1. HUNGARIKUM LETT A VÉTÓ
Az elmúlt időben megszokott módon zajlott a mai brüsszeli EU-csúcs, a 27 tagállamból 26 egyetértett Ukrajna további támogatásában, ám Magyarország megvétózta az egyhangú közös uniós határozatot. A vétót a magyar kormányfő már előre bejelentette, s az uniós vezetők eleve úgy is készültek, hogy az EU helyett a 26 ország nevében fognak csak beszélni. A magyar álláspont szerint most hagyni kell az amerikai elnököt, hogy ő teremtsen békét, az európai vezetők szerint azonban egyelőre nincs igazán eredménye Donald Trump közvetítésének. Trump egyébként az ukrán elnökkel folytatott telefonbeszélgetésében felvetette, hogy amerikai üzemeltetésbe kerülhetnének az ukrajnai erőművek. Az uniós csúcs két további témája a haderőfejlesztés és az európai versenyképesség felturbózása.
2. AMERIKAI TUDÓSOK EURÓPAI HULLÁMHOSSZON
Bár sok örömük nincs benne, az európai országok megpróbálnak hasznot húzni Donald Trump hatalomra kerüléséből. Tucatnyi uniós tagállam közös levélben sürgeti Brüsszelt, dolgozzon ki stratégiát amerikai tudósok idecsábítására. A Fehér Ház radikálisan lefaragja a kiadásokat egyes kutatási területeken, ráadásul a kormányzat ideológiája is riasztó sok amerikai tudósnak. Brüsszelben azon is gondolkodnak, hogy átvegyék a Washington által megszüntetésre ítélt Szabad Európa rádió finanszírozását. Maga a rádió közben Amerikában perrel próbálja megakadályozni, hogy bezárják.
3. MAGYAR-ORBÁN NÉPSZERŰSÉGI PATT
A Medián szerint már Magyar Péter a legnépszerűbb politikus, miközben Orbán Viktort megelőzi Karácsony Gergely és Hadházy Ákos is. Csakhogy közben kijött a kormánypárti Nézőpont Intézet felmérése is, amely szerint a miniszterelnök 44-29 százalékra vezet a Tisza-párt elnöke előtt, s alkalmassági mutatóban még nagyobb a kihívó ellenzéki vezető lemaradása. Két valósághoz kell hozzászoknunk tehát a választásokig, a Medián ugyanis arra alapozza Magyar Péter elsőségét, hogy a két politikus nagyjából ugyanolyan népszerű saját táborában, illetve elutasított a másikéban, viszont más pártok hívei és a bizonytalanok körében jóval nagyobb Orbán Viktor elutasítottsága, s valamivel többen látnák szívesen fontos poszton Magyar Pétert. Ugyanakkor a Gyurcsány-házaspár népszerűtlenségében nincs ilyen vita: a Medián szerint még Rogán Antal is népszerűbb mindkettőjüknél.
4. A PRIDE MIATT MARAKODIK AZ ELLENZÉK
Ferencváros kutyapárti polgármestere „a világ leggyávább főpolgármesterének” titulálta Karácsony Gergelyt, mert a budapesti városvezető nem támogatta előterjesztéseit, amelyek egyike állandósította volna a városháza épületén a melegfelvonulás zászlaját, míg a másik a fővárosi tömegközlekedési eszközökre helyezett volna el LMBTQ-szimbólumokat. Karácsony válaszában azt jelezte, számára a pártpolitikai provokációnál fontosabb maga a Pride, e javaslatok közgyűlési megszavazására az erőviszonyok alapján semmi esély, inkább a frusztrációt erősítik csak. Közben a Momentum elkülönített pénzalapot hozott létre azoknak, akiket megbírságolnának a melegfelvonuláson, míg a véleménynyilvánítástól tartózkodó Tisza-párt emberjogi szakpolitikusa, Bódis Kriszta azt mondta, nem szabad belemenni a Fidesz utcájába.
5. AZ ÁSZ UTÁNAMEGY MATOLCSYNAK?
Kezdhet aggódni a nemrég távozott jegybankelnök. Az Állami Számvevőszék ugyanis büntetőfeljelentést tett az ügyészségen a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott alapítványok gazdálkodása miatt. Az ÁSZ szerint volt olyan eset, amikor az egyik alapítvány vezetői néhány óra alatt, szakmailag kirívóan hiányos előkészítő anyag alapján döntöttek arról, hogy több százmilliárd forintot fektessenek be két külföldi ingatlancégbe, amelyek később sokat vesztettek értékükből. Egy másik alapítványnál egy 127 milliárdos kötvénybefektetés miatt kezdeményeztek büntetőeljárást. Az alapítványokat Matolcsy György elnöksége idején hozták létre, s a gyanús üzletekből részesültek az elnök fiának barátaihoz köthető cégek is.
6. A NÉGY MAGYAR TENDERKIRÁLY
Négy magyar milliárdos cégei osztoztak az állami közbeszerzések negyedén 2021 és 2023 között egy friss kutatás szerint. A vizsgált két évben a legtöbbet a kormányfő barátja, Mészáros Lőrinc cégei kaszáltak, a közbeszerzések 8,6 százaléka került hozzájuk 1090 milliárdnyi értékben. Második helyre az állami intézmények takarítójaként ismert Kis-Szölgyémi Ferenc került, akinek cégei 836 milliárdnyi állami tendert nyertek el. A harmadik Szíjj László lett, akinek építőipari vállalatai 758 milliárdnyi közbeszerzést húztak be, míg a negyedik helyen a kormányzati propagandát cégeivel kiszolgáló Balásy Gyula végzett 336 milliárdnyi állami megbízással. A négy üzletember cégei összesen háromezer milliárd értékű közbeszerzést nyertek el, s van még csaknem ezer milliárd forintnyi megbízás, ahol a kutatók nem tudták azonosítani a nyertes cégek mögött álló valódi tulajdonosokat.
7. A NAGYON JÓL KERESŐ KEVESEK ORSZÁGA
Magyarország a jól keresők paradicsoma az átlagos jövedelmekhez képest: a teljes állásban dolgozók felső tíz százaléka több fizetést visz haza, mint az alsó ötven százalék összesen. A KSH adatai szerint tavaly a dolgozók kétharmadának alacsonyabb volt a fizetése, mint a bruttó átlagkereset. Ha az egyes kereseti tizedeket nézzük, akkor az látható, hogy a leggyengébb tized és a legfelső között nyolcszoros a különbség, ráadásul a legjobban kereső felső réteg még a második tizednek is a kétszeresét keresi. A különbségek pedig nem csökkennek, hanem éppen nőnek: tavaly a legkisebb keresetűek havi bruttó 29 500 forinttal, míg a legjobb fizetésűek 166 600 forinttal vihettek többet haza a 2023-as pénzükhöz képest. A kereseti egyenlőtlenségek fokozódása nagyban fékezi a hazai fogyasztás bővülését is.
8. MÉG VAN HOVA CSÚSZNUNK
Még az egyre agresszívabb orosz szomszéd sem tudja elvenni a finnek jókedvét: továbbra is ők a legboldogabbak a világon, immár a nyolcadik egymást követő évben. A legfrissebb nemzetközi lista élmezőnyében nincs nagy változás a korábbiakhoz képest: a skandinávok vezetnek köszönhetően az általános jólétnek, a mérsékelt jövedelmi különbségeknek, az alacsony korrupciónak, a jó egészségnek, valamint az emberek egymásba és a társadalomba vetett bizalmának. A sereghajtók többségét pedig változatlanul Afrika adja. Nagyobb mozgásról középen mi magyarok gondoskodunk: a mostani listán megint sikerült nagyot rontanunk a helyezésünkön, s a 69. hellyel immár épphogy csak beférünk a 247-es lista első felébe. Oroszország és Kína is előttünk van, legfeljebb az vigasztalhat minket, hogy a horvátok és a görögök a tengerpartjukkal együtt is mögöttünk.
9. SZERBIA KORMÁNYRA, ROMÁNIA ELNÖKRE VÁR
Most már hivatalosan is lemondott a szerb kormány, amelynek feje már januárban távozni akart, ám ezt a parlament idáig nem hagyta jóvá. Az országot szinte teljhatalommal vezető Alekszandar Vucsics elnöknek most egy hónapja van, hogy új kormányfőt találjon, vagy jönnek az előrehozott választások. A kormány az újvidéki állomástragédiába bukott bele, amely miatt azóta is hatalmas tüntetések vannak, ám igazából sem az egyetemisták által mozgósított tüntetők, sem a hivatalos ellenzéki pártok nem akarnak előrehozott választásokat, hanem előbb a feltételeket szeretnék megteremteni, hogy a voksolás szabad és tisztességes legyen. Közben Romániában már nagyban zajlik a készülődés a májusi megismételt elnökválasztásra. A szélsőjobboldal összeállt egyetlen jelölt, a legnagyobb ellenzéki pártot, az AUR-t vezető George Simion mögött, akinek így szinte biztos esélye van bejutni a mindent eldöntő második fordulóba.
10. ELBOCSÁTÁSOK AZ AUDINÁL
Elbocsátásokra kényszerül az Audi az elektromos autók iránti kereslet csökkenése és a kínai riválisok előretörése miatt. Legalábbis ezzel indokolja az 55 ezer főt foglalkoztató multi, hogy 7500 német munkahelyet szüntet meg elsősorban a nem gyártási területeken, amit 2029 végéig hajt végre lépcsőzetesen. Az elbocsátások globálisan dolgozóik nyolc százalékát érintik, de a győri gyárukban nem terveznek létszámcsökkentést. Tavaly 1,67 millió autót adott el az Audi, 12 százalékkal kevesebbet, mint 2023-ban.
