1. NEM ÍRUNK ALÁ, DE TANÁCSOT ADUNK
Az EU 27 tagállamából 26 írta alá azt a közös nyilatkozatot, amely a pénteki alaszkai amerikai-orosz csúcs előtt azt hangsúlyozza, hogy mindenféle megállapodásnak figyelembe kell vennie Ukrajna és Európa érdekeit. Az egyetlen kimaradó természetesen Magyarország volt. A magyar kormányfő indoklása szerint szánalmas, hogy Európa egy olyan találkozóba akarna beleszólni, amelyre meg sem hívták, ahelyett, hogy ő maga ülne le Oroszországgal. Ezt megelőzően a magyar külügyminiszter egyeztetett az orosz miniszterelnök-helyettessel, akinek azt mondta, hogy Brüsszel szabotálni próbálja az alaszkai csúcsot. A legfontosabb európai vezetők holnap videón egyeztetnek az amerikai elnökkel, a cél, hogy Donald Trump ne tegyen túl nagy engedményeket Vlagyimir Putyinnak. Maga Trump egyébként egy sajtótájékoztatón elárulta, hogy a „nagyon okos” Orbán tanácsát is kikérte, legyőzhető-e Oroszország, amire a miniszterelnök nemmel válaszolt. Közben több nyugati forrás is arról számolt be, hogy a nyilvános fogadkozások ellenére az ukrán elnök igenis hajlandó lenne bizonyos területi engedményekre. Volodimir Zelenszkijtől ez azért is logikus lépés volna, mert az oroszok az utóbbi időben komoly áttöréseket értek el a fronton.
2. FIATALOSKODOTT AZ ÁLLAMFŐ
Valakinek üzenni akart a köztársasági elnök, s nem biztos, hogy szavai a megszólított fiatal generációknál találtak visszhangra. Sulyok Tamás a nyári fesztiválokon rendre felhangzó „mocskosfideszezés” jelensége ellen próbált fellépni egy Facebook-poszttal, amelyben azt írja, „Kiáltásotok üzenet. Azonban ne hagyjátok, hogy hangotok mások indulatait visszhangozza”. Az atyáskodó hangvételre azonnal lecsapott az ellenzék vezére, aki a „borsófőzelékek TikTok-királyának” nevezte Sulyokot, aki Magyar Péter szerint akkor lenne igazi elnök, ha hasonló bátorsággal üzengetne a kormánynak is. A nemrégiben a miniszterelnökkel egy régi fogadásuk okán fagylaltozó Török Gábor politikai elemző pedig politikai analfabétizmusnak nevezte azt hinni, hogy egy ilyen elnöki üzenet célba ér.
3. A TISZA MÁR A DK-T IS APASZTJA
A Momentum félreállása után immár a hivatalosan önállóan mozgó DK-ba is beleharapott az ellenzéki térfélen lassan egyeduralkodó Tisza Párt. Várkonyi Zoltán, a Demokratikus Koalíció kecskeméti egyéni parlamenti képviselőjelöltje visszalépett a 2026-os választási indulástól, hogy ezzel növelje a legesélyesebb ellenzéki győzelmi esélyeit. A jelölt a bejelentést azután tette, hogy Dobrev Klára DK-vezető Magyar Péterrel vitába szállva jelezte, nekik nem visszalépni kell, viszont másoknak érdemes „visszavenni az egóból”. A DK nem is enged a helyzetből, a párt azt közölte, ők már bejelentése előtt lecserélték Várkonyit gyenge teljesítménye miatt, vagyis lesz másik indulójuk helyette. Közben Magyar Péter tovább hangsúlyozza, hogy győzelme esetén a NAV vagyonosodási vizsgálatokat folytat majd, elsőként „Tiborcz Pistát kérdezik meg, hogyan lehet, hogy tíz-tizenkét éve még egy Opel Kadettje volt, most meg 500-1000 milliárd forintja”.
4. OLCSÓ HITELHEZ KIEMELT BERUHÁZÁS
Kiemelt beruházássá nyilvánítja a 3 százalékos lakáshitel feltételeinek megfelelő lakóparkok építését egy friss rendelet. Minden olyan beruházás, amelyben legalább 250 lakás épül és azok legalább 70 százaléka megfelel az Otthon Start Program feltételeinek, kiemelt nemzetgazdasági beruházássá válhat, ezáltal gyorsított engedélyezési eljárással szerezhet építési engedélyt. A projekteknek nem kell megfelelniük a helyi előírásoknak, így az önkormányzati rendeleteknek sem. A kormány Otthon Start Program mellett elindított egy lakhatási tőkeprogramot is, amellyel az építőipari cégek kedvezményes feltételekkel juthatnak állami tőkéhez.
5. JÖHET A LEGDRÁGÁBB AUTÓPÁLYA
Gyorsforgalmi út épül Esztergom és M1-es autópálya között, jövőre írják ki rá a közbeszerzési pályázatot. Lázár János bejelentése szerint magántőke bevonásával 500 milliárd forintból építik meg a 32 kilométer hosszú M100-as autóutat. Az építési miniszter a magas árat a beruházás bonyolult műszaki tartalmával indokolta: több völgyhidat és alagutat kell megépíteni az útszakaszon, amely átszeli a Budai-hegységet. A kivitelezés 2026 végén indulhat. A terv nem új, 2021-ben már nekifutottak, akkor jóval kisebb, 335 milliárd forintos költségvetéssel tervezték a gyorsforgalmi megépítését, azonban 2022 tavaszán a kormány a beruházási stop miatt elhalasztotta a projektet, ezt élesztik fel.
6. LEGÁLIS PETESEJT LEFAGYASZTÁS
A nőkre történt kiterjesztéssel alapjaiban változott meg júliustól a meddőségi kezeléseket érintő magyar jogszabály. Korábban csak a férfiak esetében tették lehetővé szociális alapon az ivarsejtek lefagyasztását, mostantól viszont legálissá válik a nők számára is petesejtjeik lefagyasztatása, vagyis nem kell e célból külföldre utazniuk azoknak a pároknak, akik a mesterséges megtermékenyítés lombikmódszeréhez folyamodnak. A beavatkozás 18 éves kortól végezhető el az új rendelet szerint, és nincsen felső korhatára, miközben a szakmai irányelvek jellemzően 35 éves korig javasolják az ilyen típusú kezeléseket. A petesejtfagyasztás nem tb-finanszírozott szolgáltatás, teljes mértékben térítéses, s tizenöt évig őrzik meg a sejteket, azután a tulajdonos rendelkezik róluk.
7. A DUNAFERRT ELENGEDIK, A MAGYAR VAGONT NEM
Egy pályázó jelentkezett a Dunaferr romjain létrehozott Dunai Hengerműre, de a 36 millió eurós minimálárnál kevesebbet, 10 millió eurót ajánlott érte, így az üzlet nem jött létre. A 700 milliárd forintos adósság miatt csődbe ment Dunaferr már az összes dolgozóját elbocsátotta. Közben a kormány úgy döntött, 40 milliárd forintos mentőövet dob a vasútikocsi-gyártó Magyar Vagonnak. A dunakeszi cég legutóbb a spanyol Talgo balul elsült felvásárlási kísérlete kapcsán került a hírekbe. A cégnek 2024 végén mínusz 5 milliárd volt a saját tőkéje, rövid lejáratú adóssága 38 milliárd volt. A kormány szerint „kiemelt gazdaságpolitikai érdek fűződik” ahhoz, hogy adósságait rendezzék. A cégből az elmúlt években 10 milliárd osztalékot vettek fel a magántőkealapok mögé rejtőző tulajdonosai.
8. CSAK A TÁVOLBÓL TUDTÁK SZIDNI IZRAELT ÉS ORBÁNT
Bár a magyar kormány kitiltotta a szigetről a a palesztin terroristákkal rokonszenvező, Izrael-ellenes ír repzenekart, a Kneecap videón üzent a jelenlévőknek, elmondva, hogy a „gyűlölettel teli” Orbán Viktor miatt nem lehetnek ott, amit a nézők palesztin zászlókat lengetve és a kormányfőt szidva fogadtak. Közben az ENSZ és nemzetközi újságírószervezetek elítélték, hogy Izrael egy célzott rakétacsapással megölt hat újságírót, akik közül öten a katari al-Dzsazirának dolgoztak. Izrael szerint a megöltek egyike a Hamász terrorszervezet tagja is volt. Az övezetbe továbbra sem jut be elég segély, a legutóbbi 24 órában öt ember halt éhen. A világ közvéleménye egyre inkább Izrael ellen fordul, aminek újabb jeleként Ausztrália is bejelentette, hogy a jövő hónapban el fogja ismerni a palesztin államot.
9. MAKE WASHINGTON GREAT AGAIN
A washingtoni hajléktalanok lettek az amerikai elnök legújabb célpontjai. Donald Trump kijelentette, hogy meg fogja tisztítani a várost a bűnözőktől és a hajléktalanoktól, utóbbiak ugyanis szemétteleppé változtatták Washingtont, úgyhogy el kell vitetni őket valahova. A bűnügyi statisztikák egyébként nem igazolják az elnök állítását, hogy nőtt a fővárosban a bűnözés, sőt, Trump mégis annyira elszánt, hogy közölte, vészhelyzetet hirdet, szövetségi ellenőrzés alá veszi a helyi rendőrséget és a Nemzeti Gárda 800 fegyveresét vezényli Washingtonba.
10. MAGYAR MATEMATIKUS ELISMERÉSE
Lovász László kapta az egyik legrangosabb európai tudományos díjat, az Academia Europaea kiemelkedő nemzetközi tudományos munkája elismeréseként a magyar matematikust tüntette ki 2025-ben az Erasmus-éremmel. A tudományos akadémia korábbi elnöke a páneurópai szervezet indoklása szerint korunk egyik kiemelkedő matematikusa, aki hat évtizedes munkássága során úttörő eredményeket mutatott fel a számítógéptudomány területén, s „vitán felül ő a diszkrét matematika legbefolyásosabb elméletalkotója”. A 77 éves, Széchenyi-nagydíjas Lovász professzor a tisztán tudományos teljesítményért adható egyik legkomolyabb díjat októberben veszi át Barcelonában, ahol „A matematika szépsége” címmel tart előadást, 2021-ben egyébként már elnyerte a matematika Nobeljének nevezett Abel-díjat is.
