1. PETŐFIÉK IS BÉKETEREMTŐK LETTEK
Az 1956-os szabadsághősöket háborúellenesekké alakító, aktualizáló kormányzati retorika most 1848 forradalmárait is hasonló színben akarja láttatni, legalábbis erre tesz kísérletet a miniszterelnök. Orbán Viktor külhoni magyaroknak írt ünnepi levelében úgy fogalmaz a márciusi ifjakról, hogy azok „úgy győztek az elnyomás felett, hogy felforgatás helyett a rendet, háború helyett a békét, a halál helyett az életet tűzték zászlójukra” – tehát azokra a Petőfiékre utal Orbán, akik forradalommal lázadtak fel az osztrák császár ellen, szabadságharcukat pedig orosz seregek segítségével tiporták el, maguk pedig vértanúvá vagy üldözötté váltak. Eközben a kormánynő holnapi, Nemzeti Múzeumnál mondandó beszédét a kormánypropaganda szlogenje úgy vezeti fel, hogy „1848-ban egy maroknyi lázadó volt a birodalom ellen, ahogyan ma is”.
2. VÉGÜL MEGINT NEM VÉTÓZTUNK
Az eredetileg tervezett nyolc helyett végül négy oroszt sikerült megmentenie Magyarországnak az uniós szankcióktól. A moszkvai elit tagjai ellen rendszeresen fél évvel meghosszabbított büntetőintézkedések szombaton jártak volna le, s a magyar kormány vétóval fenyegetőzött, ha nem teljesítik követeléseit. A határidő előtti napon aztán megszületett a kompromisszum, amelynek részeként két üzletember mellett az orosz sportminiszter és az olimpiai bizottság vezetője is lekerült a listáról, amelyet így már egyhangúlag sikerült újabb hat hónapra megszavazni.
3. PORTUGÁL MESTERHÁRMAS, DE NEM A PÁLYÁN
Három év alatt harmadszor próbálhatnak meg stabil kormányra szert tenni a portugálok. Az államfő azután írt ki előrehozott parlamenti választást májusra, hogy a jobbközép kisebbségi kormány elvesztette a maga ellen kezdeményezett bizalmi szavazást. Luís Montenegro miniszterelnök bukásához az vezetett, hogy napvilágra kerültek családtagjai cégének vitatható üzleti ügyei. A közvélemény-kutatások szerint egyébként nincs nagy elmozdulás a tavaly tavaszi választáshoz képest, vagyis sem a jobbközép, sem a balközép nem számíthat stabil többségre. A két tábor viszont egyvalamiben egyetért: az amerikai elnök megbízhatatlanságában. A védelmi miniszter közölte is, hogy nem veszik meg a tervezett amerikai vadászrepülőket, mert nem tartják kiszámíthatónak Washington politikáját.
4. TALÁN MÉG A GRÖNLANDIAKAT SEM ÉRDEKLI ENNYIRE GRÖNLAND
A NATO-főtitkára mellett grönlandozott egy újabbat az amerikai elnök, jóllehet a világ legnagyobb szigete feletti fennhatóságot gyakorló Dánia is a katonai szövetség tagja. Donald Trump szerint a dánokkal és a grönlandiakkal is tárgyalni fognak a sziget megszerzéséről. A Washingtonban váratlanul szívélyesen fogadott Mark Rutte csak annyit mondott, hogy szeretne kívül maradni a vitán. Közben parlamenti választásokat is tartottak Grönlandon, amelyek eredménye Trump előtt egyáltalán nem érdekelte a világot. A 40 ezer választópolgárból jó 28 ezren adták le voksukat és leváltották az eddig kormányzó baloldali koalíciót. Az első helyen befutott jobbközép demokraták ugyanúgy függetlenségpártiak, mint szinte az összes többi parlamenti erő, ám azt csak fokozatosan szeretnék elérni, ha valóban képes lesz a gazdaságuk dán segélyek nélkül is boldogulni.
5. LASSAN ÉLEDEZIK A MAGYAR ÉPÍTŐIPAR
Ha csekély mértékben is, de már négy egymást követő hónapban nőtt az építőipari termelés, januárban 1,6 százalékkal bővült decemberhez képest, de még így is elmaradt 9,6 százalékkal az egy évvel korábbitól a KSH adatai szerint. Nem ad okot viszont a kormány rapülőrajtos optimizmusára, hogy a rendelési mutatók kifejezetten rosszak, a megkötött új szerződések volumene januárban 15,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
6. NEHEZEN ÉRTHETŐ ÁRRÉSSTOP-RENDELET
A kormánytól várnak a segítséget a boltok, hogy értelmezni tudják a hétfőtől hatályos árrésstop-rendeletet. Zavarja őket, hogy a rendelet szövegében keveredik az árrés és a haszonkulcs fogalma. De indokolatlannak tartják a saját márkás termékek arányának korlátozását is, szerintük a többi márka preferálása nem segíti az inflációs célok elérését. Az üzletek veszteséggel számolnak a rendelet május végi kivezetéséig. Elemzők számításai szerint viszont ha a veszteségüket kompenzálják a védett alapélelmiszerek listáján kívüli termékek árának emelésével, akkor a vásárlók nem biztos, hogy jól járnak. Erre Orbán Viktor mai rádióinterjújában úgy reagált, hogy akár minden élelmiszerre kiterjesztik az árrésstopot. Egy jegybanki elemzés viszont nem az élelmiszer-kereskedelemben találta meg durva élelmiszer-infláció okát, hanem az élelmiszeriparban, ahol a profit 55 százalékkal, illetve annak legnagyobb beszállítójában, a mezőgazdasági ágazatban, ahol a profit 47 százalékkal nőtt 2022-ben az előző évhez képest.
7. LÁZÁR TAKARÍT, ROGÁN TOVÁBB GYENGÜL
Nem sokat tétovázott Lázár János, miután februártól áttették hozzá Rogán Antal fennhatósága alól az útdíjszolgáltatás területét, az évi 800 milliárdos bevételt hozó állami cég teljes felső vezetését menesztette. A közlekedési miniszter teljes körű informatikai vizsgálatot rendelt el, s tömeges létszámleépítés is következhet a 660 fős díjbeszedő vállalatnál. Sajtóhírek szerint súlyos hatékonysági anomáliákat találtak a cégnél, amelynek vezérét, a Rogán-embernek számító Bozóky Alexet azonnal elküldték – ő egyébként előtte a szintén Rogán felügyelte Szerencsejáték Zrt.-t vezette. Közben újabb hatáskört vontak el a miniszterelnöki kabinetirodát vezető minisztertől, az Orbán Balázs politikai igazgató vezette Stratégia Tanácsadó Testület Rogántól átkerült Gulyás Gergely felügyelete alá.
8. UTOLÉRTE AZ INFLUENZA A COVIDOT
A Covid 2020. februári megjelenése óta a mostani volt az első olyan szezon a légúti megbetegedéseknél, amikor az influenzajárvány csúcsértékei meghaladták a koronavírus-járványét. A SOTE epidemológiai intézetének friss tanulmánya azt is bemutatja, hogy a mostani influenzajárvány a koronavírusos időkhöz hasonlóan jelentős többlethalálozást is okozott, sőt sokkoló következtetése szerint az adatfeldolgozás előrehaladtával a jelenlegi influenza áldozatainak száma eléri, de meg is haladhatja a Covid idején mért szintet. 2024 utolsó hetétől 2025. január közepéig már megmutatkozott az idősek körében a jelentős, 8 százalékos halálozási többlet, amely tavaly és tavalyelőtt egyáltalán nem volt. Általános tapasztalat a szezonális influenzajárványoknál, hogy 5-7 évente súlyosabb és nagyobb szokott előfordulni, ez most világszerte is így volt.
9. EGYRE GYANÚSABB MINISZTERI CSOK
Úgy tűnik Nagy Márton nem bontotta ki az igazság minden részletét a csokjáról. A nemzetgazdasági miniszter 2021-ben csok- és adó-visszatérítési támogatással vett egy lakást, miközben egy jegybanki hitelből vásároltban lakott. Amikor erről akarta kérdezni a sajtó, gyorsan kiadott egy közleményt, hogy jogszerűen járt el és már vissza is fizette a csokot is, az adót is. De ennek nincs nyoma a tulajdoni lapon. Arra a kérdésre, hogy mikor fizette vissza a csokot, a miniszter eddig nem válaszolt. A gyanút növeli, hogy a lakásvásárlást egy 2017-es lakástűzzel indokolta a miniszter, ami nem ott, hanem a mélygarázsban történt, és négy hónap múlva, az épületet helyreállítása után a lakók visszaköltözhettek lakásukba.
10. TÖRVÉNYTELENÜL ZÁRATTÁK BE IVÁNYIÉK ISKOLÁIT
Törvénysértő módon vonta vissza a kormányhivatal tavaly nyáron az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség által működtetett két oktatási intézmény engedélyét, ezért az erről szóló határozatot a törvényszék megsemmisítette. A kormányhivatal döntését a felhalmozott közüzemi tartozásokkal indokolta, ami veszélyeztette a gyermekek folyamos és biztonságos nevelését. De ezt a törvényességi ellenőrzést mellőzve, jogsértő módon az egyszerű ügyekre engedett gyors eljárással állapította meg, ráadásul hat nappal a tanévkezdés előtt. Emiatt sérültek a gyermekjogok is, mert a bezárt iskolák tanulóinak többsége sajátos nevelési igényű (SNI-s) volt, és pár nap alatt nehezen, vagy egyáltalán nem tudtak számukra megfelelő új iskolát találni. A bíróság jogerős döntése alapján az iskolák újra működhetnének.
