1. EGY HETET CSÚSZIK A BEÍGÉRT ROGÁNBUKTATÁS
Habár beigazolódtak a NER-ből kiszállt állami hivatalnok várakozásai, Magyar Péter mégsem buktatott ma ígéretei ellenére kormányt, s Rogán Antalnak sem kell menekülnie az országból Magyar mai négyórás ügyészségi tanúkihallgatása után. Varga Judit exférjét ugyan tényleg a Schadl-Völner-ügy kapcsán idézték be Facebook-posztjai miatt, de új ígérete szerint a maga készítette hangfelvételekből álló bizonyítékait jövő héten adja át a kihallgatás második felvonásában. Ezekkel pedig most tett három állítását akarja alátámasztani, melyek szerint Schadl György végrehajtó főnök „Rogán embere volt”, a kormány már a gyanúsítás előtt tudott Völnerék titkos megfigyeléséről, valamint Rogán vagy emberei bementek az ügyészségre az iratokat manipulálni. Magyar annyit elárult, hogy „több emberről” is vannak hangfelvételei. Az ügyről Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető azt mondta, Magyar azért vádaskodik, mert „elhagyta a felesége és elveszítette a felesége által szerzett munkahelyeit.”
2. KOPIK A FILOSZEMITA ÁLLAMFŐI LEGENDÁRIUM
Immár a negyedik történész mutatott be az államfő családi legendáriumát kétségbe vonó dokumentumokat, amelyek Sulyok Tamás édesapjának politikai működésére vonatkoznak. Ezúttal a Fejér megyei zsidóság tragédiáját kutató Gergely Anna olyan 1944. júniusi leveleket talált, amelyek egyik aláírójaként Sulyok László ügyvéd a Magyar Nemzeti Szocialista Párt fehérvári szervezete nevében zsidóktól elvett ingatlant, majd „zsidóbútorokat” kért és kapott a polgármestertől. A köztársasági elnök korábban hazafias filoszemitának nevezte apját, nem kívánva beszállni a vele kapcsolatos múltvitákba.
3. KITÉR KARÁCSONY VITÉZY VITÁJA ELŐL
A rajta kívül eddig bejelentett négy indulónak címzett levélben javasolt vitát a budapesti főpolgármester-jelöltek között Vitézy Dávid. A tegnap LMP és civil színekben ringbe szállt korábbi fideszes városfejlesztési szakember azt is kéri vetélytársaitól, írásos közös nyilatkozatban tartózkodjanak mindannyian a lejárató kampányoktól, ne rongálják egymás plakátjait, ne tegyenek felelőtlen ígéreteket, s ne vegyenek igénybe állami és önkormányzati pénzeket a korteskedéskor. Karácsony Gergely viszont csak akkor vállalna vitát, ha a Szentkirályi-Vitézy kettősből az egyik visszalépne. Eközben a fővárosi rákosrendezői területen bejelentett mini-Dubaj becenevű új városközpont tervét Vitézyhez hasonlóan ellenző Karácsony belgrádi látogatással illusztrálta az ilyen magasházas új városközpontok környezetromboló hátrányait. Az emirátusi beruházás vezetője pedig a zuglói fejlesztésről először nyilatkozva Európa legmagasabb toronyházát ígéri a 310 méteres Varso Tower felülmúlásával.
4. HÚSZ ÉV EU-TAGSÁG SEM ERŐSÍTETTE A MAGYAR NYUGDÍJAT
A magyar nyugdíjak az EU-s átlag 52 százalékáról 45 százalékra estek vissza húsz év alatt. 2004-es EU-belépésünkkor az átlagnyugdíj 61 ezer forint volt, 2023-ban 208 ezer forint. Az infláció miatt a hazai reálnyugdíj-növekedés 43 százalékos volt az elmúlt húsz évben. A nyugdíjasok száma eközben 3,1 millióról 2,4 millióra csökkent. 2004-ben még a GDP 9,7 százaléka ment a nyugdíjakra, tavalyelőtt már csak 8 százaléka. A régiónkban jócskán megelőztek minket a lengyelek, szlovákok és a csehek is. Vásárlóerő-paritáson számítva 76 százalékkal nőttek a magyar nyugdíjak, ami 2004-ben még egyezett a lengyelekével, de mostanra a lengyeleké másfélszer annyit ér. A román nyugdíjak 2004-ben fele annyit se értek, mint a magyaroké, mostanra már 37 százalékkal az övék ér többet.
5. SZTRÁJK KÖZBEN A KORMÁNY KULTÚRÁT KÖZPONTOSÍT
Már a műszakiak is sztrájkolnak az Operaházban, ahol emlékezetes Don Giovanni-előadást tartottak tegnap, egy órán át leállt a zenekar és a férfikar is, ma pedig az irodisták bontották le a díszletet. A ma esti Hunyadi László-előadáson, ha megtartják, nem lesz táncos és kórus. A dolgozók 30 százalékos bérkövetelésével szemben az Operaház vezetése 10 százalékot ígért, azt is csak júliustól, emellett egyszeri 140 ezer forintot adott volna most, ha elmarad a sztrájk, és újabb 140 ezret szeptemberben, de a dolgozók nem fogadták így el. Feszült a hangulat a rektor nélkül működő Zeneakadémián is, a tanárok ugyancsak béremelést követelnek. Közben kiszivárgott egy törvénytervezet, amely totálisan központosítaná a kulturális életet, olyan megbízható káderek irányítása alá szervezve az ágazatot, mint amilyen Vidnyánszky Attila, Vashegyi György és Demeter Szilárd.
6. TÖLTI A KORMÁNY A GÖDI AKSIGYÁRAT
Most derült csak ki, hogy tavaly decemberben a dél-koreai Samsung újabb gödi akkumulátoripari beruházását segítette pénzzel a magyar állam. A csaknem 14 milliárd forintos támogatást egyedi kormánydöntéssel ítélték oda a konszernnek. Összességében 68 milliárdos fejlesztéssel egy új gyártósort hoznak létre, aminek tehát az ötödét finanszírozza a kormány. A beruházás pontos helye nem ismert, sőt, az állami támogatásért cserébe a dél-koreai cég most nem is tett vállalást a munkahelyek számának növelésére.
7. FELLÉLEGEZNEK A BELSŐÉGÉSŰ MOTOROK GYÁRTÓI
Az Európai Unió után az Egyesült Államok is puhított egyet a szabályokon, így az autógyártók időt nyertek, hogy alkalmazkodjanak a károsanyag-kibocsátás csökkentésének előírásaihoz. Múlt héten az EU úgy szigorított, hogy közben engedett is, hiszen a gyártok már nemcsak az elektromos autók értékesítésével teljesíthetik a kibocsátáscsökkentési előírásokat. Most pedig a Biden-kormányzat lassította a meglévő szabályok fokozatos kivezetését. Az enyhítések mögött az e-autók iránti csökkenő kereslet, valamint a kínai gyártók térnyerése áll, ráadásul utóbbiak mögött ott van még az akkumulátorgyártási kapacitás is, melyben szintén Ázsia diktálja a tempót. A felpuhított szabályok miatt távolabbra tolódott a tisztán elektromos autópiac.
8. SZLOVÁKIÁBAN IS ZAJLIK A SZABADSÁGHARC BRÜSSZEL ELLEN
Brüsszel nyomatékos kérése ellenére Szlovákiában ma befejezte munkáját a korrupcióellenes ügyészség. A testület a legfontosabb politikai korrupciós ügyeket vizsgálta, s különösen sokan kerültek látókörébe Robert Fico miniszterelnök politikai és üzleti szövetségesei közül. Fico már a tavalyi választási kampányban bejelentette, hogy fel fogja számolni az ügyészséget, s bár az EU próbálta a magyar kormány elleni pénzmegvonásokhoz hasonló büntetőintézkedések kilátásba helyezésével rávenni döntése megmásítására, a kormányfő hajthatatlan maradt. Az ügyészség amúgy utolsó munkanapján is elindított még egy vádemelést, amelynek egyik célpontja a legismertebb szlovákiai magyar politikus, Gyimesi György. A Magyar Szövetség alelnökét egy hat évvel ezelőtti kassai közbeszerzés befolyásolásával vádolják.
9. ÍRORSZÁG ÚJ KORMÁNYFŐVEL FUT NEKI AZ EP-VÁLASZTÁSNAK
Újabb kormányfő hullott el az egyre élesebbé váló európai parlamenti választási kampányban. Az ír miniszterelnök azzal indokolta teljesen váratlan lemondását, hogy nélküle jobbak lesznek pártjának újraválasztási esélyei. Az indiai apától származó Leo Varadkar 2017-ben azzal vált híressé, hogy ő lett az első vállaltan meleg vezetője az országnak. Jobboldali politikusként eredetileg az abortuszt és az egyneműek házasságát is ellenezte, de aztán mindkét kérdésben megváltoztatta álláspontját. Közben elkészült a kampányban az első összeurópai közvélemény-kutatás az EP-választásokról, amely szerint nem várható az a nagy parlamenti átrendeződés, amelyet mások mellett Orbán Viktor is megjósolt. A szélsőjobb ugyan valóban meg fog valamelyest erősödni, de a középjobb, középbal és a liberálisok így is kényelmes többségre számíthatnak.
10. EGYRE INKÁBB SÍRUNK, MINT VIGADUNK
A magyarok még boldogtalanabbak lettek, de a napsütés és a tenger sem garancia a boldogságra, legalábbis a legfrissebb világrangsor alapján. A World Happiness Report idei jelentése szerint Magyarország egy év alatt öt helyet rontott, és így a világ 56. legboldogabb országa lett. Az összes környező államban elégedettebbek az emberek, az egyetlen Horvátországot kivéve. Az uniós tagállamok közül még a görögök és a bolgárok vannak mögöttünk. A bolygó legboldogabb lakói pedig továbbra is a finnek és a skandináv országok polgárai.
