1. OROSZ VEZETŐK ÉS ÉSZT BÓJÁK ELMOZDÍTÁSA
Nem bizonyult folytatás nélküli egyszeri provokációnak a balti-tengeri határvonalak virtuális orosz átrajzolása két NATO-tag, Finnország és Litvánia kárára, ugyanis újabb lépésként az orosz határőrség az éjjel egyoldalúan eltávolította az Észtország orosz határait jelző fénybójákat a Narva folyón. Közben hírek szerint a lengyel vezetés megfontolja, hogy saját légtere védelmében és Kijev kérésére segítendő már Ukrajna felett lelőjön támadó orosz rakétákat, melyek már többször behatoltak lengyel területekre is. A Reuters pedig orosz forrásokból úgy értesült, Putyin orosz elnök hajlandó lenne a tűzszünetre a jelenlegi frontvonalak alapján – igaz, orosz ajánlat már tavaly is volt, de az ukránok elfogadhatatlannak tartották az új határokat. Mindenesetre a tervezett nyári svájci békekonferencia sem tűnik áttörésnek, Biden amerikai elnök állítólag már jelezte, inkább Kaliforniában kampányol akkor. Moszkvában pedig Putyin mintha megfogadta volna Prigozsin tervét, de a lázadó nélkül, mert folytatódik a tisztogatás a védelmi minisztériumban korrupcióellenes jelszóval, s már egy tucatnyi vezetőt vettek őrizetbe.
2. ORBÁN SZÖVETSÉGESEI EGYMÁS ELLEN
A magyar kormányfő által Brüsszelbe küldött biztos csúnyán összeveszett a magyar kormányfő által támogatott grúz miniszterelnökkel. Irakli Kobahidze azt állítja, hogy az EU bővítési biztosa, Várhelyi Olivér telefonon azzal fenyegette meg, hogy úgy jár, mint a meglőtt Robert Fico, ha továbbra is kitart a külföldi ügynökökről szóló törvény mellett. Az orosz (és magyar) mintára kidolgozott törvény ellen hónapok óta zajlanak a tüntetések a kaukázusi országban, amelynek oroszbarát kormánya egyelőre kitart a civil szervezeteket és a sajtót célzó jogszabály mellett. Várhelyi szerint ő nem fenyegetett, csak rámutatott arra, hova vezethet a politikai megosztottság. A szóváltás még inkább kérdésessé teszi, hogy Orbán Viktor a jövő havi EP-választások után ismét Várhelyit jelöli-e magyar részről biztosnak.
3. HAJLÉKTALAN LETT A NÉMET SZÉLSŐJOBB
Miközben Franciaországban hasít a szélsőjobb, addig Németországban éppen földbe állni látszik, ráadásul a legújabb pofont éppen francia elvbarátaiktól kapták. A német AfD-t ugyanis az Európai Parlament szélsőjobbos frakciója, az Identitás és Demokrácia kizárta a tagjai közül, miután a francia tagpárt nyilvánosan kritizálta az AfD frakcióvezetőjét, amiért az az SS-t mentegette. A többi pártnak is elege volt már a botrányról botrányra bukdácsoló németekből, így hiába könyörögtek maguk az AfD-sek is, hogy csak a listavezetőjüket zárják ki, ne az egész pártot. A kizárással a francia szélsőjobb vezetője Marine Le Pen két célt is elért: egyrészt mérsékeltebbnek látszik, ami jól jöhet majd a következő elnökválasztásnál, másrészt a választások után újra lehet csoportosítani az EP szélsőjobbos pártjait, amelyek jelenleg két frakcióban ülnek, és amelyekhez a Fidesz is csatlakozni fog. Az EP listavezetőinek tegnapi televíziós vitájába egyébként egyik csoportot sem hívták meg, a legélesebb szóváltások mégis a hozzájuk (és Orbán Viktorhoz) való hozzáállásról szóltak.
4. SALIS SZABADON, MAGÁT ÁLDOZATNAK TARTJA
Miután családja letette a megállapított 16 millió forintos óvadékot, a bíróság elrendelte az antifa-támadások elsőrendű vádlottjának szabadlábra helyezését. Az olasz tanárnőt azzal vádolják, hogy tavaly februárban szélsőbaloldali társaival agyba-főbe vertek több, szélsőjobbosnak vélt budai járókelőt. Ilaria Salis magát az igazságtalanság áldozatának tartja, aki a történelem jó oldalán áll, egy olasz balos kispárti koalíció pedig listáján indítja az EP-választáson. Salis mostantól budapesti háziőrizetben van, az olasz sajtó nagy érdeklődése mellett ma elkezdődött perének bizonyítási szakasza, bűnszervezetben elkövetett gyilkossági kísérlet a legsúlyosabb vád ellene.
5. MOST MÁR ELNÖKKÉNT DIKTÁTOR
Beiktatták a magyar szempontból jelenleg legérdekesebb afrikai ország, Csád új elnökét. Idriss Déby ugyan már három éve hatalmon van, mióta lelőtték apját, a koldusszegény afrikai ország előző diktátorát, ám most megnyert egy nem túl tiszta választást, így immár hivatalosan is elnök, hiába kiáltott csalást a vesztes ellenzék. Ide készül a miniszterelnök fiának, Orbán Gáspárnak köszönhetően kétszáz magyar békefenntartó, miközben az még nem egyértelmű, hogy az ország vezetése régiós társaihoz hasonlóan elfordul-e a Nyugattól Oroszország és Kína felé. Bár az talán sejtet valamit, hogy a most kinevezett új kormányfő eddig Pekingben volt nagykövet.
6. MAGYAR PÉTER TIBORCZOZIK ÉS FELCSUTAZIK
Országjárása során Felcsútra utazott a Tisza Párt frontembere, Magyar Péter, aki kampánypoénként kibérelte a Mészáros-féle helyi kisvasutat fórumához. Magyar közben azt állította, hogy egykori munkahelye, a Diákhitel Központ ügyfeleit át akarják játszani a kormányfői vő, Tiborcz István Gránit Bankjának. A központ azonnal cáfolt, jelezve, a jövőben is az MFB égisze alatt fognak működni. Magyarról megnevezése nélkül beszélt egy interjúban Orbán Viktor is, aki szerint ha Varga Judit exférje valaha a Fidesz belső köreihez tartozott, akkor ő viszont nem. Láthatóan fel akar zárkózni a Tisza Párt támadási tempójához a DK is, amely továbbgördítette a Sulyok-ügyet, újabb súlyos bűncselekményekkel vádolva az államfőt, aki Dobrev Klára szerint alkotmánybíróként is végzett ügyvédi munkákat. Karácsony Gergely pedig Rogán Antalt vette célba, kifogásolva, hogy a NAV és a titkosszolgálat ügyvédjénél és főtanácsadójánál tartott házkutatásokat adatmásolási céllal.
7. KÖZPÉNZEN BULIZTAK ORBÁN RÁHEL KÜLHONI INFLUENSZER VENDÉGEI
A kormányfő lányának, Orbán Ráhelnek befolyása alatt működő Magyar Turisztikai Ügynökség számos külföldi Insta-hírességet hívott meg a Budapest Influencer Tripre, amivel úgy tűnik, csupán annyit akartak elérni, hogy szórakozzanak együtt egy jót, és erről felületeikre posztoljanak. Orbán Ráhel vendégei végigjárták férjének a szállodáit is, posztjaikkal ingyen marketinget biztosítva Tiborcz Istvánnak, tegnap este pedig az Operaházban partiztak és posztoltak.
8. 40 EZERREL TÖBB NŐ DOLGOZIK – ÉPP ENNYI ÁPOLÓ HIÁNYZIK
A dolgozó férfiak száma nem változott, a nőké viszont 39 ezerrel nőtt a tavaly áprilishoz képest a KSH adatai szerint. Áprilisban 39 ezerrel nőtt a dolgozók száma az előző év azonos időszakához képest, már több mint 4,7 millióan dolgoznak: 2,5 millió férfi és 2,2 millió nő. Áprilisban a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt. Mindeközben az egészségügyi szakdolgozói kamara elnöke egy kongresszuson arról beszélt, hogy az egészségügyből már több mint 40 ezer ápoló hiányzik. Míg öt évvel ezelőtt ezer lakosra 6,2 ápoló jutott, tavaly már csak 5,3. Azt mondta: ha nem tudjuk megállítani a szakdolgozók elszivárgását az orvosokéhoz hasonlóan, összeomlik a rendszer, a vendégmunkás-projekt pedig szóba sem jöhet, mert a magyar beteggel magyarul kell beszélni.
9. EGYRE KEVESEBB A BOLT MAGYARORSZÁGON
Újabb négyezerrel csökkent a magyarországi boltok száma a tavalyi év második felében – azaz naponta több mint húsz lehúzta a rolót. Így ma már alig 106 ezer bolt működik, de ha ebből levesszük a főképp nem a lakosságnak értékesítő hétezer gépjárműalkatrész-üzletet, akkor a boltok száma most először csökkent 100 ezer alá – húsz éve még több mint 150 ezer üzlet működött. Csak egyetlenegy bolttípusnál nem regisztráltak csökkenést: az állatpatikáknál, melyekből 215 van az országban. A legnagyobb zsugorodást a lemezboltoknál, videotékáknál mérték: ezekből már csak 71 maradt 2023 végére.
10. ÓRIÁSI BÍRSÁGGAL SÚJTOTTA AZ UNIÓ A MILKA GYÁRTÓJÁT
Hatalmas, 337,5 millió eurós (130 milliárd forintos) bírsággal sújtotta az amerikai Mondelez céget az Európai Bizottság (EB), mert a Milka, Oreo és Tuc márka gyártója mesterségesen drágán tartotta termékei árát egyes országokban. Az EB versenyjogokért felelős alelnökének bejelentése szerint a cég korlátozta a versenyt amikor beszüntette a holland csokiszállítást, hogy a kereskedők ne tudják ott olcsóbban megvenni, majd Belgiumban eladni, ahol a Mondelez magasabb áron értékesíti termékeit.
