1. KÖVÉR SZANKCIÓK A MOMENTUMRA ÉS HADHÁZYRA
Szigorú büntetést kaptak az Országgyűlés rendjét megzavaró képviselők. Összesen több mint 80 millió forintos bírsággal sújtotta a házelnök a Momentum öt képviselőjét és a független Hadházy Ákost, akik a gyülekezési törvény Pride betiltását lehetővé tevő módosításának megszavazása ellen tiltakoztak füstgyertyákkal, a szovjet himnusz hangos bejátszásával, szórólapok dobálásával az ülésteremben. Kövér László hat, tíz, illetve 12 ülésnapra ki is tiltotta a parlamenti munkából a renitens politikusokat, akiknek egyénenként 10 milliótól 24 millióig terjedő pénzbüntetéseket kell fizetniük.
2. TIBORCZÉKNÁL NYOMOZNAK
A Nemzeti Nyomozó Iroda korrupciós bűnözés elleni osztálya hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz a Tiborcz István tulajdonában lévő Waberer’s, valamint a Magyar Posta közös, ecseri logisztikai projektjének ügyében. Az egy országgyűlési képviselő kérdése nyomán elindult nyomozást korábban azzal a megállapítással zártak le, hogy a beruházásnál nem merült fel hűtlen kezelés gyanúja. Ez ellen nyújtott be felülbírálati indítványt a bíróságra a korrupciós ügyeket figyelő K-Monitor kihasználva a nemrég bevezetett speciális jogorvoslati lehetőséget. A bíróság pedig úgy döntött, el kell rendelni a nyomozást, mert a feljelentés elutasítását csupán újságcikkekkel alátámasztva indokolták. Jövő év elején a Posta felvásárolja az ecseri logisztikai bázist, amelynek a 18 milliárd forintos beruházási költségéhez 7,3 milliárddal járult hozzá a magyar állam.
3. ELHALASZTOTTÁK AZ AMERIKAI ACÉLIMPORT VÁMJÁT
Az eredeti időponthoz képest két héttel elhalasztja és április közepén vezeti be a vámokat az amerikai acél- és alumíniumimportra az Európai Bizottság. Ezzel időt akar adni az amerikai kormányzattal folytatott tárgyalásokra. Az unió vámintézkedése az USA által az EU-ból érkező acél- és alumíniumimportra bevezetett vámra adott válasz. A vámháború a szeszes italok kapcsán durvult el igazán: az amerikai whiskyre az EU által kirótt 50 százalékos vám után Donald Trump elnök 200 százalékos vámmal fenyegette meg – a franciákat különösen érzékenyen érintve – az európai borokat, pezsgőket és egyéb szeszes italokat USA-ba exportáló uniós országokat.
4. HELYREÁLLT FICO KORMÁNYTÖBBSÉGE
Az előrehozott választás réme, azaz a bukás lehetősége lecsillapította a szlovák baloldali-populista kormánypártokat, s visszaszerezték a parlamenti többséget Robert Fico mögé. A hónapokkal ezelőtt kirobbant konfliktusban az államfővé választott Peter Pellegrini mérsékeltebb Hlas pártja veszett össze a szélsőséges nacionalista SNS vezetőivel, a két pártból többen kiváltak, a dezertálók pedig a 150 fős törvényhozásban 72 főre csökkentették a kormánytöbbséget. A hetekig tartó egyeztetéseken végül renitenseket sikerült visszacsalogatni a 79 fős megnyugtató létszámhoz, Fico miniszteri és államtitkári posztot is adott a visszatérőknek, a parlamenti mandátumot visszaadók helyett pedig lojálisabb politikusok érkeztek. A jelenlegi mérések szerint egyébként Fico Smerje és az ellenzéket vezető liberális PS fej-fej mellett áll, ám Fico partnerei gyengültek, ezért is visszakoztak a kormánybuktatással.
5. MI MÁR TUDJUK, HOGY MEGY EZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM NÉLKÜL IS
Donald Trump minden elődjénél közelebb jutott ahhoz, hogy megvalósítsa egyes amerikai konzervatívok álmát és megszüntesse az oktatási minisztériumot. Az amerikai elnök legújabb rendelete arra utasítja az oktatási minisztert, hogy tegyen meg mindent a tárca felszámolásáért, vagyis tegye magát munkanélkülivé. Magát a minisztériumot azért nem lehet egy tollvonással megszüntetni, mert ehhez néhány demokrata szenátor szavazata is kellene, viszont a cél elérhető a források brutális visszavágásával és radikális elbocsátásokkal is. Ettől amúgy nem fenyegeti az összeomlás veszélye az amerikai oktatásirányítást, hiszen az elsősorban tagállami hatáskör, a szövetségi tárca inkább csak felügyeleti és koordináló szerepet játszik, továbbá ösztöndíjakat és támogatásokat oszt. Trump és a hívei pont arra hivatkoznak, hogy a gyerekek sorsába ne szóljanak bele a távoli washingtoni bürokraták, akik ráadásul liberálisok és sokba is kerülnek.
6. MINTHA NEM IS LETT VOLNA TŰZSZÜNET
Izrael történetében először fordult elő, hogy a kormány menesztette a titkosszolgálatok főnökét. A kormányfő már a múlt héten célzott rá, hogy ki akarja rúgni a Sin Bet vezetőjét, a terv ellen tüntetések is kirobbantak, ám ennek ellenére Benjamin Netanhaju megszabadult Ronen Bartól. A hivatalos ok a Hamasz másfél évvel ezelőtti terrortámadása, mások szerint viszont inkább az áll a háttérben, hogy a titkosszolgálatok Netanjahuhoz közeli korrupciós ügyeket is vizsgálni kezdtek. Közben Gázában úgy véget ért a tűzszünet, hogy az övezetben a légicsapások után ismét szárazföldi hadműveleteket indított Izrael, ami újabb viharos és több esetben erőszakba torkolló kormányellenes tüntetéseket váltott ki Jeruzsálemben.
7. ZÁRVA EURÓPA LEGFORGALMASABB REPTERE
Egy kisebb tűz elég volt, hogy megbénuljon fél Európa légiközlekedése. Pedig a tűz nem is magán a londoni Heathrow-n, a világ egyik legforgalmasabb repterén, hanem a térség áramellátását biztosító állomáson keletkezett. A tűz okozta áramkimaradás miatt azonban se fel- se leszállni nem tudnak a gépek, ráadásul a járatkimaradások világszerte felborították a menetrendeket. Egyelőre nem sikerült eloltani a lángokat, ezért azt sem lehet tudni, mikor indulhat újra a légiforgalom.
8. KIFOGOTT EURÓPÁN AZ ÓRAÁTÁLLÍTÁS
Miközben az Európai Unió a földrész legnagyobb gazdasági-katonai kihívásaira akarna közös válaszokat adni, egy jóval kisebb volumenű ügyben éppen most mutatta meg cselekvőképtelenségét. Hiába került ugyanis már igen közel a kontinens az óraátállítás intézményének egységes eltörléséhez, az Európai Bizottság visszavonta javaslatát, így megmarad a téli-nyári időszámítás kettőssége. A változás évek óta napirenden volt, 2019-ben az Európai Parlament már megszavazta a javaslatot, ám a tagállamok vezetőit tömörítő tanácsban azóta nem jutottak dűlőre abban, hogy a téli vagy a nyári maradjon meg végérvényesen. Az óraátállítást először az első világháború alatt vezették be energiát spórolandó, majd az 1970-es évek olajválsága hozta vissza. A 2001-es irányelv szerint minden országban március és október utolsó vasárnapja az óraátállítás ideje.
9. NEM ESZIK ELÉG ZÖLDSÉGET, GYÜMÖLCSÖT A MAGYAR
Egészségtelenül táplálkoznak a magyarok. Az OECD tagországai közül Magyarországon fogyasztják a legkevesebb zöldséget az emberek, gyümölcsfogyasztásban hátulról vagyunk az ötödikek a listán, összesítésben pedig a legutolsók. Ez derült ki a legfejlettebb országokat tömörítő szervezet, az OECD friss jelentéséből, amely a szervezet által vizsgált 35 országnak a legfontosabb jóléti és egészségügyi mutatóit hasonlítja össze. Míg az olaszok 84 százaléka fogyaszt naponta gyümölcsöt, a magyaroknak csak 41 százaléka. 2022-ben az unió felnőtt lakosságának 60 százaléka fogyasztott naponta friss zöldséget és gyümölcsöt. A jelentésben hangsúlyozták, hogy a gyümölcsök és zöldségek vitaminokat, ásványi anyagokat és antioxidánsokat tartalmaznak, rendszeres fogyasztásuk csökkenti a krónikus betegségek kialakulásának kockázatát.
10. A BACH-KORSZAK VÉGE, ÚJ NOB-ELNÖK
Először választottak női vezetőt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság élére, miután a NOB tizedik elnöke a szervezet görögországi kongresszusán a zimbabwei Kirsty Coventry lett. Coventry maga is híres élsportoló volt, a 200 méteres hátúszás 2004-es és 2008-as olimpiai bajnoka, Egerszegi Krisztina világcsúcsának megjavítója, később hazája, Zimbabwe sportminisztere. A leköszönő Thomas Bach erejét jól mutatja, hogy hiába tartották az atlétakirály Lord Sebastian Coe-t a legnagyobb favoritnak, a német elnök támogatása a 41 éves (eddigi legfiatalabb) Coventry mögött első körös fölényes győzelmet (47-8) hozott neki. A tizenkét éves Bach-korszak után Coventry nyolc évre kapta első mandátumát, politikai érzékét a fehérgyűlölő Mugabe elnök kedvenceként már megmutatta. Közben elkezdődtek a labdarúgó Nemzetek Ligája-osztályozók, a magyar válogatott az odavágón 3–1-re kikapott Törökországban.
