1. ÚJABB MAGYAR AKADÁLYOK AZ EU-CSÚCSON
Ismét éjszakába nyúlt az EU vezetőinek csúcstalálkozója, és ez részben megint a magyar kormányfő miatt alakult így. A résztvevők megállapodtak abban, hogy Bosznia-Hercegovinával is megindítják a csatlakozási tárgyalásokat, majd ráfordultak a közel-keleti helyzetre, ahol az eddigiektől eltérően a magyarok is rábólintottak, hogy azonnali tűzszünetre szólítsák fel a Hamászt és Izraelt. Aztán jött a legélesebb vita arról, hogy az Európában lefoglalt orosz javak által termelt profitot (tehát csak a javak hozamait) fordítsák-e Ukrajna megsegítésére, vagyis vegyenek-e belőle például lőszert. Itt az egyik legfontosabb ellenző a békepártiságát hangoztató magyar kormányfő volt (aki már azzal is vihart kavart, hogy egyetlen uniós vezetőként gratulált Putyin elnökválasztási győzelméhez), de voltak más, a NATO-n kívüli tagállamok is, mint Ausztria vagy Málta, amelyek szintén ellenzik a fegyvervásárlást. Brüsszel azt ígérte, kitalál valami megoldást. Az Európába irányuló ukrán gabonaexport is éles vitát váltott ki, Orbán Viktor itt is a leginkább ukránellenes álláspontot képviselte, de ebben a kérdésben voltak bőven szövetségesei. S végül a gazdák érdekeit hangoztatva Magyarország – szintén nem egyedül – megfúrt egy új természetvédelmi uniós törvényt is.
2. FELTÁMADTAK A KALÓZOK
Bár a jemeni lázadók állításuk szerint a palesztinoknak segítenek azzal, hogy hajókra lőnek a Vörös-tengeren, eddig csak a szomáli kalózok helyzetén javítottak. November óta több mint húsz kalóztámadás történt a szomáliai partoknál, köszönhetően annak, hogy a hadihajókat a jemeni támadások miatt átvezényelték a Vörös-tengerre. Bár a helyzet még nem olyan rossz, mint 2008 és 2014 között a kalózkodás fénykorában volt, a hajóstársaságok attól tartanak, hogy nagyon gyorsan tovább romolhat.
3. MÁR TIBORCZ IS KAPHAT HONVÉDSÉGI VÉDELMET
Ezentúl akár Tiborcz István kormányfői vő és családja is részesülhet a legfontosabb közjogi személyeket megillető honvédségi védelemben. Egy friss kormányrendelet ugyanis jócskán kibővíti az ilyen védett emberek (néhány tucatról volt szó) jogosultsági körét, méghozzá a hozzátartozói kör kiterjesztésével. Eddig a politikai felsővezetők, valamint élettársaik és gyermekeik részesülhettek katonai biztonsági kíséretben, mostantól minden polgári törvénykönyv szerinti hozzátartozó is, szülők, testvérek, sógorok, vők, anyósok, sőt a felsővezetők „kijelölt közreműködői” is. A rendelet sajtóbéli értelmezését a honvédség közleményében vitatja, egyszerű jogtechnikai módosításról beszél, ami nem jelenti a védett személyek számának bővítését sem. Egy másik új szabályozás pedig bővítette a Miniszterelnökség nemzetbiztonsági ellenőrzésnek alávetett munkatársi körét, a politikai tanácsadóktól egészen az iratkezelőkig bezárólag.
4. TOVÁBB FOLTOSODIK AZ ÁLLAMFŐ CSALÁDI MÚLTJA
Az ügyvéd édesapa filoszemita történetét rögzítő családi legendárium történészi vitatása után újabb szálon akadnak kérdőjelek Sulyok Tamás korábbi múltmesélésében. Ezúttal egy 2018-as interjújának állítása adott okot történészeknek a vizsgálódásra, mely szerint az ő távoli rokona apai ágon a híres náciellenes és antikommunista kisgazda politikus, Sulyok Dezső. (Mindkét Sulyok Wikipédia-oldala azt állítja, hogy Sulyok Tamás nagyapjának testvére volt Sulyok Dezső). Ehhez képest most történészek családfa-kutatókkal együtt vizsgálódva arra jutottak, nincsen semmiféle adat, amely a két Sulyok család között névazonosságon kívül bármiféle kapcsolatot igazolna, miközben az államfő nagyapja és állítólagos kisgazda testvére között eleve 26 év korkülönbség van, s szüleik neve sem stimmel.
5. FILIPPÍNÓK ÉS VITA NÉLKÜLI BUDAPESTI TAVASZ
Se filippínó buszsofőr, se főpolgármesteri vita nem lesz Budapesten. A főváros vezetése megtalálta a jogi megoldást arra, hogy a BKK-buszokon kívül a szerződéses, a vonalak harmadát működtető ArrivaBus járatain se lehessen Fülöp-szigeteki sofőröket alkalmazni, miután nem támogatja az olcsóbb külföldi munkaerő importját. A megoldásra a cég és a főváros közti szerződésekben találtak rá, így elmarad az Arriva képzési programjában beígért húsz filippínó sofőr bevetése. Egy friss kutatás szerint Karácsony Gergely magasan vezet legerősebb kihívói, Vitézy Dávid és Szentkirályi Alexandra előtt, vélhetően ez is az oka annak, hogy a főpolgármester kitér a vita kihívása elől, annak feltételéül valamelyikük másik javára történő visszalépését jelölve meg.
6. EGY ÉV ALATT NÉGYSZERESÉRE NŐTT A KILAKOLTATÁSOK SZÁMA
2022-ben 597 családot lakoltatták ki, a járvány miatt még fél évig érvényben lévő moratórium miatt, tavaly pedig már csaknem a négyszeresét, 2305-öt, derült ki Répássy Róbert igazságügyi államtitkár képviselői kérdésre adott válaszából. A járvány előtt, 2019-ben 3117, 2020-ban pedig 1645 kilakoltatás történt.
7. EU-REGULA AZ AKKUIPARRA
A magyar aksigyártókat is szigorú szabályok közé szorítja az az új uniós adatszolgáltatási rendelet, amely 2026-tól kötelezővé teszi az akkumulátor-útleveleket, amit a gyártóknak a teljes ellátási láncukra alkalmazniuk kell. A cél a cellák teljes életciklusa alatt az átláthatóság, továbbá kevesebb veszélyes anyag felhasználása és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése. A szigorú új szabály segítséget jelenthet a környezetszennyező hazai akkugyárak ellen tiltakozó civileknek, akik a természet megóvásáért, a tiszta levegőért küzdenek. Jó okuk is van erre, ugyanis Magyarország 87. volt tavaly a legszennyezettebb levegőjű országok listáján. A legfrissebb, pár napja mért adatok alapján Százhalombattán, Debrecenben, Pécsett, Budapesten és Miskolcon volt a legszennyezettebb a levegő.
8. ROGÁN ÁLLÍTOTTA LE A MAGYAR RENDSZÁMOK KIADÁSÁT AZ AMERIKAI KATONÁKNAK
A Pápai légibázison állomásozó amerikai katonák nem kaphatnak magyar rendszámot amerikai típusú autóikra. Bár 2021-ben már folyamatban volt a rendszám kiadása, a kormányfő Rogán Antal vezette kabinetirodája ezt leállította. Az amerikai katonáknak azóta is adminisztrációs terhet jelent folyamatosan intézniük az ideiglenes forgalmi engedélyeket autóikra. Egy volt kormánytisztviselő szivárogtatta ki, hogy Rogán politikai döntésre hivatkozva intézkedett így annak idején. David Pressman amerikai nagykövet pedig ezt úgy kommentálta, hogy az amerikai katonákat a magyar hadsereg szívesen fogadja, de a kormány nem engedi, hogy magyar rendszámot kapjanak családi autóikra.
9. SZUPERJACHTOT RENDELT EGY TITOKZATOS NER-LOVAG
Egy 36 milliárd forintnál is drágább 73 méter hosszú szuperjachtra adott le megbízható üzleti források szerint megrendelést az olasz Sanlorenzo nevű cégnél egy rejtélyes magyar vevő. Ez a cég gyártotta a Rose D’Or-t is, amivel tavaly nyáron hajózott az Adrián Mészáros Lőrinc a feleségével. A luxusjacht legyártását 2028-ra vállalta a hajóépítő cég, a hírt közlő VSquare a leggazdagabb magyarok listájáról Mészáros mellett leginkább Szijj Lászlóról feltételezi, hogy ezt a luxushajó-vásárlást megengedheti magának. Szijj Lady MRD nevű jachtján fotózták le két éve nyaralása közben Szijjártó Péter külügyminisztert.
10. A SZURKOLÓKNAK NEM TETSZIK
Több mint 70 éves együttműködésnek vetett véget a német futballszövetség, így 2027-től olyat láthatunk majd, amilyet még soha: Adidas helyett Nike mezben focizó német válogatottat. Az anyagi szempontból érthető döntés (az amerikai cég állítólag kétszer annyi pénzt ajánlott, mint a német) óriási felháborodást váltott ki mind a szurkolók, mind az ország vezetőinek körében, akik szerint nem foroghat minden a pénz körül. A Nike-nak közben nemcsak a német, hanem az angol közvéleményt is meg kell győznie, ugyanis a most bemutatott válogatott mezen berágtak a politikusok és a szurkolók is: az amerikai cég a hagyományos angol jelképet, a piros György-keresztet festette sokszínűre. A színek gondokat okoznak a nyári németországi Európa-bajnokságon is, a berlini rendőröknek ugyanis megtiltották, hogy az eseményen német zászlókat, kitűzőket viseljenek, mondván, az nem mutatná őket pártatlannak, a szivárványszínű jelképek viselését viszont engedélyezték nekik.
