1. ÚJABB CSAPÁS A BARÁTSÁGRA
Totális ellentámadásba lendült Brüsszelben a magyar kormány, amely minden Ukrajnának nyújtott európai segítséget blokkol mindaddig, amíg újra nem érkezik orosz olaj a Barátság-vezetéken. A háború negyedik évfordulóján akarták az európai vezetők elfogadtatni a huszadik szankciós csomagot Moszkva ellen, ám most erre is vétót jelentett be Orbán Viktor, csakúgy, mint az Ukrajnának már korábban odaítélt gigahitelre, amelyben egyébként Magyarország részt sem vesz. A Barátságot egy hónapja zárták le az ukránok egy orosz légicsapás után, de a magyar kormányzat szerint Kijev Brüsszellel és a Tiszával egyeztetve szándékosan nem állítja helyre, hogy ezzel segítse a magyar ellenzéket a választásokon. Az ukránok szerint viszont ők igenis dolgoznak a helyreállításon, s fölajánlottak egy alternatív szállítási útvonalat is. Közben ráadásul a vezetéket újabb, ezúttal feltehetően ukrán légicsapás érte az oroszországi szakaszán.
2. KAPTÁK AZ ÍVET EGYMÁSTÓL
A már megszokott közösségi médiás szócsatákkal és számháborúval kezdetét vette hivatalosan is a választási kampány. A Tisza-Fidesz versengés terepe a nyitányon a 106 egyéni választókerület jelöltjeinek ajánlószelvény-gyűjtése volt (fejenként 500 szükséges az induláshoz), Magyar Péter ellenzéki vezető órákkal a start után már 250 ezer támogató aláírásról és Fidesz-lemaradásról posztolt, pártja elsőként adta le az íveket a választási irodának. Nem késett a Fidesz válasza sem, kétségbevonva a kihívó állításait, méghozzá a leadott aláírásgyűjtő ívek sokkal magasabb kormánypárti száma alapján, amit közérdekű adatként kértek ki (13 ezer feletti Tisza-, 24 ezernél több Fidesz-ív), de ez az adat az ívenként legfeljebb nyolc aláírás alapján pontos számot nem jelent.
3. A MÁSIKTÓL BÚCSÚZTAK
A régi parlamenti ellenzék szerint Orbán Viktor karrierje utolsó miniszterelnöki beszédét tartotta a ma induló tavaszi ülésszakon, míg a kormányfő örömét fejezte ki, hogy ezek a „hattyúkórusok a Mi Hazánk kivételével eltűnnek a parlamentből”. Az MSZP és a Momentum politikusai a gödi akkumulátorgyár ügyében támadtak, „Samsung vármegyét” emlegetve. Közben Magyar Péter az eddigieknél is súlyosabb információkat ígért Göd kapcsán, habár a szennyezés eltitkolását Orbán hazugságnak nevezte. A Tisza-elnök egyébként kétharmados győzelemre készül, szerinte ennek küszöbén billeg az ellenzék, Magyar azt is jelezte, kormánya nem mondana le az orosz olajról, ha az olcsóbb.
4. GOLYÓSZÓRÓLAP ÉS VISSZALÉPÉS
Nem csendes a kampány a kisebb pártoknál sem, a miskolci jelöltnek a DK-hoz igazolt egykori Jobbik-elnök, Jakab Péter fenyegető videóüzenetet mutatott be, amiben valaki fegyverrel lő szét egy Dobrev-Jakab szórólapot. A gyurcsányi utódpárt azzal is indulatokat kelt, hogy a határon túliak szavazati jogának elvételével kezdett kampányolni, amit felmérésük szerint a magyar választók 71 százaléka támogat. Kevesen támogatják viszont Csepelen a Fideszt már háromszor legyőző Szabó Szabolcsot, aki ezért mégis visszalép a Tisza javára. Nem tesz így viszont a Kutyapárt, amelynek elnöke egy interjúban azt mondta, ha egy pártnak vannak szavazói, az a normális, ha indul a választáson, neki pedig kerületi polgármesterként mindenkivel együtt kell működnie az ott élők érdekében.
5. LEJTMENETBEN A BERUHÁZÁSOK
Tovább csökkentek a beruházások Magyarországon. A KSH friss adatai szerint 2025 utolsó negyedévében 1,7 százalékos a teljesítmény visszaesése 2024 utolsó negyedévéhez képest. Az előző negyedévhez mérten pedig alig (0,1 százalékkal) nőtt a beruházások értéke. Ha 2025 egészét nézzük, a beruházások teljesítménye 4,3 százalékkal maradt el az előző évitől. Ez azt is jelenti, hogy három éve folyamatos a visszaesés, tavaly év végén 2021-hez képest mindössze a projektek ötöde indult el. A beruházások csökkenéséhez leginkább a feldolgozóipar, illetve a közigazgatás járult hozzá, a szállítás, raktározás és az ingatlanügyletek növekvő aktivitása viszont mérsékelte.
6. NAGYON TITKOLÓZNAK
Tavaly 546 nyilvánosság elől elzárt kormányhatározat született, 38 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A nem nyilvános döntések úgynevezett kétezres és négyezres határozatok voltak, amelyek ugyan nem titkosítottak, de 20 évig mégis elzártan kezelik azokat. Leginkább munkaszervezési jellegű döntések ezek, de a szövegét nem, csak a tartalmát ismerhetik meg még az érintett minisztériumi osztályvezetők is a hivatali felettesüktől. A nyilvánosság elől elrejtett döntések között volt 27 olyan szigorúan titkos „háromezres” kormányhatározat is, amelyeket a kormánytagokon kívül csak egy szűk kör ismerhet, és több éves börtönbüntetést kockáztat, aki beszél róluk. Ezek harminc évig nem hozhatók nyilvánosságra, és ez az időhatár kétszer is meghosszabbítható.
7. RESZKESS, BETÖRŐ!
Megint teljes a káosz a világkereskedelemben, miután az amerikai elnök tíz százalékos általános vámot jelentett be, amit rövid gondolkodás után tizenötre emelt. Donald Trump azután gurult be, hogy az amerikai legfelsőbb bíróság eltörölte a korábbi vámjait, mondván azokat a törvényhozásnak kellett volna meghoznia. A bírák meggyőző, kétharmados arányban döntöttek így, amivel különösen felbőszítették Trumpot, lévén az ő kinevezéseinek is köszönhetően a testületben elvileg a jobboldaliak vannak többségben. Ráadásul így az összes cégnek jogában áll visszakövetelnie az általa befizetett, s most jogtalannak nyilvánított sarcot. A bizonytalanságot fokozza, hogy az új vámok részletei nem ismertek, s hogy legfeljebb 150 napig lehetnek érvényben a törvényhozás jóváhagyása nélkül. Az Európai Parlament mindenesetre máris bejelentette, hogy amíg nem látnak tisztán, addig elhalasztják a szavazást a tavaly nyáron megkötött kereskedelmi megállapodásról Amerikával. Miközben az elnök Washingtonban füstölgött, addig Trump floridai birtokán a titkosszolgálat lelőtt egy fiatalembert, aki fegyverrel hatolt be a területre.
8. ATLANTISZ DUBROVNIKBAN
Súlyos kilátásokra figyelmeztet a dél-dalmáciai Dubrovnik (azaz Raguza) világörökségi jelentése, amely 2100-ig fél-egyméteres tengerszint-emelkedést prognosztizál a horvátországi műemlékváros partjainál. A vizsgálat szerint az UNESCO világörökségi listás óváros a mediterrán térség árvíz- és eróziós kockázatainak van kitéve, a sókristályosodás ősi kőépületeit is megrongálhatja. A régióban egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási jelenségek, erős szelek (jelenleg már évente 88 napon át), viharok (akár évi ötven napnyi is), heves esőzések és az áradások miatti vízbetörések, amelyek ellen rövidesen tengeri falakkal és hullámtörőkkel kellene védekezni, különben pusztulásnak indul a nyaranta már amúgy is elviselhetetlenül zsúfolt Adria-parti város.
9. NORVÉG CSODA MILÁNÓBAN
A Kanada ellen hosszabbításban elért amerikai jégkoronggyőzelemmel ért véget Milánóban a téli olimpia. Az éremtáblázaton, ahogy az előző három alkalommal is, a norvégok végeztek az élen, az egyetlen különbség, hogy a mindössze 5,6 milliós ország fölénye még sokkal nagyobb lett. Köszönhető ez részben Johannes Klaebo sífutónak, aki minden megnyerhető számban győzött, s így összesen hat arannyal lett gazdagabb; a korábbi olimpiákkal együtt már 11 aranynál tart, ennél több csak Michael Phelps úszófenoménnak jött össze. A skandinávokat az amerikaiak, a remekül korcsolyázó hollandok és a házigazda olaszok követik az éremtáblázaton, amelyre összesen 29 nemzet fért fel, plusz egy orosz sportoló, Magyarországnak ezúttal az elmúlt két téli játékokkal ellentétben nem jutott érem, hiába nem volt korábban soha ennyi versenyszám.
10. MEGTALÁLTÁK AZ ELTŰNT DIÁKOT
A Duna budapesti szakaszán, a Rákóczi hídtól három kilométerrel délre találták meg az egy hónappal ezelőtt eltűnt gimnazista holttestét. A fiatalember január 17-én hajnalban indult el egy belvárosi szórakozóhelyről, azonban nem tért haza, zavart állapotban a fővárosban bolyongott, miközben családtagjai, osztálytársai és rendőrök próbálták megtalálni. Napokkal később a családja adott ki közleményt arról, hogy valószínűleg Egressy Mátyás lehetett az, akit felvett egy hajó kamerája, ahogy a Lánchídról a Dunába esik. A szombaton talált holttestről mostanra minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy az eltűntként keresett Egressyt találták meg.
