1. MAGYAR PÉTER HANGFELVÉTELÉN ROGÁN A FŐSZEREPLŐ
Ügyészségi tanúkihallgatása előtt nyilvánosságra hozta Magyar Péter azt a kétperces hangfelvételt, amit tavaly januárban titokban rögzített otthonukban, feleségével, Varga Judittal beszélgetve. Eszerint „Rogán Antalék” kihúzatták magukat a Schadl-ügy vádiratából, illetve kihúzandókat javasoltak az ügyészeknek, de azok azt nem mind tartották be. Varga arra is utal férjének válaszolgatva, hogy Polt Péter nem ura az ügyészségnek, azért is lett vádemelés, valamint Völner Pált figyelmeztették korábban, hogy álljon le, de nem tette. Magyar Péter kihallgatása után jelezte, az ügyben több hangfelvétele nincs, de más ügyekben „keres”. Azt is elmondta, hogy exnejének és Gulyás Gergely kancelláriaminiszternek nem volt szerepe a Schadl-ügyben. Gulyás egyébként hosszú hetek betegeskedése után hirtelen feltűnt és röviden reagált, szerinte Magyar „lufija kipukkadt”. Az ügyészség annyit fűzött a helyzethez, hogy Magyar felvétele helytállóan állítja, hogy Polt nem uralja az ügyészséget, iratokba belenyúlni pedig fizikai képtelenség. Az ellenzéki reakciók közül Karácsony Gergely maffiaállamról beszélt, Márki-Zay Orbán lemondását kéri, Hadházy Ákos viszont kevésnek tartja ezt a bizonyítékot. Magyar Péter bejelentette, indul az EP-választáson, ma estére pedig tüntetni hívta híveit.
2. VARGA JUDIT ZSAROLÁSRÓL ÉS ERŐSZAKOS ÜZENETEKRŐL
Magyar Péter hangfelvételének kiposztolása után a közösségi médiában reagált volt felesége is. A történteket aljas manipulációnak minősítve Varga Judit hosszan ír házassága tönkremeneteléről, férje kapcsolati erőszakosságáról, egy éjszakai fizikai bántalmazást is részletezve, majd némi logikai hézaggal mindezekkel indokolja azt, hogy „megfélemlítve olyanokat mondott, amiket nem gondol komolyan”. Kijelentéseire Magyar még az ügyészségi kihallgatás alatt válaszolt, azokat „Rogán által előre megírt hazugsággyűjteménynek” nevezte, s nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazásnak tartja. Varga Judit késő délután újabb hosszú posztban részletezte Magyar párkapcsolati fenyegetéseit és a hangfelvétellel kapcsolatos zsarolásait, sűrűn idézve üzeneteiből. Megszólalt Varga egykori kabinetfőnöke is, aki a férj folyamatos, minisztert megalázó viselkedésére, s munkatársai szekírozására emlékezett.
3. GDP-BEN ROMÁNIA IS ELŐZÖTT MINKET
Az uniós átlag 76 százalékán állt 2023-ban a magyar GDP vásárlóerő-paritáson számolva, ezzel a 27 tagállam listáján a 22. helyre kerültünk, holtversenyben Horvátországgal, amelynek egy év alatt 3 százalékot sikerült javítania az Eurostat gyorsjelentése alapján. Egy hellyel már megelőz minket az ugyancsak 3 százalékot javító Románia, amely 79 százalékon áll. 2022-ben még Portugáliával voltunk egy szinten, ám nekik tavaly az uniós átlag 83 százalékára sikerült felzárkózniuk 75-ről. Mi két éve is 76 százalékon álltunk, semmit sem javítva. Az átlag feletti tagállamok nagy része is rontott korábbi eredményén, csupán Franciaországnak és Máltának sikerült javítania, a görögök és az olaszok maradtak a tavalyi szinten, a baltiak viszont lejjebb csúsztak, a lettek már mögénk kerültek.
4. LASSÍTOTT A JEGYBANK, ERŐSÖDÖTT A FORINT
A piaci várakozásokkal összhangban a februári 100 bázispontos kamatcsökkentés után lassított az ütemen a jegybank monetáris tanácsa, amely ezúttal 75 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, így az irányadó ráta szerdától 8,25 százalék lesz. Elemzők az év végére 5,5 és 6,5 százalék közelébe várják az alapkamat szintjét. A forint a reggeli 397 feletti szintekről 395-ig erősödött az euróval szemben. Az MNB a napokban kiadott egy munkaerőpiaci elemzést is, amely szerint az alacsonyan és közepesen képzett fiatalok, valamint az 55-74 éves nők körében vannak a magyar munkaerőpiac rejtett tartalékai – ez azért fontos, mert a jegybank szerint a következő 5-6 évben közel 300 ezer fővel csökkenhet a hazai munkaképes korú népesség.
5. MAGYAR NÁBOBOK VERSENGENEK A LEGNAGYOBB HORVÁT CÉGÉRT
Csányi Sándor, Jellinek Dániel és Mészáros Lőrinc egyaránt bejelentette vételi szándékát a legnagyobb horvát cégre, a Fortenoviára, amelynek 50 százalékos tulajdonrésze az orosz Sberbank és az ugyancsak orosz VTB kezében volt, de ezeket részvénypaketteket az Oroszország elleni szankciók miatt befagyasztották, így tulajdonosaik nem szavazhatnak. A Fortenovia csoporthoz tartozik a Konzum kiskereskedelmi üzletlánc is. A végső döntést legnagyobb részvényesként a gázüzletekben érdekelt Pavao Vujnovac hozza majd az élelmiszeripari gigacég eladásáról. Egyetlen horvát cég, a Podravka jelezte vásárlási igényét, rajta és a magyarokon kívül egy – Vujnovachoz közel álló – arab befektető tett ajánlatot.
6. FOLYTATÓDÓ SPAR-SZABADSÁGHARC
Mind a 14 ezer dolgozójának levélben igyekszik elmagyarázni a SPAR vezetése a magyar kormánnyal elfajult vitáját. A túlzottan magas különadók (a SPAR esetében 48 milliárd forint) és az szélsőséges árszabályok miatt nem tudnak nyereségesen működni, ezért panaszt tettek az EU-nál. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter erre úgy reagált, hogy racionális viselkedés lenne az osztrák multitól, ha kivonulna az országból. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója is visszautasította a sparos vádakat és bejelentette, hogy a kormány „vizsgálja a jogi úton történő elégtétel lehetőségeit”.
7. BOTRÁNY A MAGYAROS VENDÉGSZERETETBŐL
A magyar kormány a távoli Brazíliában is a belpolitika részévé vált, miután kiderült, hogy az előző elnök a hatóságok elől az ottani magyar nagykövetségen keresett menedéket két éjszakára. A biztonsági kamerák felvételeivel alátámasztott értesülést a The New York Times hozta nyilvánosságra. Az eset még február közepén történt, amikor puccskísérlet miatt folyt nyomozás Jair Bolsonaro ellen és a rendőrök kérték, hogy adja le az útlevelét, ami ott általában a közelgő őrizetbe vétel előjele. Ezután menekült Bolsonaro a magyar diplomatákhoz, az amerikai lap feltételezése szerint menedékjogot kérve. A brazil Trumpnak is nevezett, Orbán Viktorral jó kapcsolatot ápoló exelnök elismerte az ott tartózkodásról szóló hírt, a magyar külügy viszont még nem szólalt meg az ügyben, a brazil viszont bekérette a magyar nagykövetet, s visszahívta saját budapesti nagykövetét.
8. ELSÜLLYESZTETT UKRÁN SZÉGYENLISTA
Az ukrán kormány megszünteti a nyilvános hozzáférést ahhoz a listához, amelyen a háború nemzetközi támogatóit lajstromozták, s amelyen a magyar kormány felháborodására egy darabig az OTP is szerepelt, az osztrák Raiffeisen bankhoz hasonlóan. A listát a külföldi partnerek kérésére szedték le a korrupcióellenes ügynökség oldaláról, mert sokan tiltakoztak a szancionálás mögül hiányzó szabályok miatt. Uniós források szerint Kína mellett több uniós állam közül különösen Franciaország volt aktív a nyomásgyakorlásban.
9. AMERIKA NEM VÉDTE MEG IZRAELT
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa először tudta azonnali tűzszünetre felszólítani a Gázában harcoló Hamászt és Izraelt, az Egyesült Államok ugyanis a korábbiaktól eltérően nem vétózta meg a határozatot. Ez is mutatja, hogy a gázai halottak folyamatosan emelkedő száma (33 ezerhez közelít), valamint a közeledő amerikai elnökválasztás miatt a demokrata vezetésű Fehér Háznak elege van Izrael hajlíthatatlanságából. A döntés elvileg kötelező Izraelre nézve, de aligha fogja végrehajtani, mint ahogy az sem valószínű, hogy a Hamász a határozatnak megfelelően elengedné az összes túszát. Mindennek ellenére a döntés komoly üzenet Washingtonból, több diplomata egyenesen fordulatról beszél. Az izraeli vezetés annyira felháborodott a lépésen, hogy azonnal lemondta egy magas rangú izraeli delegáció e hétre tervezett amerikai útját.
10. PILÓTACSERE A BOEINGNÉL
Teljes vezetőcserét kell végrehajtani a világ nemrég még legnagyobb, de zuhanórepülésbe kezdett repülőgép-gyártójánál. A Boeing bejelentette, hogy még idén távozik az amerikai cég vezérigazgatója, s a cég elnöke sem fog megbízatása lejártával újraindulni a pozícióért. Az elmúlt időkben egymást érték a Boeing gépeinél a súlyos meghibásodások, a legfurcsább eset talán az volt, amikor januárban levált a levegőben egy utasszállító vészkijárata. A Boeing már az előző, a költségcsökkentést mindenek feletti célként kezelő vezetés alatt is folyamatos biztonságossági kihívásokkal küszködött, és a jelek szerint ezen nem sikerült úrrá lenni azóta sem, amit a nagy európai rivális Airbus és a feltörekvő brazil Embraer tudott leginkább kihasználni.
