1. TRUMP VONZÓ TESTRÉSZE
Végképp eldurvult az amerikai elnök által indított kereskedelmi háború, ami a világ tőzsdéinek újabb mélyrepülésén is látszik. Mától ugyanis életbe lépett az eddig meghirdetett összes amerikai vám, sőt, mivel Kína az amerikai fenyegetés ellenére viszontvámokat vetett ki, ezért Donald Trump rárakta a beígért újabb 50 százalékot a kínai importra, amelyen így most már száz százalék felett van a teher. Peking viszont szintén tartotta magát az ígéretéhez, hogy nem hátrál meg, s válaszként összesen 84 százalékos sarccal sújtja az amerikai árukat. Mindennek következtében gyakorlatilag leállt a kereskedelem a két gazdasági szuperhatalom között. Hosszú vacillálás után az EU is bejelentette az ellenintézkedéseket, amelyek április 15-től lépnek életbe, s meghatározott amerikai árukat sújtanak 25 százalékos vámmal. Az intézkedéscsomag kevésbé szigorú a vártnál, ez is mutatja, hogy Brüsszel továbbra is tárgyalni szeretne Trumppal. Ugyanezt fogalmazta meg az amerikai elnök is, csak másképp, amikor azzal dicsekedett, hogy a világ vezetői sorban állva nyalják a seggét, hogy kedvezőbb elbánást alkudjanak ki országaiknak.
2. MINDENBEN MEGEGYEZTEK
Megszületett a német koalíciós megállapodás, bár még így is hetekre vagyunk attól, hogy Európa vezető hatalmának új kormánya legyen. A Donald Trump hatalomra kerülése után kialakult drámai nemzetközi helyzetben óriási volt a nyomás a keresztény pártokon és a szocdemeken, hogy minél hamarabb egyezségre jussanak, s végül ezt német viszonyok között roppant gyorsnak számító 45 nap alatt meg is tették. Az adócsökkentést és a bevándorlás visszaszorítását előirányzó dokumentumról még a pártok tagságának is szavaznia kell, s csak utána bólinthat majd rá a parlament a Friedrich Merz vezette kormányra, várhatóan május elején.
3. WE LOVE WASHINGTON
A magyar kormány szavazott egyedüliként nemmel Brüsszelben az amerikai árukra kivetett viszontvámokra. Szijjártó Péter szerint az intézkedés áremelkedést okoz Magyarországon, ugyanakkor ellenkezésünknek nem volt jelentősége, a kérdésben nincs vétójogunk. A külügyminiszter egy másik ügyben is a Trump-kormányzat mellé állt, méghozzá Oroszország ellenében. Szijjártó egy londoni konferencián ugyanis nem zárta ki, hogy amerikai kérésre támogassanak Oroszország elleni szankciókat, ha Moszkva nem hajlandó az ukrajnai tűzszünetre. Egyelőre azonban Washington nem szeret viszont minket, legalábbis a Fehér Ház cáfolta Szijjártó azon állítását, hogy még az előző budapesti amerikai nagykövet, David Pressman tette bele a magyar korrupcióról szóló negatív részeket abba a kormányzati anyagba, amellyel a mostani vámokat indokolják. A Fehér Ház helyettes szóvivője szerint a dokumentumot az ország „legkiválóbb közgazdászai” készítették.
4. A HIÁNYBAN IS MEGLETT A KÉTHARMAD
Már az első negyedév végére összejött a teljes évre tervezett költségvetési hiány 62 százaléka, miután a márciusi deficit 831 milliárd forint volt – ennél magasabb hiány az elmúlt bő húsz évben csak egyszer jött össze, a Covid-járványt követően. Csak a kamatkiadások – azaz az államadósság finanszírozásának költsége – 515 milliárd forintot tettek ki márciusban, ami harmadával magasabb a tavalyinál, így az idei kamatterhek már meghaladták az 1500 milliárdot. Az államháztartás első negyedévi hiánya már 2500 milliárd felett jár, ami történelmi csúcs.
5. CSÖKKENNEK A BANKI KÖLTSÉGEK, NEM DRÁGUL A TELEFONÁLÁS
Az OTP után egymás után jelentik be a bankok, hogy a 2025-ös inflációs díjemelés előtti szintre állítják vissza a banki szolgáltatások költségeit. Ezt a kormány nyomására teszik, amely az inflációt akarja ily módon is fékezni. A nemzetgazdasági miniszter korábban díjstoppal fenyegette meg a bankokat, amivel elérte a megfelelő hatást. A Bankszövetség közben megegyezett az MNB elnökével, Varga Mihállyal is a banki díjak csökkentéséről és arról is, hogy a jövőben ingyenessé teszik az alapszámlát mindaddig, amíg az infláció szintje három egymást követő hónapban 4 százalék alá nem süllyed. A Bankszövetség vállalta, hogy jövő év közepéig nem drágítják lakossági bankszámláikat. A kormány nyilvánvalóvá tette, hogy a telefon- és internetszolgáltatások árainál is kész beavatkozni, és ma a Telekom és a One is bejelentette, hogy a tervezett 3,7, illetve 3,5 százalékos inflációkövető díjemelést jövő júliusig nem hajtja végre.
6. LÁZADNAK A JÁRVÁNYKEZELÉS ELLEN
Miközben Ausztria és Szlovákia vasszigort alkalmaz határain a magyar száj- és körömfájás állatjárvány átterjedése ellen, itthon tiltakozások kísérik a hatósági intézkedéseket. Először Nagy István agrárminiszter egyéni választókörzetében, Jánossomorján tüntettek az ellen, hogy a fertőzés miatt leölt szarvasmarhákat ott temessék el, a helyiek azzal fenyegették a minisztert, hogy többet nem választják meg, ha ezt megteszik. A tiltakozás hatásos volt, a Szigetközből elszállított tetemeket a miniszter következő bejelenése szerint Bábolnán földelnék el, ám ott a teljes önkormányzat szembefordult a szándékkal, amelyről velük nem egyeztettek, s jelezték, hogy a város állathulla-lerakója megtelt, s egyébként sem indokolt a leölt állományt 70-80 kilométert utaztatni, ami járványveszélyes, miközben Bábolnán ott van például a ménesbirtok.
7. HÍDRÓL A RÁDIÓHOZ
Nem lett elsöprő a tegnap esti budapesti hídfoglalási akció sem, amellyel Hadházy Ákos ellenzéki képviselő és néhány ezer követője a Pride betiltása ellen tiltakozik keddenként. Ezúttal az Erzsébet-hídra hajnal négyig tartó gyülekezési engedélyt kaptak, ám szokás szerint egyes tüntetők a Petőfi- és a Szabadság-hidat is teljes szélességben lezárták – ezzel összefüggésben a rendőrség öt embert jelentett fel, s három ellen indult eljárás jogellenes magatartásért. A heti hídi akciók mellett a Momentum is megtalálta saját ciklikus tiltakozási termékét, az ellenzéki párt politikusai múlt péntekhez hasonlóan ezen a héten is megpróbálják megakadályozni Orbán Viktor megszokott közrádiós interjúját. Legutóbb kis késést sikerült elérniük, amiért fejenként 84 500 forintos büntetést kaptak.
8. TOVÁBB DAGAD AZ MNB-BOTRÁNY
Miközben 500 milliárd forintnyi alapítványi vagyon kezelése miatt már hatósági vizsgálat zajlik, most kiderült, hogy 63 milliárd forint kedvezményes kölcsön miatt is magyarázkodnia kell az MNB korábbi elnökének, Matolcsy Györgynek. A jegybank ugyanis egy „növekedési kötvényprogramon” keresztül 40,3 milliárd forint kedvezményes hitellel is megtámogatta azt a varsói ingatlanpiaci céget, amelybe áthelyezték az MNB-alapítványok vagyonának jelentős részét. A kötvényvásárlások között találtak egy 22,4 milliárdos tételt, amely azért érdemel figyelmet, mert ez a kedvezményezett cég később a volt jegybankelnök fiához, Matolcsy Ádámhoz köthető üzleti körnél kötött ki. A kormányközeli banki szféra friss híre még, hogy Tiborcz István Gránit Bankja a 2024-es évet 21,2 milliárdos nyereséggel zárta, 2 százalékkal maradva el az egy évvel korábbitól.
9. MŰTRÁGYA IS HAJTHATJA A KÉTHARMADOT
Kormánypárti aktivisták vagyonkimentést gyanítanak amögött, hogy a magyar milliárdos Bige László – aki tönkretételét a NER-nek tulajdonítja – állítólag százmillió forinttal támogatta a Tisza Pártot. Az ügyben érkezett feljelentés is a rendőrséghez, miután csődbűntettet sejtenek Bige pártfinanszírozása mögött, ugyanis a műtrágyakirály nagyvállalkozó akár ötmilliárd forintot is kivonhatott a csődközelben lévő péti nitrogénművekből. Közben Magyar Péter, az ellenzéki párt vezetője országjárása szegedi állomásán emelte a tétet, szerinte nemcsak a legerősebb politikai közösség a Tisza, hanem a választási győzelmen túl immár a kétharmad megszerzése a céljuk. Magyar kijelentette, „aki nem a Tiszára szavaz, az Orbán Viktor hatalomban tartására szavaz”.
10. DOMINIKAI DISZKÓTRAGÉDIA
Legkevesebb 110 ember meghalt egy dominikai szórakozóhelyen, amikor annak ismeretlen okból leomlott a teteje. A főváros egyik legfelkapottabb klubjában éppen koncert volt, amelyen a becslések szerint akár ezer ember is összezsúfolódhatott.
