1. NEM CSAK A MAGYAR PARLAMENT TÁRGYALJA
Sürgős vitát rendez az Európai Parlament a magyar kormány által beterjesztett szuverenitásvédelmi átláthatósági törvényről. Az EP magyarországi jelentéstevője, Tineke Strik holland zöld politikus a törvényt a magyar jogállamisági visszalépés újabb aggasztó elemének nevezte, az európai vitát a szuverenista frakciókon kívül mindenki támogatja. A javaslat ellen magyar sajtókezdeményezésre számos európai lap és média közösen tiltakozik. A hazai parlamenti vitán a beterjesztő Halász Jánost ellenzékből „szerencsétlen lúzernek” nevezték, Kocsis Máté fideszes frakcióvezető szerint nem zárják be a „szolgasajtót”, de nem lehet majd „külföldi spekuláns megbízásából hatalomra törni”. Kocsis közben szóváltásba került a Fővárosi Törvényszékkel is, mert azt állította, a sajtópereket ott tárgyaló négy-öt bíró jobboldalgyűlölő, a válasz szerint 41 bíró tárgyal náluk ilyen ügyeket, s ítéleteiknek mindössze három százalékát helyezte a fellebvitel hatályon kívül, de egyszer sem elfogultság miatt.
2. INFLÁCIÓBAN AZ EU ÉLVONALÁBAN
Az unióban lassult az infláció, Magyarországon is, de itt magasabb. Az unióban az éves átlagos infláció áprilisban 2,4 százalékra enyhült a márciusi 2,5 százalék után – egy évvel korábban 2,6 százalékon állt. Az eurózónában ennél is kevesebb, 2,2 százalék volt áprilisban infláció, ami stabil a márciusi értékhez képest. Magyarország azok közé tartozik, ahol a legmagasabb, 4,2 százalékos drágulást mérték, a márciusi 4,8-ról csökkent ennyire – vélhetően a kormány árrésstopos beavatkozásának köszönhetően is –, viszont egy évvel korábban 3,6 százalékos volt. A magyarnál rosszabb inflációs adatot csak Észtország (4,4 százalék) és Románia (4,9) produkált. A legkedvezőbb inflációs adatokat Franciaországban (0,9 százalék), Cipruson (1,4) és Dániában (1,5) rögzítették.
3. EGÉSZ KÖZELRŐL FIGYELJÜK MEG A TÜRKÖKET
Bár nem vagyunk türkök, de ma és holnap nálunk rendezik a türk államok csúcstalálkozóját, amelyre a magyar kormányfő több régi szövetségese is ideérkezett, úgymint a török és az azeri elnök. A kazah, a kirgiz és az üzbég államfő egészíti ki a csoportot, amelynek így messze Magyarország a legdemokratikusabb tagja, pontosabban megfigyelője, hiszen nem vagyunk teljes jogú tagok. Az informális csúcson a magyar kormány várakozásai szerint sikerült elmélyíteni a fenti országokhoz fűződő gazdasági kapcsolatainkat, amelyek Törökországot kivéve jelenleg nagyrészt az energiaellátásban merülnek ki, miközben Magyarország próbál még inkább közvetítő lenni a türk államok és Európa között. A csúcsot az ellenzéki tüntetések elmaradhatatlan szereplője, Szabó Bálint próbálta megzavarni, amiért 150 ezres bírságot kapott. Közölte, hogy ezt sem fogja befizetni, inkább leüli, mint a tavaly a kínai elnök látogatásán begyűjtött büntetését.
4. KÉMEK, MINT ŐK
Nem viseli könnyen a magyarországi kiutasítást és beutazási tilalmat a hazai elhárítás által ukrán kémként azonosított Tseber Roland, aki közösségi bejegyzésében „sarokba szorított patkánynak” nevezte a Fideszt, s válaszlépést ígért. Tseberrel korábban találkozott a külügyminiszterhelyettes is, aztán Magyar Leventét figyelmeztette a titkosszolgálat, hogy ne tegye többet. Ezt a figyelmeztetést hiányolja Magyar Péter, aki ukrajnai útján találkozott a férfival, de jelzést nem kapott vele kapcsolatban, ezért pedig vizsgálatot követel a szakszolgálatoknál, hozzátéve: Ruszin-Szendi Romulusz nem találkozott Tseberrel. Közben két újabb, ukrajnai kötődésű személyt azonosított a magyar elhárítás idegen hírszerzőként, egyiküket letartóztatták a magyar katonai hálózat elleni adatgyűjtés miatt.
5. MINDENKI ÍRJA A HARCOSOK KLUBJÁT
Úgy fest, az új kormányzati csodafegyver, a Harcosok Klubja a közösségi média kollektív fantáziáját beindította, s egyre több a zavaró forgatókönyvíró a kezdeményezés körül. A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint hamis legendákat gerjesztenek az Orbán Viktor által életrehívott digitális trollhadseregről. Menczer Tamás szerint nem igaz, hogy a Facebookon szervezik a kormánypárti aktivistákat, a tagok meghívásos alapon csatlakozhatnak; az összes Facebook-csoportot átverésnek nevezte, szervezésük mögött a rivális Tisza Párt lejárató akcióit sejti. Továbbá Menczer tagadja a neten terjedő, tényleg furcsaságokkal teli etikai kódex hitelességét is, amely nemzetvezetőnek nevezi Orbán Viktort, tagnak Novák Katalint és Varga Juditot, a dokumentumot pedig egy Matolcsy-féle jegybanki alapítvány jegyzi.
6. BETENNÉ A LÁBÁT A PATIKÁK ÁRRÉSÉBE IS
A drogériákban ezer háztartási cikkre érvényes árrésstop a legnagyobb szaküzleteknek is maximum 15 százalékos nyereséget enged, amitől a nemzetgazdasági miniszter jelentős árcsökkenésre számít az élelmiszerek árstopjának tapasztalata (közel 20 százalékos árcsökkenés) alapján. Úgy tűnik, Nagy Márton kiterjesztené az árréskorlátozást a patikákra is, főleg a nem vényköteles gyógyszerek kerültek szóba a gyógyszergyártók szövetségének elnökével folytatott megbeszélésén. A KSH adatai szerint a receptköteles gyógyszerek is drágultak, egy év alatt 3,2 százalékkal. A gyógyszerek árrésstopja, ha bevezetik, a gyógyszerészek jelzése szerint a kisebb patikák megszűnését eredményezheti.
7. ÚJRA SZABAD A SZLOVÁK ÉS OSZTRÁK HATÁR
Szerda éjféltől a szlovák és osztrák hatóságok feloldották a ragadós száj- és körömfájás járvány miatt korábban elrendelt korlátozásokat a magyar-szlovák és magyar-osztrák határátkelőknél. Már nem ellenőrzik az állatszállító járműveket, Horvátország viszont fenntartja a korlátozó intézkedést, április közepe óta csak két átkelőt, Udvart és Letenyét használhatják a patás állatokat vagy azok termékeit szállítók. Ezeket a járműveket belépés előtt fertőtlenítik, hivatalos igazolást adnak ki, személyellenőrzést viszont továbbra se tartanak a határátkelőkön.
8. EGYENSÚLYOZÓMŰVÉSZNEK KELL LENNI A GYŐZELEMHEZ
Kormányátalakítást és a koalíciós szerződés újratárgyalását ígéri a lengyel kormányfő az elnökválasztás első fordulójának számára kedvezőtlen eredménye után. A középjobb Donald Tusk elismerte, hogy kormánya több ígéret teljesítésével is adós maradt, a kabinet létszáma meg túl nagy. A középjobbtól középbalig terjedő kormánykoalíció államfőjelöltje ugyan most vasárnap megnyerte az első fordulót, de csak két százalékkal verte meg a legfőbb jobboldali populista ellenzéki párt indulóját, ráadásul a harmadik és a negyedik helyen is szélsőjobbos jelölt végzett, ők azóta már be is jelentették igényeiket a támogatásukért cserébe, márpedig ezen követeléseket szinte lehetetlen vállalnia a mérsékelt Rafal Trzaskowskinak, mert azzal a tőle balra állók szavazatát vesztené el jövő vasárnap.
9. KEVESEBB ORÁLIÁT A KERESZTELŐKÖN
Változtatna egy parlamentben tárgyalt, Kósa Lajos kormánypárti politikus által benyújtott javaslat a magyar keresztnevek engedélyezésén. A szigorítás szerint a jövőben nem a Nyelvtudományi Intézet adná közre elbírálás után a választható keresztnevek listáját, miközben a nemzeti kisebbségek maguk dönthetnek a nevekről, hanem a jog átkerülne a mindenkori kulturális miniszterhez, így az hirdetné ki az érvényes névsort. Kósa beadványának indoklása szerint miközben legszemélyesebb identitásunk a névválasztás, „egy nemzet identitásához is hozzátartozik keresztnévkincse”, s a szigorítást indokló elrettentő példaként hoz olyan, most érvényes neveket, mint a Kandida, Orália, Késav vagy a Legolasz. A jelenlegi jegyzékben ráadásul 220 olyan név is szerepel, amit senki sem visel.
10. FELGYORSULT AZ ŐSERDŐK FOGYÁSA
Soha még annyit nem csökkent a trópusi őserdővel borított területek nagysága, mint tavaly. Amerikai tudósok elemzése szerint 67 ezer négyzetkilométernyi, azaz egy írországnyi esőerdővel lett szegényebb a bolygó, ami csak felgyorsítja a klímaváltozást, hiszen az őserdők nagyon fontos szerepet játszanak a szén-dioxid elnyelésében. Azt is megállapították, hogy 2024 volt az első év, amikor a csökkenés fő oka már nem az erdőirtás volt, hanem a tüzek.
