kanada és Nagy-Britannia korábbi jegybankelnöke lesz az észak-amerikai ország következő miniszterelnöke. A Kanadát irányító liberálisok Mark Carney-t választották a párt (és az ország) vezetőjének, miután elődje, az egykor progresszív ikonnak számító, ám roppant népszerűtlenné vált Justin Trudeau távozott posztjáról. Az 59 éves Carney nagy előnye, hogy egyrészt nem volt szerepe az elmúlt évek liberális politikájában, másrészt a kanadaiak elhiszik róla, hogy szembe tud szállni az amerikai elnökkel, aki folyamatosan vámokkal, sőt az Egyesült Államokhoz csatolással fenyegeti északi szomszédját. Az új kormányfő dönt majd az idei választások időpontjáról is, a verseny nagyon szoros, köszönhetően Donald Trumpnak, aki állandó támadásaival felhozta a nemrég még menthetetlennek tűnő liberálisokat.
5. HA NEM INDULHAT, CSAK NEM NYER
Összecsapások voltak Bukarestben, miután a választási bizottság nem engedte meg, hogy a májusi elnökválasztáson elinduljon az a szélsőjobboldali jelölt, aki nagy meglepetésre megnyerte a novemberi első fordulót. Calin Georgescu győzelmét azóta érvénytelenítették, mondván orosz titkosszolgálati segítséggel diadalmaskodott, sőt azóta büntetőeljárás is indult ellene illegális kampányfinanszírozás és alkotmányos rend elleni szervezkedés miatt. A döntés kihirdetése után Georgescu hívei összecsaptak a bizottság székházát védő rendőrökkel. Mindez azt is jelenti, hogy a román elit Brüsszelt választotta Washington helyett, Georgescu támogatói között ugyanis Moszkva és Peking mellett ott van a Trump-kormányzat is.
6. KIUTASÍTHATÓK LESZNEK A KETTŐS ÁLLAMPOLGÁROK
Kiutasíthatóvá tenné az országból a kormány azokat a más állampolgársággal is rendelkező magyarokat, akik olyan tevékenységet folytatnak, amely „veszélyezteti Magyarország szuverenitását, közrendjét, biztonságát vagy területi integritását”. A Fideszben már folyik az ehhez szükséges alaptörvény-módosítás és a szükséges végrehajtási törvény előkészítése. Kocsis Máté Facebook-oldalán már közzé is tette az alkotmánymódosító szövegrészt. A Fidesz frakcióvezetője a szigorítást azzal magyarázza, hogy az elmúlt években egyre gátlástalanabbul „avatkoztak be külföldi hatalmak, spekulánsok hazánk belügyeibe szervezeteken, megvett politikusokon és a magát függetlennek nevező médián keresztül”.
7. ÉVTIZEDES FELVÉTELI REKORDJELENTKEZÉS
Idén csaknem 130 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, közülük 88 ezren az alapképzésekre, ezek pedig az elmúlt évtized legmagasabb továbbtanulási számai, köszönhetően annak, hogy a kormány könnyített a bejutás feltételein, eltörölték a minimumponthatárokat, nem kötelező már az emelt szintű érettségi s a nyelvvizsga sem a diplomához, s az egyetemek maguk határozhatják meg, miért adnak pluszpontokat. A pedagógusbér-emelés is megtette a hatását, ez már a harmadik legnépszerűbb képzési terület, 21 ezer feletti jelentkezővel, ezen belül az óvodapedagógus szak a legkedveltebb. A legtöbben hagyományosan gazdasági szakokra, aztán pedig műszaki-informatikai szférába jelentkeznek. A legidősebb felvételiző 83 évesen ülne vissza az iskolapadba.
8. TÜNTETTEK AZ ORVOSOK
Szakmai konferenciának is beillő többezres orvostüntetést tartottak a hétvégén Budapesten az orvosi kamara felhívására, ahol az egészségügyi ellátás javítását követelték. A doktorok a legsúlyosabb gondnak azt tartják, hogy az EU átlagának felét se fordítjuk gyógyításra, hogy egymillió magyarnak nincs háziorvosa és hogy a várólisták miatt százmilliárdokat költünk kényszerűen magánegészségügyre. A tüntetők gyorssegélyt kértek a legkritikusabb területekre, így a háziorvosi rendszerbe, továbbá jövő évtől 500 milliárd forint pluszpénzt követeltek betegellátásra. A tüntetésre az egészségügyért felelős államtitkár, Takács Péter reagált, szerinte az orvoskamara „beállt az ellenzéknek kampányolni”, majd felemlegette az orvosoknak adott jelentős fizetésemelést, bár a tüntetőknek bérkövetelésük most nem volt.
9. OTT SEM LÁTSZIK A REPÜLŐRAJT
Leálltak a németországi repterek, miután egynapos sztrájkot tartottak a magasabb fizetést követelő reptéri dolgozók. Kérdés, ki tudja-e fizetni a német gazdaság az ország más területein is megjelenő munkavállalói igényeket. A most nyilvánosságra hozott januári adatok szerint végre nőtt az ipari termelés, ám ez aligha az annyira vágyott fény az alagút végén. Az export ugyanis váratlanul bezuhant januárban, s a fuvarozók adatai azt mutatják, hogy februárban kevesebb áru mozgott a német utakon. A jó hír váratlanul a politikából érkezett, a reméltnél is gyorsabban haladnak ugyanis a koalíciós megbeszélések a keresztény pártok és a szociáldemokraták között.
10. BEFEJEZTE AZ ÓCEÁN MAGÁNYOS KENUSA
75 nap után célba ért az Atlanti-óceánt egyedül átevező magyar kenus. Rakonczay Gábor bejelentette, ezzel be is fejezte két évtizedes extrém sportolói karrierjét. A 44 éves Rakonczay 5000 kilométer után Antigua partjainál érte el Amerikát, ez volt a második ilyen útja, 2012-ben 77 nap alatt kenuzott át az óceánon. A sportember külön köszönetet mondott a legendás szólóvitorlázónak, Fa Nándor tervezte ugyanis a küldetésén használt csónakot. Rakonczay pályafutása során még extrémebb kísérlettel is próbálkozott, négy éve egy SUP-deszkával próbált átkelni az óceánon, akkor mentőhelikopter vetett véget a kalandnak, de szárazföldön is megállta a helyét, 2023-ban ugyanis ultrafutóként nyert világbajnokságot.
