1. ÓRIÁSI ZUHANÁS A BERUHÁZÁSOKNÁL
Repülőrajt, helyett zuhanórepülés: jó 12 százalékkal csökkentek a beruházások az idei első negyedévben a tavalyihoz képest – a beruházások zsugorodása 2022 közepe óta tart. A KSH adatai szerint az előző negyedévhez képest is rosszabb lett a mutató. A legnagyobb visszaesés a feldolgozóiparban, a szállításban, raktározásban történt, viszont az ingatlanügyletek és az energiaipar beruházásai javítottak a helyzeten. Részben a beruházások elmaradása okozta a vártnál is rosszabb első negyedéves GDP-adatot, miszerint 0,4 százalékkal csökkent a magyar gazdaság teljesítménye. Így nemcsak az idei költségvetésben betervezett 3,4 százalékos gazdasági növekedés nem fog megvalósulni, hanem még a nemrég megadott 2,5 százalékos növekedési cél sem teljesülhet.
2. NAGYOT GAZDAGODTAK A NER-MILLIÁRDOSOK
Egy év alatt összesen 2000 milliárd forinttal növelték vagyonukat a magyar milliárdosok. A 100 leggazdagabb magyar 2025-ös sajtólistáját továbbra is Mészáros Lőrinc vezeti, aki egy év alatt másfélszeresére, 1422 milliárdra növelte vagyonát. Még nagyobb ütemben gazdagodott Tiborcz István, a kormányfő veje, akinek a vagyona 100 milliárdról egy év alatt 188 milliárdra nőtt, de ezzel még mindig nincs a top10-ben. A 8. helyre bekerült viszont a duplázó Jászai Gellért 4iG elnök-vezérigazgató 264 milliárddal. A lista élén Mészárost most is az OTP-elnök Csányi Sándor követi, immár 820 milliárdos vagyonnal, a harmadik pedig változatlanul a szerszámgépgyáros Felcsuti Zsolt 526 milliárddal. Még nagyon messze van a top100-tól Orbán Viktor unokaöccse, Orbán Dávid, de ő olyat tud, amire kevesen képesek: félmilliárdos osztalékot ért el kőfejtő cégével három hónap alatt. A 2023 októberében alapított cég az év végéig 1 milliós árbevétel mellett 710 milliós „egyéb bevételre” tett szert, ami 500 milliós osztalékot hozott az Orbán-dinasztia új üzletemberének.
3. MÁR AZ UKRÁN KÉMET IS ÖSSZEFIDESZEZIK
Úgy fest, tizenöt év kurzusa annyira átsző mindent, hogy nemcsak az ellenzék vezetője érkezett a Fideszből, hanem még az ukrán kémnek is van köze a NER-hez. A kormányzat által letartóztatott, ügynöki tevékenységgel gyanúsított ukrán állampolgár Holló Istvánról ugyanis hamar kiderült, egy korábbi fideszes parlamenti képviselővel és Pintér Sándor egyik fontos emberével volt közös cége. Előbbi expolitikus, Kupper András ezt elismerve azt állítja, a felszámolás alatti cég soha nem folytatott érdemi üzleti tevékenységet. A kapcsolatokra rámutató Magyar Péter szerint Holló kiváló viszonyt ápolt a NER-elittel, más ellenzéki politikusok szerint kormányokon átívelően két évtizede széles a kapcsolatrendszere. Közben a Tisza Párt elnöke egy még súlyosabb állítást is tett: szerinte a Fidesz vagy a párthoz köthető szervezetek pénzzel is támogatták a vesztes magyarellenes román elnökjelölt kampányát.
4. INFLUENSZEREK MEGKÍMÉLVE, DE INDEX LESZ
A politikai karrierjét egy brüsszeli ereszcsatornán lezáró Szájer József új fogalmat alkotott. A fideszes politikus vezette Szabad Európa Intézet közzétette 2025-ös szuverenitásindexét. A rangsor az országokat listázza önállóságuk és önrendelkezésük ereje szerint, a referenciaország Magyarország volt a vizsgálatban, így végre valamiben elsők lettünk (önmagunk erejéből) az EU-ban, a franciákat és németeket megelőzve a dobogón. A szájeri globális listát Kína vezeti az Egyesült Államok előtt. Közben érkeznek a pontosítások a meglehetősen laza szövegű átláthatósági törvénnyel kapcsolatban, s most úgy tűnik, a költözést vagy ellehetetlenülést vizionáló Pottyondy Edina humorista-influenszer úgy járhat, mint a filmbéli Bástya elvtárs, akit senki sem akar meggyilkolni – a fideszes frakcióvezető közlése szerint kamu, hogy a törvény vonatkozna influenszerekre és youtuberekre, de értelmezést segítő részleteket Kocsis Máté sem közölt.
5. ELBOCSÁTÁSI HULLÁM A JEGYBANKBAN
A nagyobb hatékonyságra hivatkozva 15 százalékos létszámcsökkentést hajt végre az MNB. A jegybank új vezetése szerint erre azért van szükség, mert a jövőben a törvényben rögzített alapfeladatokra akarnak összpontosítani, az azon kívül eső tevékenységeket csökkentik, az intézkedéstől a hatékonyság javulás mellett jelentős megtakarítást várnak. A jegybank az eddigi létszámának hatodát kitevő elbocsátott dolgozók újbóli elhelyezkedését programmal segíti.
6. IZRAEL ELLENI TERROR WASHINGTONBAN
Egy szélsőbaloldali fegyveres agyonlőtte a washingtoni izraeli nagykövetség két dolgozóját. Az eljegyzésükre készülő fiatal pár az amerikai főváros zsidó múzeumában vett részt egy rendezvényen, amikor a 30 éves chicagói Elias Rodriguez tüzet nyitott a csoportjukra. A tettes Palesztinát éltette, miközben a rendőrök őrizetbe vették. Mint nevéből is látszik, Rodriguez nem muszlim, hanem egyetemet végzett amerikai értelmiségi, aki egy kis szélsőbalos párt tagja volt és számos szimbolikus progresszív ügy mellé odaállt, ám eddig fegyver nélkül. Közben az izraeli offenzíva folytatódott Gázában, ahol most ivóvízhiány is fenyeget az élelmiszerhiány mellett, ugyanis az izraeliek nem engednek be üzemanyagot a területre, márpedig a tengervízből ivóvizet készítő berendezések azzal működnek.
7. DONALD TRUMP MŰFAJT TEREMTETT
Az a vezető, aki a Fehér Házba kap meghívást sajtótájékoztatóra, jó, ha mindenre felkészül: ezúttal a dél-afrikai elnök kapott az ukrán elnökhöz hasonló elbánást, bár Cyril Ramaphosa jobban kezelte Donald Trump támadását. Trump kérte, hogy oltsák le a villanyokat, majd egy hatalmas képernyőn elindult egy videó a dél-afrikai fehéreket sújtó népírtásról, amely miatt nemrég 60 farmer kapott amerikai menedékjogot. Ugyan a felvételek egy részéről utólag kiderült, hogy semmit nem bizonyítanak, de Ramaphosa higgadtan kitartott álláspontja mellett, hogy a fehér farmereket nem bőrszínük miatt érik támadások, csak rossz a közbiztonság az országban, s ezen Amerika azzal tudna segíteni, ha a magas vámokkal és a segélyek megvonásával nem rontana Dél-Afrika gazdasági helyzetén. A dél-afrikai bűncselekmények áldozatai (és elkövetői is), többségükben feketék: tavaly több mint 26 ezer (!) embert gyilkoltak meg az országban, közülük nyolc volt farmer.
8. OLASZ MELÓ BRÜSSZELBEN
Öt képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérik az Európai Parlamenttől a belga hatóságok a kínai Huawei vállalat korrupciós ügye miatt. A sztereotípiáknak megfelelően nem találunk skandinávokat a listán: három olasz, egy máltai és egy bolgár politikusról van szó, az olaszok a néppárti frakcióban ülnek, a máltai szocialista, a bolgár liberális. Mindannyian tagadják, hogy befolyásukért cserébe pénz kaptak volna a kínai IT-óriástól.
9. HONGKONG PÖRGETI DEBRECENT
A világ idei legnagyobb, a héten 4,6 milliárd dolláros bevételt hozó hongkongi részvénykibocsátása finanszírozza a debreceni akkumulátorgyár építését. A CATL kínai cég börze-akciója 16 százalékkal emelte a részvények értékét, a vállalat jelezte is, hogy 90 százalékban éppen a debreceni beruházást finanszírozza ebből, ahol a próbagyártás ősszel kezdődhet. A CATL Debrecenben a BMW-nek, a Volkswagennek és a Stellantis-csoportnak gyárt majd autó akkumulátorokat, a projekthez 320 milliárd forintos támogatást adott a magyar állam.
10. PUSKÁS SOFŐRJE KUPÁT NYERT
Az angol bajnokság alsóházában szenvedő két sztárklub borzalmasan gyenge mérkőzésén a Tottenham egyetlen kapuralövéssel 1-0-ra legyőzte a Manchester Unitedet a labdarúgó Európa Liga bilbaói döntőjében, így a Spurs 41 év után nyert újra nemzetközi trófeát. Ezzel a Premier League 17. helyén álló londoniak jövőre a BL-ben indulhatnak mégis, ami nagy diadal a kirúgás szélén egyensúlyozó ausztrál-görög edzőjüknek, Ange Postecoglunak, aki egykor Puskás Ferencet fuvarozta, s játékosaként tolmácsolt neki. Az EL-finálé nagy blamázzsal zárult, ugyanis az UEFA elnökének éremátadásakor elfogytak az aranyak, mert a Tottenham túl sok embert küldött az átadóra.
