1. CSAK ROMLIK
Templomgyújtogatással, kitiltásokkal és nagykövetberendeléssel fokozódott a magyar-ukrán feszültség. A szlovák határ ukrán oldalán lévő Palágykomoróc görögkatolikus templomát próbálták felgyújtani ismeretlenek, akik a magyarok elüldözésére és meggyilkolására ösztönző szavakat is írtak az épület falára. Az ukrán hatóságok nyomoznak az ügyben, amelyet a magyar államfő és a miniszterelnök is elítélt. Az eset miatt a külügyminisztérium bekérette a budapesti ukrán nagykövetet, aki legutóbb egy hete járt a külügyben, akkor a sorozás közben meghalt kárpátaljai magyar okán. Tegnap Kijev bejelentette, hogy vizsgálják Sebestyén József halálát, akit a magyar kormány szerint agyonvertek, az ukrán szerint viszont tüdőembóliát kapott. A haláleset miatt ma kitiltották Magyarország területéről azt a három ukrán katonai vezetőt, akik Budapest szerint felelősek a férfi haláláért, s akiket szeretnénk feltetetni az uniós szankciós listára is.
2. JÓ LESZ IDE AZ ÜGYVIVŐ IS
Újabb mélypont a valaha szebb időket látott magyar-lengyel kapcsolatokban: már nagykövete sincs Budapesten Lengyelországnak. A jelenlegit ugyanis végleg hazarendelte a lengyel kormány, s utódról egyelőre szó sincs. Donald Tusk miniszterelnöknek híresen rossz a viszonya Orbán Viktorral, aki az előző lengyel vezetést támogatta, s a varsói kormányváltás óta egy ellenzéki politikusnak adott menedékjoggal is hergelte a jelenlegi vezetést. Ugyanakkor a diplomáciai kapcsolatok ügyvivői szintre helyezése mögött lengyel belpolitikai motívumok is állnak. Tusk ugyanis abban bízott, hogy szövetségese megnyeri a tavaszi elnökválasztást, s akkor majd lecseréltetheti vele az előző kormány által kinevezett nagyköveteket, ám mivel az ellenzék jelöltje nyert, legfeljebb ügyvivőkre tudja cserélni a régieket, s nem csak Budapesten.
3. MEGEMELT FIZETÉS, HAZAVITT RUHATÁR
Válságálló fizetésemelést adott minisztereinek Orbán Viktor. A kormányfő egységesen 9,8 százalékkal emelte a tárcavezetők fizetését, akiknek így az eddigi havi bruttó 3,53 millió forintos bérük 350 ezer forinttal nő, míg az államtitkároknál 250 ezres az emelés. A béremelésből két miniszter kimaradt – igaz, őket még hosszú ideig tart a többieknek utolérni, Lantos Csaba és Nagy Márton ugyanis 6,36 milliót kapnak. A miniszterelnöki fizetés júliustól automatikusan nőtt, immár bruttó 5,24 milliósra. Eközben kiderült, hogy ruhában is vitt haza juttatást lemondása után Novák Katalin. A korábbi államfő másfél éves regnálása alatt 32,5 miliót közpénzt fordított ruházatra, ezek zömét távozásakor ingyen megtarthatta. Öltözködésileg jóval olcsóbb férfi elnököt tartani, Sulyok Tamás működése első évében kétmilliót sem költött erre.
4. BUDAPESTI PALOTAKIÁRUSÍTÁS
Mintha valami nagy nyári akció lenne, úgy hirdet meg egy sor belvárosi palotát eladásra az állami vagyonkezelő. A licitre kínált épületek közt van a Belügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Államkincstár Lechner Ödön tervezte szecessziós székháza is, de felkínálnak két Széchenyi rakparti irodaházat, valamint számos más belvárosi palotát. Az ellenzéket vezető Magyar Péter szerint a nemzeti vagyon utolsó gyöngyszemeit akarják átjátszani Tiborcz István köreinek, de ezt a fosztogatást visszacsinálja majd az új kormány. Vitézy Dávid várospolitikus végkiárusításnak nevezte az akciót, amely minden fejlesztési koncepciót nélkülöz. Gulyás Gergely miniszter szerint viszont felesleges a belvárosban ennyi kormányzati épületet fenntartani, az országnak jobb, ha szálloda lesz belőlük.
5. MEZŐKERESZTES MÁR ÖNAZONOS
A borsodi Mezőkeresztes lett az első település az országban, amely megalkotta a saját önazonossági rendeletét, azaz a júliusban életbe lépett törvénynek megfelelően korlátozza, hogy kik költözhetnek oda. Az önkormányzat elővásárlási jogot kötött ki magának a város összes ingatlanára, s a lemondásról minden esetben egyedi eljárásban döntenek, bár a helyi kötődésű vevők, illetve állami támogatással vásárlók mentességet élveznek. Korábban úgy próbálták akadályozni a cigányok házvásárlását Mezőkeresztesen, hogy a polgármester felszólította a lakosságot, ne adják el nekik házaikat – ezért meg is bírságolta őt az Egyenlő Bánásmód Hatóság.
6. AMERIKAI CÉG VENNE MAGYART
Egy, a félvezetőiparban érdekelt amerikai tőzsdei vállalat 545 millió dolláros, azaz 185 milliárd forintos felvásárlással átveszi a Semilab nevű magyar cég anyagelemző üzletágát. A budapesti központú, mérőberendezésekre szakosodott Semilab-csoport nem szerepel sokat a nyilvánosságban, pedig jó ideje a legértékesebb hazai cégek közé tartozik: 1989-ben egy tudóscsoport alapította az MTA fizikai kutatóintézetének vállalkozásaként, ma is főleg fizikusok irányítják, 300 egyedi terméket fejlesztettek ki, Semilab-leányvállalatok működnek az USA-tól Kínán át Japánig, s munkájuk eredménye ott van az autókban és mindenféle elektromos kütyüben.
7. MINDENHOL JÓ, DE A LEGDRÁGÁBB OTTHON
A magyarországi lakások drágultak az egész Európai Unióban a legnagyobb mértékben az elmúlt másfél évtizedben. Míg az EU-ban 2010 és 2025 első negyedéve között átlagosan 58 százalékkal nőttek, nálunk 260 százalékkal, azaz most három és félszer annyiba kerülnek, mint másfél évtizede. A legtöbb térségbeli országnál (lengyelek, szlovákok, horvátok) eközben „csupán” megduplázódtak. Olaszország az egyetlen ország, ahol ma olcsóbb az ingatlan, mint 15 éve. Ami az albérleti díjakat illeti, ott az észt és litván árak is jobban nőttek a mieinknél. A magyar fővárosban egy egyszobás nem belvárosi lakás bérleti díja jelenleg havi 192 ezer forint, ami a fővárosi nettó átlagbér 39 százalékának felel meg.
8. KIÁBRÁNDULT FIATALOK
Egyre csökken a demokrácia népszerűsége az európai fiatalok körében. Egy – a legnagyobb európai országokban végzett – friss felmérés szerint az 1995 és 2010 között születetteknek már csak 57 százaléka tartja a demokráciát minden más berendezkedésnél jobbnak, s minden negyedik megkérdezett autokráciában szeretne inkább élni. Gyakorlatilag alig találni olyan fiatalt (hat százalék), aki szerint az országa politikai rendszere jól működik. Az EU-ról pedig az az általános vélemény, hogy jó az ötlet, de rossz a megvalósítás.
9. KICSIK, DE ERŐS BARÁTJUK VAN
Újabb kisebbség tapasztalhatta meg Szíriában az elmúlt napokban, hogy a diktatúra bukásának vannak negatív következményei is. Az ország legdélibb részén tört ki ellenségeskedés muszlimok és drúzok között, erre a kormány csapatokat küldött a térségbe, akik azonban béketeremtés helyett inkább maguk is rátámadtak a drúzokra. Ezt viszont a drúzok legfőbb térségbeli patrónusa, Izrael nem nézte tétlenül és légicsapásokat intézett a szír hadsereg célpontjai ellen. Majd bekapcsolódott Amerika is, azonnali tűzszünetre szólítva fel mindenkit. Az új, szunnita muszlim többségű szír vezetés végül megígérte, hogy vigyázni fog a drúzokra, akik a síita iszlámból váltak ki, de magukat már nem tartják muszlimnak, s alig egymillióan élnek belőlük Szíriában, Libanonban és Izraelben.
10. KINYÚL EGY KÉZ A SÍRBÓL
Egyre jobban belegabalyodik az Epstein-ügy kezelésébe az amerikai elnök, aki szavazóbázisának egyik leglelkesebb részét idegeníti el. A pedofil milliárdos Jeffrey Epstein hat évvel ezelőtt lett öngyilkos egy amerikai börtönben, s sokak szerint hátrahagyott egy listát befolyásos barátairól, akik részt vettek a fiatal lányok szexuális kizsákmányolásában. Vannak (például Elon Musk, a világ leggazdagabb embere), akik szerint Donald Trump is rajta van a listán, maga Trump azonban éppen azzal kampányolt, hogy a demokrata elit botrányáról van szó, s szavazóinak nagy része elhitte neki, hogy hatalomra kerülése esetén nyilvánosságra hozza az Epstein-aktákat. Nemrég az igazságügy-miniszter is ugyanezt ígérte, azt közölve, hogy a lista ott van az asztalán. Ehhez képest most Trump közölte, hogy kacsa az egész lista, nincs is, vagy ha van, akkor a demokraták meghamisították. Az erre kitört felháborodás hatására pedig sértegetni kezdte az ügyben hívő saját szavazóit, miközben az ügyön dolgozó ügyészt is kirúgták.
