1. TIZENÖTÖDSZÖR IS BELEVÉSTÜNK A GRÁNITBA
Botrányok és balhék közepette ma tizenötödik alkalommal módosították az Alaptörvényt, amely mostantól rögzíti azt is, hogy az ember férfi vagy nő lehet (interszexuális tehát jogilag nem), alkotmányos szintre emeli a gyermekek fejlődésének erkölcsi védelmét, rögzíti az állampolgárság felfüggesztésének lehetőségét, a kábítószerek elleni drákói szigort, valamint a készpénzes fizetés jogát. A szavazást a Momentum a parlamentet körülvevő blokáddal próbálta megakadályozni, de a rendőrök elpakolták őket az útból, míg a DK és a Jobbik kivonult az ülésről, végül az alkotmánymódosítást 140 igen szavazattal 21 ellenében, zavaró kürtszó közepette elfogadta az Országgyűlés.
2. A TISZÁNÁL UKRAJNA HATÁRESET
A magyar EU-tagságot az 1,1 millió válaszoló 98,7 százaléka, az ukránt pedig 58,2 százaléka támogatta a Tisza Párt most lezárult, Nemzet hangja nevet viselő kérdőíves konzultációján. A vasárnapi eredményhirdető bulin Magyar Péter pártelnök jelezte, kormányra kerülve népszavazást írnak ki az ukrán kérdésben. Orbán Viktor ezt úgy értelmezte, hogy a Tisza igent mondott az ukrán tagságra a Brüsszellel kötött paktumnak megfelelően. Egyébként a tiszás kitöltők a párt többi kérdését elsöprő többséggel támogatták, így például 82 százalék mondott igent a 9 százalékos egykulcsos szja-ra. Politikai rendezvényektől volt hangos az egész hétvége Budapesten, a Fidesz szimpatizánsait Bayer Zsolt véleményvezér hívta hirtelen a Millenárisra, tiltakozni a tiszás Kollár Kinga nyilatkozata ellen, amely ellenzéki reményt lát a magyarok romló életszínvonalában. Ennél viszont jóval többen voltak a Kutyapárt eddigi legnagyobb tömegrendezvényén, a szimpatizánsok a Pride-betiltás ellen tiltakozva vonultak viccesen az egységes szürkeség jegyében, a pártvezető a Tiszát is bírálta, hogy az nem áll az ukrán EU-tagság és a szabad Pride mellé.
3. KICSIT CSÚNYÁBB LETT A MINŐSÍTÉSÜNK
Megerősítette Magyarország besorolását a befektetésre ajánlott kategória alján, ugyanakkor stabilról negatívra rontotta a minősítés kilátását az S&P nemzetközi hitelminősítő. Ezzel Magyarország már csak egy fokra van a befektetésre nem ajánlott kategóriától, a bóvlitól. Az indokok között olyan okok szerepelnek, mint hogy magyar gazdaság idén csak 1,5 százalékkal fog nőni, jelentős kockázatnak tartják ránk nézve az USA és az EU közötti vámháborút éppúgy, mint a megnövekedett magyar államadósságot és a magas költségvetési hiányt, valamint az uniós források elmaradását. Az S&P azt feltételezi, hogy a kormány a jövő évi országgyűlési választás előtt osztogatásba kezd, ám ezt a nemzetgazdasági miniszter határozottan tagadja.
4. FÉLVEZETŐK ÉS ÖSSZE-VISSZA VEZETŐK
Folytatódnak az elképesztő kanyarok az amerikai elnök vámpolitikájában. Donald Trump pár napja azt jelentette be, hogy a Kínában készült mobiltelefonok és a számítógépek vámmentesek lesznek, most meg azt, hogy egyelőre húsz százalékos, később pedig akkora vám lesz rajtuk, mint a félvezetőkön és csipeken, amit viszont csak később közöl majd, vélhetően együtt az importgyógyszereket sújtó teherrel. Ez azt is jelenti, hogy egyelőre nem látszik a fegyverszünet a kínai-amerikai vámháborúban, ahol már mindkét oldal 100-150 százalék közötti sarcot vetett ki a másik termékeire.
5. VÉRONTÁS VIRÁGVASÁRNAP
Ukrajnában 34 embert, köztük nőket és gyerekeket ölt meg két orosz ballisztikus rakéta, amely virágvasárnap fényes nappal csapódott be Szumi városának központjában. A rakéták ráadásul a minél nagyobb pusztítás érdekében fürtös bombákkal voltak felszerelve. Moszkva szerint ukrán tisztek találkozója volt a célpont, s a civileket az ukránok alkalmazták élő pajzsként, Kijev szerint mindkét állítás hazugság. A támadást még az amerikai elnök is elítélte, Brüsszelben pedig elkezdték felgyorsítani a következő oroszellenes szankciós csomag elfogadását. Mindezt pár nappal azután, hogy európai vezetők újabb húszmilliárd eurós ukrajnai katonai támogatásról egyeztek meg. Az amerikai-orosz tűzszüneti tárgyalások közben változatlanul nem nagyon haladnak, hiába járt megint az orosz elnöknél az amerikai elnök különmegbízottja, Vlagyimir Putyin ugyanis nem hagyja sürgetni magát, s továbbra is bízik abban, hogy az idő az orosz hadseregnek dolgozik.
6. HIÁNYOZNAK NEKÜNK A JAPÁNOK
Megnyílt Oszakában a világkiállítás, s benne a magyar pavilon Nagy Márton gazdasági miniszter jelenlétében, aki Tokió-Budapest közvetlen légi járatról, vasúti és zöld energetikai fejlesztésekről is tárgyalt Japánban. A rendszerváltás után japán cégek, mint a Suzuki vagy a Bridgestone jelentős befektetők voltak Magyarországon, ám később más régiókat részesítettek előnyben helyettünk, hozzánk pedig inkább a kínai és a dél-koreai tőke áramlott Ázsiából. A magyar kormány szeretné újraéleszteni a gazdasági kapcsolatokat a japánokkal, az autóipar és atomenergia területén meglévő együttműködés mellett például a napelem- és a hidrogéntechnológiák fejlesztésében és vasútépítésben nyílna erre lehetőség. A Hitachi vállalat például már jelezte érdeklődését a ferihegyi gyorsvasút iránt.
7. HADHÁZY A NER-LUXIRA VADÁSZIK
Matolcsy Ádám feleségének csuklóján egy vidéki ház árába kerülő karórát fedezett fel, Mészáros Lőrinc nején négymilliós Louis Vuitton-ruhakölteményt azonosított, míg Tiborcz István kormányfői vőt Ferrariban kapta rajta a luxizáson Hadházy Ákos ellenzéki képviselő. A korrupció elleni harcban ismertté vált, mostanában keddenként hídlezárásokat vezető politikus megjegyzéseire Tiborcz cége úgy reagált, hogy „csupán” bérelte a 250 millió forintos olasz sportkocsit (napi ezer euróért, jegyzi meg Hadházy), míg Mészárosék válaszközleménye jelezte, az oligarcha nem veszi magára a kullancsozást, miközben adományozásra, szponzorációra 20 milliárdos nagyságrendben költ – ezt javasolják Hadházynak is, ahelyett, hogy „kerozinra költve utánuk kukkoljon repülőről”. A volt jegybankelnök menye nem reagált a Cartier-óráját ért megjegyzésre.
8. ÚJABB TŰZESET RÁKOSRENDEZŐN
Ha ez így megy tovább, lassan nem is lesz szemét, amit el kell szállítani: egy éven belül már harmadszor pusztított tűz Rákosrendezőn, azon a MÁV-területen, amelyen a főváros építhet valamit, ami nem mini Dubaj. A főpolgármester közölte, hogy információi szerint az illetékesek ismét gyújtogatásra gyanakszanak. A területet még nem vehette birtokba Budapest, de Karácsony Gergely szerint „ez nem marad így sokáig¨, már 56. napja várják a választ Lázár János építési és közlekedési minisztertől a tárgyalások megkezdésére.
9. FŐ A BIZTONSÁG
Latin-Amerika legrosszabb közbiztonságú országában nem túl meglepő módon az a politikus nyerte az elnökválasztást, aki a legkeményebb fellépést ígérte az elszabadult drogkartellek ellen. Ecuadorban ez pedig a jobboldali Daniel Noboa volt, aki másfél évvel ezelőtt került hatalomra, s ezt hosszabbíthatta most meg négy évvel, miután simán verte baloldali ellenfelét. Noboa kampányígéretei között szerepel több szuperbiztos börtön építése, a hadsereg további fokozott bevetése, valamint megengedni az Egyesült Államoknak, hogy a kábítószer elleni harc jegyében katonákat és rendőröket telepítsen az országba.
10. MEGHALT MARIO VARGAS LLOSA
89 éves korában elhunyt a dél-amerikai irodalom egyik legnagyobbja, a Nobel-díjas Mario Vargas Llosa. A perui író a kolumbiai Gabriel Garcia Marquez mellett a legkiemelkedőbb képviselője volt a múlt század hetvenes éveiben a dél-amerikai irodalmat egyszeriben a világ élvonalába röpítő nemzedéknek, bár Vargas Llosát példaképével, barátjával és vetélytársával ellentétben nem a mágikus realizmus, hanem a valóság érdekelte, ráadásul a baloldalból is hamar kiábrándult, ami miatt egy ízben ökölharccá is fajult a vitájuk. A jobbközép jelöltjeként 1990-ben a perui elnökválasztáson is elindult, hogy aztán épphogy alulmaradjon az ország későbbi jobboldali populista diktátorával szemben. Több mint félszáz könyvének legjobbjaiban a hatalom, az erőszak, a társadalmi berendezkedés problémái foglalkoztatják, na persze a szex és a férfi-nő kapcsolatok mellett.
