1. TALÁLKOZTAK, DE MINEK
Isztambulban véget ért az első közvetlen ukrán-orosz megbeszélés, amelyet a háború kezdete óta tartottak. Mivel Moszkva eleve alacsony rangú delegációt küldött, nagy áttörésre senki nem számított, de a minden eredmény nélkül mindössze két óra alatt lezavart tárgyalás még ezeket a szerény várakozásokat is alulmúlta. A hétvégére Albániában csúcstalálkozón összegyűlő európai vezetők már újabb szankciós lehetőségeken gondolkoznak Oroszország megtörésére, miközben az amerikai elnök megint azt mondta, hogy nagyon gyorsan szeretne már találkozni Vlagyimir Putyinnal, igaz, ez hivatalba lépése óta nem sikerült Donald Trumpnak.
2. TRUMP SZABAD ÉS AMERIKAI GÁZÁT AKAR
A tűzszünet márciusi vége óta a legnagyobb szabású offenzívát hajtotta végre az izraeli hadsereg a Gázai övezetben, ahol egy nap alatt mintegy száz palesztint ölt meg. Ugyanakkor ez még mindig nem az a nagy szárazföldi támadás, amelyet Izrael beígért, s amely vélhetően még több szenvedést fog okozni az így is az éhezés szélén álló gázaiaknak. Közben a közel-keleti útját befejező amerikai elnök megint amellett érvelt, hogy az Egyesült Államokra kellene bízni az övezet irányítását és felvirágoztatását, bár Donald Trump azt most sem fejtette ki, pontosan mi is történne ebben az esetben a jelenlegi lakossággal. A közel-keleti helyzet idén is megjelent a Eurovíziós Dalfesztiválon. Tüntetők ugyanis megpróbálták ellehetetleníteni az izraeli versenyző fellépését, aki azonban így is bejutott a szombati döntőbe, ahol egyebek között egy erdélyi magyar származású, de német színekben fellépő testvérduó lesz az ellenfele.
3. SORSDÖNTŐ VÁLASZTÁSRA KÉSZÜLNEK A LENGYELEK
A közvélemény-kutatások lefutottnak látják a lengyel elnökválasztások első fordulóját, mindegyik szerint első helyen a kormánypártok jelöltje, másodikon pedig a fő ellenzéki erő indulója fog bejutni a két hét múlva rendezendő döntőbe. A tét óriási a kormány számára, ha ugyanis sikerül a jelenlegi varsói főpolgármestert átültetniük az elnöki székbe, akkor az előző kormány utolsó fontos emberét is eltávolították, s már senki nem akadályozhatja vétójával az új törvényeket és kinevezéseket. Közben az előző kormány Budapestre menekült miniszter-helyetteséről kiderül, hogy a magyar vezetés nemcsak munkát adott neki azzal, hogy létrehozott neki egy Magyar-Lengyel Szabadság Intézetet az Alapjogokért Központon keresztül, de lakást is biztosított neki az I. kerületben.
4. VITA ÉS VÉTÓ ÉS RÖVIDGATYA
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a gyermekvédelmi törvény egyik rendelkezését, amely lehetővé tette a gyermekvédelemben dolgozók végkielégítés nélküli elbocsátását nem kifogástalan életvitel esetén. A szigorítást a Novák Katalin államfői bukását is okozó bicskei pedofilbotrány után hozták. A testület más döntést is hozott, elutasította a Mol-vezér Hernádi Zsolt beadványát, aki kifogásolta, hogy rövidnadrágos kép jelent meg róla a sajtóban, amikor Garancsi István nagyvállalkozóval találkozott, viszont közpénzeket érintő üzleti kapcsolatok nyilvános illusztrálása erősebb jog a magánélethez fűződőnél. Nincs még az Alkotmánybíróság előtt a szuverenitásvédelem ügye, de Lázár János szerint a törvénytervezetről a Fideszen belül is élénk vita zajlik. A Momentum mindenesetre ma már blokád alá vette és festékkel öntötte le a Szuverenitásvédelmi Hivatalt.
5. NEM MENT ÁT A NORBÁN
Nem lehetséges népszavazást tartani arról, hogy korlátozzák a magyar miniszterelnöki ciklusokat úgy, hogy egy személy legfeljebb kétszer tölthesse be a tisztséget – a kezdeményezés nyilvánvalóan egy No Orbán-jellegű lépés lenne, a negyedik ciklusát töltő vezető példáján korlátozva. A népszavazási kérést egy magánszemély nyújtotta be hitelesítésre, de a Nemzeti Választási Bizottság 9 igen és 4 nem szavazattal az elutasítása mellett foglalt állást. A testület indoklása szerint a benyújtott kérdés nem felel meg a népszavazási törvényben előírtaknak, mert nem egyértelmű, valamint ellentétes az Alaptörvénnyel és jogot vonna el az Országgyűléstől.
6. KILŐTTE A SPORTOLÓKAT A HARCOSOK KLUBJA
Új helyszín után kellett néznie a sportlövők egyetemi bajnokságának, miután Orbán Viktor online katonái kitúrták a sportrendezvényt a budapesti BOK Csarnokból. A miniszterelnök titokzatos, HK-feliratú Facebook-felvezetőkkel reklámozta fideszes internetes csoportjának első rendezvényét, aztán bejelentették, hogy a Harcosok Klubja elnevezésű társaság vasárnap találkozik, Orbán jelenlétében. Ezzel viszont kilőtték az élsportolókat, a sportlövők szövetsége ugyanis már tavaly ősszel lefoglalta a csarnokot, márciusban meghirdették bajnokságukat oda, ám egy hónappal ezelőtt a BOK lemondta Dózsa György úti helyszínét – nem volt nehéz dolguk, hiszen az a honvédelmi tárca alá tartozó Nemzeti Sportügynökség létesítménye, amely így egy politikai összejövetelnek biztosított elsőbbséget egy sportversennyel szemben.
7. NINCS PÉNZ A NAPKÖZIS ERZSÉBET-TÁBOROKRA
Idén már nem szervez napközis táborokat az Erzsébet Alapítvány, mert nem finanszírozza a kormány. Már a pályázatokat sem írják ki rájuk, ezt a zánkai táborban jelentették be az alapítvány képviselői egy nyílt szakmai napon. A napközis táborok népszerűek voltak, mert nyári szünetekben a gyermekek lakóhelyén szervezték meg ezeket iskolák, önkormányzatok, családsegítő szolgálatok pályázatai nyomán. Hétfőtől péntekig biztosítottak napi négyszeri étkezést és programokat a gyerekeknek jelképes (napi 100 forintos) részvételi díjért.
8. HATSZINTES LUXUSSZÁLLODA NYÍLT HÉVÍZEN
Már fogadja a vendégeket a Hévízen tegnap megnyílt legnagyobb magyar luxusszálloda. A Le Primore Hotel & SPA elsősorban a hazai és a környező országokból érkező turistákra számít, de eredetileg főleg a tehetős orosz vendégekre alapozhattak, akik azonban az ukrán-orosz háború miatt jóval kevesebben jönnek Hévízre. Az öt csillagos superior minősítésű hotel 285 szobájában több mint 600 vendéget tud fogadni. A szálloda 250 főt alkalmaz, köztük ötven Fülöp-szigeteki vendégmunkást. A 34 milliárdos beruházást a kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak az egyik tőkealapja által tulajdonolt Event Horizon Capital Zrt. valósította meg a Kisfaludy turisztikai program keretéből elnyert közel 8 milliárd forintos állami támogatással.
9. AHOGY MI SPÓROLUNK, NEM SPÓROL ÚGY SENKI
Arányaiban sokkal többet takarítanak meg jövedelmükből a magyarok, mint amennyit az eurózóna háztartásai. A megtakarítási hajlandóságunk 2011 előtt még alulmúlta a nyugat-európaiakét, később felzárkóztunk, és 2018 óta – a Covid időszakát leszámítva – sokkal többet teszünk félre. Viszont az eurózónában élőktől eltérően a magyarok jóval nagyobb arányban tartják vagyonukat ingatlanban és kötvényekben, míg sokkal kevésbé részesítik előnyben a bankbetéteket és a befektetési célú életbiztosításokat. 2024-ben a magyar háztartások átlagosan jövedelmük 18,1 százalékát takarították meg, míg az eurózóna lakói csupán 15,2 százalékát.
10. EGYMÁSNAK ADTÁK A KILINCSET
Jelképesen egymásnak adta a tömlöcajtó kilincsét Kiss László polgármester és Gyárfás Tamás, az úszószövetség volt elnöke. A bíróság Óbuda DK-s polgármesterét mától szabadlábra helyezte, míg az egykori médiavállalkozó ma vonult be a börtönbe. Kisst tavaly nyáron korrupció gyanúja miatt helyezték előzetes letartóztatásba. Szabadulása után is büntetőeljárás alatt marad, az előzetesét megszüntető bírósági döntés ellen az ügyészség fellebbezett, de ezt másodfokon még nem bírálták el. Gyárfás ma reggel a váci börtönben jelentkezett, hogy megkezdje hétéves börtönbüntetését, amit fejbujtóként kapott a Fenyő János elleni gyilkossági ügyben, viszont hamarosan átszállítják a kecskeméti „luxusbörtönbe”, ahol – idős korára való tekintettel – parkosított udvarral rendelkező kulturált környezetben, egyágyas, rács nélküli ablakos cellában töltheti le a büntetését.
