1. HÁGA ELHAGYVA, POLT ÁTIGAZOLVA
Megszavazta a parlament Magyarország kilépését a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) jogi kötelékéből. A szándékot a kormány Benjamin Netanjahu márciusi látogatásakor közölte, az izraeli kormányfő ellen elfogatóparancs van érvényben, az ICC ugyanis az egyéni felelősséget vizsgálja háborús bűncselekmények esetén – a szervezetbe egyébként szintén egy Orbán-kormány lépett be, még 2001-ben. Az országgyűlés ma arról is döntött, hogy az eddigi legfőbb ügyész, Polt Péter (Hende Csaba fideszes politikussal együtt) az Alkotmánybíróság tagja lett tizenkét évre. Poltból sajtóhírek szerint akár AB-elnök is lehet. Sportos szavazás is volt, a törvényhozás támogatta a Lex Milákot, mely szerint ezentúl akkor is kaphat olimpiai életjáradékot egy felkészítő edző, ha sportolója nem nevez meg senkit trénerének, mint a világklasszis úszó (nem) tette Virth Balázzsal.
2. ÁTLÁTHATÓSÁGI TÖRVÉNY – MINT KÉS A VAJBAN
Annak ellenére erős az akarat a Fideszben, hogy átnyomják a parlamenten az átláthatósági törvényt, hogy az emberi jogokkal foglakozó Európa Tanács felszólította az Országgyűlést, függessze fel a jogszabály vitáját, és kérjék ki arról a Velencei Bizottság véleményét. Több európai szerkesztőség is tiltakozik a törvény ellen, amely bírálói szerint orosz mintára listázná a külföldről támogatást elfogadó szervezeteket, majd működésüket különféle szankciókkal és intézkedésekkel nehezítenék meg. A törvénytervezet szerint a listára annak a szuverenitásvédelmi hivatalnak a javaslatára kerülnének fel a nevek, amelynek az idei büdzséjét megduplázta a kormány, így már több mint hatmilliárd éves keretből kutakodhat.
3. HARCOSOKRA ITT A BÉKÉSEK LIGÁJA
Válaszolt az Orbán Viktor alapította digitális trollsereg, a Harcosok Klubja létrehozására az ellenzék vezetője, Magyar Péter Nagyvárad felé gyalogolva meghirdette a Békések Ligáját. A Tisza vezetői a szóvicces reakción túl egyelőre nem beszéltek az új szervezetről, ellenben megígérték a szuverenitási törvény eltörlését választási győzelmük esetén. Két harcos közben már kiesett a fideszes klubból, kilép a pártból Ivád polgármestere, aki a gigarendezvényre egy pedofíliáért jogerősen elítélt, börtönviselt helyi férfit is magával vitt.
4. ÁTMENT A LEX-STRABAG
Beérett az építésügyi miniszter Strabag elleni fenyegetése. Az Országgyűlés elfogadta Lázár János törvényjavaslatát, amely lehetővé teszi, hogy az állami tendereknél bekérhessék a pályázók alvállalkozóinak listáját. A háttérben az áll, hogy az osztrák Strabag súlyos minőségi hibákkal építette meg az M30-as utat, amit kijavítani se hajlandó, emiatt Lázár azzal fenyegette meg, hogy a jövőben alvállalkozóként se dolgozhat Magyarországon. A Strabag jelenleg a mohácsi Duna-híd építésében a Duna Aszfalt alvállalkozójaként vesz részt.
5. NEM CSAK FORINTBAN TESZÜNK FÉLRE
A magyarok készpénzük több mint hat százalékát, míg bankbetéteik csaknem 28 százalékát külföldi ország pénznemében tartják. Az MNB friss adatai szerint a magyar devizabetétek 48 százaléka külföldi bankoknál van. Március végén a háztartások közel 5000 milliárd forintnyi devizával rendelkeztek, ennek majdnem tizede volt készpénzben, több mint 2300 milliárdot magyar, míg ennél kicsit kevesebbet külföldi bankszámlán tartottak. Az átlag magyar persze olyan nagyon sokat nem tud félretenni: a KSH mai közleménye szerint a márciusi bruttó átlagkereset 714,4 ezer, a nettó 490,4 ezer forint volt. A nettó átlagkereset 8,4, a reálkereset pedig 3,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A nettó kereset mediánértéke 381,7 ezer forint volt, 8,3 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor. Mostantól egyébként a kedvezmények figyelembevételével számolja a KSH a nettó átlagkeresetet, a változtatást az egyre több jövedelemadó-kedvezménnyel indokolják.
6. PUTYIN LEPATTINTOTTA TRUMPOT
Bár két órán át beszéltek, nem sikerült Donald Trumpnak rávennie Vlagyimir Putyint az ukrajnai tűzszünetre. Az orosz elnök csak abba ment bele, hogy tárgyaljon az ukránokkal a tűzszünetről, de hogy ennek lesz-e viszonylag gyorsan bármi eredménye, az kétséges. Az egyeztetéseknek egyébként a lehetséges helyszíne is megvan: a Vatikán. Az eredetileg még hivatalba lépése első napjára békét ígérő Trump már magukat a tárgyalásokat is eredménynek tartja és nem akar szankciókkal nyomást helyezni Moszkvára, helyette virágzó orosz-amerikai gazdasági együttműködést ígér, ha befejeződnek a harcok. Közben Ukrajna és Európa egyszerre próbál nyomást helyezni Moszkvára a békekötés érdekében és a tárgyalóasztalnál tartani az egyre inkább a távozás gondolatával foglalkozó amerikaiakat.
7. BREXIT UTÁN EGY KIS BRENTRY
Kicsit közelebb kerültek a brit szigetek a kontinenshez, miután több területen is megállapodást kötött London és Brüsszel. A Brexithez képest nagy előrelépést jelentő alku eredményeképpen a brit hadiipar európai tendereken indulhat, könnyebben juthatnak be a brit áruk és maguk a brit polgárok is az unióba, cserébe a britek hozzájárulnak az uniós költségvetéshez, egyes esetekben elfogadják az uniós jogot, s az európai halászok előtt továbbra is nyitva tartják a felségvizeiket. A nagy nyertesek a 18 és 30 közötti brit és európai fiatalok lehetnek, akiknek meg fogják könnyíteni a tanulását és munkavállalását. A londoni baloldali kormány azt várja, hogy a megállapodás fellendíti a gazdaságot, a jobboldali ellenzék ugyanakkor a Brexit elárulásával és Anglia kiárusításával vádolja az amúgy is elég népszerűtlen kabinetet.
8. IZRAEL=OROSZORSZÁG?
Csaknem három hónap után Izrael lazított a gázai határzáron és elkezdett beengedni néhány segélyszállító kamiont az övezetbe, ahol az ENSZ illetékese szerint több mint tízezer csecsemőt fenyeget a napokon belüli éhhalál. Az izraeli hadsereg azzal indokolta a határzárat, hogy a Hamász ellopja és saját hasznára fordítja a segélyeket. Közben folytatódtak a több tucat halálos áldozatot követelő izraeli légicsapások és szárazföldi hadműveletek is Gázában. A már bőven 50 ezer halott felett járó izraeli akciók egyre inkább elfordítják az európai hatalmakat Izraeltől: Nagy-Britannia, Franciaország és Kanada első embere is követelte, hogy Izrael vessen véget a blokádnak is és a hadműveleteknek is, a spanyol kormányfő pedig a hétvégi Eurovíziós Dalfesztiválon elért izraeli második helyre reagálva azt javasolta, hogy Oroszországhoz hasonlóan Izraelt is zárják ki minden európai kulturális programból.
9. MEGNEHEZÍTENÉK A LÁTOGATÁST
Az Amazonas dzsungelében épít börtönt Franciaország, hogy oda zárja be az iszlamistákat és a kábítószerterjesztő bandák vezetőit – jelentette be az igazságügy-miniszter. A már a gyarmati időkben is büntetőtelepként használt Francia Guyana egy eldugott részén 2028-ban megnyíló fegyintézetre azután lett nagy igény, hogy az elmúlt hónapokban sorozatos támadások érték a francia börtönöket és az ott dolgozókat. Az erőszakos akciók mögött drogbandák állnak, amelynek tagjai a börtönből ugyanúgy tartják a kapcsolatot a szervezetükkel, mintha szabadlábon lennének. Tavaly Marseille – Nápoly és Brüsszel után – dobogós lett az európai városok ranglistáján, ami a lőfegyverrel elkövetett gyilkosságok számát illeti, s Belgium (meg az Európai Unió) fővárosában szintén lázas gondolkodás folyik, miként szoríthatják vissza a főleg bevándorló fiatalokból álló bandákat.
10. HERNINGI MIRÁKULUM
Hokis berkekben szapporói csodának hívják a magyar válogatott 2008-as első világelitbe jutását, így a dániai Herningben az újabb, még nagyobb csoda volt ma a tét, amivel a magyarok negyedik A-csoportos vébéjükön először bent maradhattak a legjobbak között. Ehhez nem is kellett játszanunk, ellenben a toronymagas esélyes Svájcnak (minket 10-0-ra vertek) rendes játékidőben le kellett győznie Kazahsztánt, hogy azok essenek ki mögöttünk. Idegtépő mérkőzésen az utolsó negyedben végül sikerült Svájcnak fordítania (4-1 a vége), így az A-csoportos vb-n először magyar szövetségi kapitány, Majoross Gergely irányítása alatt játszó válogatott sporttörténetet írt. A kazahokon kívül a másik kiesők a franciák, akiket a szlovénok vertek ki.
