1. TÜNTETÉS, SZÁMHÁBORÚ, VITAKIHÍVÁS
Méretesre sikerült a NER-ből kikerült Magyar Péter óriásinak beígért hétvégi, Nemzeti menetnek keresztelt tüntetése a Kossuth téren. Maga a főszereplő 400 ezresre becsülte a tömeget, ellenzéki sajtóbeszámolók inkább 100 ezer felettire. Varga Judit exférje beszédében még mindig nem fedte fel, milyen párt színeiben indulna az EP-választáson, viszont általános jellegű kormány- és ellenzékkritikus kijelentéseivel lényegében minden kiábrándult szavazóhoz szólni próbált. Magyar egyébként anyák napjára újabb demonstrációt szervez, s máris vitára hívta ki Orbán Viktort és Gyurcsány Ferencet – a DK jelezte, az EP-kampányban Dobrev Klára listavezetőjük áll rendelkezésre, ahogyan a fideszes lista élén álló Deutsch Tamás is kifejezte nyitottságát. Gyurcsány Ferenc pedig először megszólalva, Magyar nevének említése nélkül 11 pontban üzent a valódi ellenzékiekről, akik „sosem szavaztak a Fideszre, és egyetlen percig sem szolgálták Orbán-rendszerét”.
2. FICO (ÉS ORBÁN) JELÖLTJE NYERT SZLOVÁKIÁBAN
A magyar miniszterelnök legfontosabb EU-s szövetségesének számító szlovák kormányfő újabb győzelmét hozta az ottani elnökválasztás. Miközben az első fordulóban még csak második lett Robert Fico miniszterelnök koalíciós partnere, Peter Pellegrini jelenlegi házelnök, a második körben nagyot fordítva legyőzte nyugatos ellenfelét. A volt diplomata Ivan Korcok elismerte vereségét, dicsérte a magas részvételt, de erősen nehezményezte az őt háborúpártinak beállító kampányt. Valóban az ukrán háborútól való félelemmel sikerült mozgósítani az első fordulóban más jelöltekre szavazókat, vagy az egyáltalán nem is voksolókat. A magyar kormány és a hozzá közelálló felvidéki magyar politikusok is Pellegrinit támogatták.
3. MÁR SZÉRIAFELSZERELÉS A RENDELETI KORMÁNYZÁS
Ismét meghosszabbítja az orosz-ukrán háborúra hivatkozva a parlamenti többség a veszélyhelyzetet. Legutóbb tavaly novemberben a kormány hosszabbította meg a háborús veszélyhelyzetet idén május 24-ig, most azonban az Országgyűlés tolja ki a határidőt november 19-ig. Idén márciusban ugyancsak meghosszabbították a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet” is, egészen 2024. szeptember 7-ig. Úgy tűnik, a nyolc évvel ezelőtt még terrorveszélyre, később a Covid-járványra, majd a háborúra hivatkozva bevezetett veszélyhelyzeti különleges jogrendhez, így a rendeleti kormányzás lehetőségéhez továbbra is ragaszkodik a kormány – kényelmes kétharmados parlamenti többsége mellett is.
4. RÉGIÓS ÉLMEZŐNYBEN AZ ÜZEMANYAGÁRUNK
Szerdától tovább emelkednek a hazai üzemanyagárak: a benzin 3, a gázolaj 6 forinttal drágul, így a benzin átlagára 644, a gázolajé 658 forint lesz, ami féléves csúcs. (Ennél egyébként például a horvát és szlovén kutaknál most literenkénti 60-70 forinttal olcsóbb az üzemanyag). A Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára szerint már komolyabb korrekció nélkül is a régiós élmezőnyben maradhatnak a magyar üzemanyagárak, és úgy véli, csökkenteni kellene a kiskereskedelmet terhelő adókat. Nagy Márton miniszter szerint a hazai üzemanyagáraknak a régiós középmezőnyben kellene lenniük, legalábbis erről korábban egyezségre is jutottak a Mollal és az ásványolaj-szövetséggel, ezért azokat a nemzetgazdasági miniszter most újabb egyeztetésre hívta be.
5. MÉSZÁROS LŐRINC A MUNKÁRA ESKÜSZIK
Mészáros Lőrinc interjút adott, de sok új információt nem kaptunk a csaknem 400 céget felölelő, széles vertikumú vállalatbirodalomról, amely 10 év alatt 8 milliárd forintról csaknem 600 milliárdra növelte „gazdájának” magánvagyonát – azt megerősítette, hogy immár külföldi terjeszkedésnek van csak értelme e méretnél, s kulcsterülete itthon az agrárium lesz. Mészáros sikerei okának már nem barátját Orbán Viktort tartja, hanem a saját 32 évnyi munkáját. Voltak érdekes megjegyzései is a leggazdagabb magyarnak: például az, hogy Magyar Pétert nem ismeri személyesen, pedig nemrég még szuperbankjának a felügyelőbizottsági tagja volt. Az oligarcha lemondott arról, hogy kiskereskedelmi láncot vásároljon, a kockázatok miatt ódzkodik ettől. Mészáros szerint ennyire sokféle ágazatú cégcsoport az övén kívül csak az egyik török vállalatbirodalom. Csányi Sándort barátnak nevezte, tőzsdei cégének 400 forint körüli árfolyamát pedig 500-ra várja.
6. A NER FENNÁLLÁSÁNAK KIVÁNDORLÁSI CSÚCSA
Soha annyian nem hagyták el egy év alatt Magyarországot a Fidesz 2010 óta tartó kormányzása alatt, mint 2023-ban. A KSH adatai szerint tavaly egy Baja lakosságnyi magyar, azaz 33 700-an vándoroltak ki az országból, az elmúlt 14 évben összesen pedig 324 ezren. A magyarok kivándorlási hajlandósága a NER-éra alatt 2020-ban volt a legalacsonyabb, aminek a koronavírus mellett a Brexit is okozója volt – Nagy-Britannia mint legvonzóbb hely 2019 után visszaesett, azóta Ausztria az első számú célországunk, amit Németország követ szorosan. A visszatérők száma csak 2019-2021 között verte a távozókét, összességében pedig mínusz 105 ezer a NER-idők másfél évtizedes egyenlege. Ha viszont hozzáadjuk a külföldön született bevándorlókat, már pozitívba fordul a mérleg.
7. VITÉZY ERŐS LAKÁS-ÍGÉRETTEL NYITOTT
Tízezer új bérlakás megépítésével enyhítené a fővárosi lakhatási válságot Vitézy Dávid főpolgármester-jelölt. A lakásokat főleg közalkalmazottak, tanárok, az egészségügyi, a szociális és a közlekedési ágazatban dolgozók bérelhetnék a jelenlegi 250 ezres átlagos lakásbérleti díjnál jóval kedvezőbb áron. A bérházakat rozsdaövezetekben húznák fel, ha Vitézy nyerné a választást. Közben Tarlós István volt főpolgármester perrel fenyegette meg Vitézyt egy interjúban tett állítása miatt. Vitézy a 2014-es orosz metrófelújítás visszásságairól beszélt, és azt állította, hogy a metróbeszerzés idején a főpolgármester külső külső nyomásra bocsátotta el a BKK éléről.
8. HALÁLBÜNTETÉS-DILEMMA SZERBIÁBAN
A szerb elnök javasolni fogja a halálbüntetés visszaállítását egy, az egész országot megrázó gyerekgyilkosság után. Egy kétéves kislány két héttel ezelőtt tűnt el, és sokáig azt hitték, elrabolták, olyannyira, hogy az egész ország, sőt fél Európa őt kereste, de aztán kiderült, hogy két férfi véletlenül elgázolta egy autóval, majd hogy ez ne derüljön ki, megfojtották és a holttestét elrejtették egy szeméttelepen. A rendőrség letartóztatta az egyik tettes apját és testvérét is, mert segítettek a bűntett eltitkolásában, a fivér az őrizetbe vétel után pár órával rosszul lett a fogdában és meghalt. Ebben a felfokozott hangulatban jelentkezett be Alekszandar Vucsics a halálbüntetés visszaállításának ötletével, bár annyira óvatosan fogalmazott, hogy valószínűleg nem lesz belőle semmi, csak politikai petárdáról van szó. A Szerbiát egyeduralkodóként irányító elnök szerint ugyanis a most megalakuló új kormánynak kell majd megvizsgálnia, vajon hátrányos nemzetközi következmények nélkül bevezethető-e a halálbüntetés, és ha igen, csak akkor javasolja a parlamentnek.
9. KÖVETSÉGI OSTROM DÉL-AMERIKÁBAN
Nem biztos, hogy a februárban két éjszakára a magyar nagykövetségre menekült brazil exelnök megúszta volna a felelősségre vonást, ha ott marad, Dél-Amerikában ugyanis a jelek szerint nem veszik annyira komolyan a diplomáciai sérthetetlenséget. Legalábbis az ecuadori rendőrök megrohamozták az ottani mexikói nagykövetséget, és elhurcolták az ott menedékjogot kért (és kapott) egykori alelnöküket, akit korrupcióval vádolnak. Mexikó nagyon felháborodott a példátlan ostromon, és azonnal megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Ecuadorral. Más latin-amerikai országok is bírálták a lépést, sőt az ENSZ-főtitkára is megszólalt az ügyben, és felhívta a figyelmet a diplomáciai képviseletek jogainak tiszteletben tartására.
10. ROSSI AZ EB SZEGÉNYHÁZI ÁGÁN
A magyar nemzeti csapatot irányító olasz futballedző Marco Rossi javadalmazása csak a huszadik helyre elég a 2024-es németországi labdarúgó Európa-bajnokságon szereplő 24 válogatott szövetségi kapitányainak France Football magazin által megszellőztetett fizetési listáján. Rossi eszerint évente 300 ezer euróért, azaz 117 millió forintért dolgozik, hasonlóan a szlovén kapitányhoz, de többet keres, mint a 200 ezerrel sereghajtó francia vb-ezüstérmes játékosból lett grúz kapitány, Willy Sagnol. A szövetségi kapitányok krőzusa az angol padon ülő Gareth Southgate 5,8 millió euróval, őt követi a német Julian Nagelsmann (4,8) és a portugálokat dirigáló spanyol Roberto Martinez (4 millió).
