1. NEM KEVÉS HIÁNYZOTT
A 720 képviselő közül mindössze 175-en támogatták az Európai Parlamentben Ursula von der Leyen ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt, így az Európai Bizottság elnöke (és az egész testület) maradhat a helyén. Az eredmény várható volt, az indítvány legfőbb üzenetértéke az volt, hogy egyáltalán létrejött, hiszen tíz éve nem volt ilyenre példa, s jelzi, hogy sokan elégedetlenek az elnök munkájával, nemcsak a szélsőjobboldalon, hanem balközépen és a liberálisoknál is, akik éppen a jobbszélnek tett engedményekkel vádolják Von der Leyent. A Fidesz (és a Mi Hazánk) képviselői is megszavazták az indítványt, a magyar miniszterelnök külön is üzent Von der Leyennek, hogy ideje mennie. Magyar Péter viszont fekete napnak nevezte, hogy a Fidesz csatlakozott egy magyargyűlölő párt javaslatához. A beterjesztő ugyanis a román AUR képviselője volt, amely párt jelöltjét a májusi elnökválasztáson először támogatta Orbán, majd az erdélyi magyarok felháborodásának hatására ellépett mellőle. Maga von der Leyen egyébként nem is volt ott a szavazásnál, Rómában vett részt egy Ukrajnát támogató találkozón, amelynek végén bejelentették egy hatalmas, tízmilliárd eurós újjáépítési alap létrehozását.
2. NEM AKART A FRONTRA MENNI, AGYONVERTÉK
A magyar külügyminisztériumba rendelték Ukrajna budapesti nagykövetét, miután sajtóhírek szerint egy kárpátaljai magyart úgy megvertek sorozásnál, hogy belehalt sérüléseibe. A 45 éves, magyar állampolgársággal is rendelkező férfit Beregszász központjában szúrták ki a hadköteleseket kereső toborzók, s hiába próbált elmenekülni, utolérték, egy furgonba tuszkolták és elvitték Ungváron át Munkácsra, ahol egy erdőben állítólag vascsövekkel annyira megverték, hogy kórházba került, ahol néhány nappal később életét vesztette. Az ukrán hatóságok egyelőre nem kommentálták az ügyet.
3. A JÓ HÍREKRŐL IS GONDOSKODNAK
Közéleti hírlevelet kínál a kormány a gondosóra-használó nyugdíjasoknak. A feliratkozásra invitáló első hírlevélben az időseknek és a családoknak nyújtott állami támogatásokról kaptak tájékoztatást, amelyben elmagyarázták, hogy a kormány mióta és mekkora költségvetési ráfordítással védi meg őket ezekkel a juttatásokkal. Az uniós forrásból megvalósított gondosóra-programban résztvevők korábban is kaptak már „releváns közéleti tájékoztatásokat”, a 2022-es választás előtt például Orbán Viktor maga is megszólalt a nyugdíjasok csuklóján lévő jelzőórákon keresztül. Nemcsak az időseket, hanem a ballagó diákokat és szüleiket is igyekszik helyes irányba terelni a kormány: patrióta daloskönyvvel ajándékozták meg az általánost befejező gyerekeket.
4. MESSZIRŐL JÖTT VENDÉGEK
Egyre több külföldi munkavállaló érkezik Magyarországra, miközben a hazai foglalkoztatás kétéves mélypontra süllyedt. Jelenleg 4,5 millióan dolgoznak itthon, miközben már 105 ezer felett van a vendégmunkások száma, s trenddé vált, hogy a cégek elküldött magyarok helyett olcsóbb külföldieket alkalmaznak. A távol-keleti munkások immár megelőzik a román és szlovák állampolgárokat, legtöbben, 9500-an a Fülöp-szigetekről érkeztek, őket az 8700 vietnámi követi. A legnagyobb visszaesés az ukrán munkavállalóknál van, csökkent a szerbek száma is, míg emelkedett az indiai, kínai, török, orosz dolgozók aránya.
5. SZIMBOLIKUS CSÚCSON A BUX
Először lépte át a 100 ezer pontot a magyar tőzsde részvényindexe, a BUX. Ezzel az 1991-es 1000 pontos indulási értékéről a százszorosára nőtt a legnagyobb tőkeértékű és forgalmú hazai részvények árfolyamának változását követő index. A BUX kosárban jelenleg 16 cég papírja szerepel, a legfontosabbak közülük az OTP, a Mol, a Richter és a Telekom. A BUX legjobb 10 éves időszaka 1995-2005 között volt, több mint tizennégyszeres emelkedéssel. Az index 2023 óta mostanáig 220 százalékot, idén eddig 26 százalékot emelkedett. A hazai részvénypiac mérete mára 20 ezer milliárd forint feletti, 2024 végén a magyar háztartások 2000 milliárd forint értékű hazai részvény tulajdonosai voltak.
6. VIHAROS ÜGYINTÉZÉS A BIZTOSÍTÓKNÁL
Több mint ötezer kárbejelentés érkezett eddig az elmúlt napokban pusztító vihar miatt csak az egyik nagy biztosítótársasághoz, és közel ötödét már rendezték is. Az Allianzhoz a legtöbb káreseményt a Balaton térségéből, Békésből, Hajdú-Biharból és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből jelentették be. Az eddigi bejelentések alapján 620 millió forintra becsülik a károk összértékét, nagy részüket kidőlt fák és beázások okozták. A két másik nagy biztosítóhoz, a Groupamához és a K&H-hoz is Békésből jelentették a legtöbb kárt, utóbbi biztosító a helyszíni szemlék helyett videós kárrendezéssel gyorsítja ügyintézést.
7. A KLÍMAVÁLTOZÁS VESZTESEI LESZÜNK
Magyarország és a Balkán térsége az elmúlt ötven év legerőteljesebb nyári felmelegedését, s ezzel együtt a legnagyobb csapadékcsökkenést produkálja, vagyis ez a térség lehet Európában a klímaváltozás legnagyobb vesztese a súlyos aszálykárok és mezőgazdasági válság miatt. A Balkán és Kelet-Európa csapadékmennyisége 25-40 százalékkal esett vissza, miközben Skandináviában és a Brit-szigeteken nőtt. A folyamatok ráadásul gyorsulnak a 2020-as évekre, a kontinentális éghajlat forrósodása fokozódik Közép- és Délkelet-Európában. Az országos átlagok alapján Magyarország már tavaly nyáron is melegebb volt Spanyolországnál. A kontinens nyugati felén az Atlanti-óceán és a ciklonaktivitás képes mérsékelni a felmelegedést, a Földközi-tenger ilyen hatása gyengébb környezetére. Magyarországon és a Balkánon így 3-4 fokos átlaghőmérséklet-emelkedés zajlott le (magasan a globális átlag felett), míg Írországban csupán 0,9 fokos. A hőhullámok közben az egész kontinenst sújtják, az idén júniusi forróság megháromszorozta európai halálos áldozatai számát.
8. SZABADÍTÓAKCIÓ BÜNTETŐVÁMMAL
Váratlan fordulattal most Brazília lett a főellenség az Egyesült Államok vámháborújában, ráadásul nem is kereskedelmi, hanem politikai okból. Az amerikai elnök ugyanis 50 százalékos büntetővámmal fenyegette meg Dél-Amerika legnagyobb országát, ha nem szüntetik be az előző elnök ellen indított eljárást. Jair Bolsonaro nagyon jóban van Donald Trumppal (amiképpen Orbán Viktorral is), ám puccskísérlet miatt eljárás indult ellene, mert választási veresége ellenére hatalmon akart maradni. A jelenlegi brazil elnök Trump fenyegetésére azzal válaszolt, hogy Brazília független ország, nem lehet zsarolni, ráadásul legalább annyi terméket vesznek Amerikából, mint amennyit eladnak oda, és ebben az esetben ők is ugyanakkora büntetővámot fognak kiszabni. Eközben a földrész más országai (Chile, Peru, Mexikó és Kanada) Trump egy másik fenyegetése miatt aggódnak, amely a rézre vetne ki 50 százalékos vámot.
9. IRÁN A VÖRÖS-TENGEREN VÁG VISSZA
Két hét alatt két teherhajót süllyesztettek el az Iránnal és a palesztinokkal szövetséges jemeni lázadók a Vörös-tengeren, ráadásul a második incidensben legkevesebb három matróz életét vesztette. Mindkét görög tulajdonú hajó libériai zászló alatt hajózott, javarészt filippínó személyzettel, s a jemeniek szerint Izraelnek vittek szállítmányt. A húszi lázadók elvileg két hónappal ezelőtt tűzszünetet kötöttek Washingtonnal, miután az amerikaiak megbombázták őket, de már akkor hangsúlyozták, hogy ez nem vonatkozik Izrael-ellenes tevékenységükre, az izraeli-iráni háború óta pedig különösen aktívak lettek.
10. CÍMVÉDÉS REKORDDAL
Az utóbbi évek balatoni egyeduralkodójaként az idei, 57. Kékszalag vitorlásversenyt is a Fifty-Fifty nevű katamarán nyerte. A Józsa Márton kormányozta egység Európa legnagyobb és legrégebbi tókerülő viadalán 4 óra 24 perc alatt teljesítette a távot a közepesen erős szélben, ezzel két éve felállított saját, 5 óra 3 perces csúcsát döntötte meg. A Fifty-Fifty és legénysége sorozatban negyedik győzelmét szerezte a Kékszalagon, s immár hatszoros elsőnek tudhatja magát 2012-es első sikere óta, újfent bizonyítva, hogy ezt a hajót kizárólag gyenge szélben lehet megverni. A 155 kilométeres balatoni távnak idén majdnem ötszáz vitorlás vágott neki, s többen is borultak az erős szélben.
