1. MEGFOSZTÁSI ELJÁRÁS AZ ÁLLAMFŐ ELLEN
Az egyötödnyi képviselői aláírás összegyűlt hozzá, így az ellenzék már be is adta a parlamentben az államfő elleni megfosztási eljárás indítványozását, amelyet Sulyok Tamás ügyvédként ellenjegyzett húsz évvel korábbi földügyletei miatt kezdeményezett a DK. Ehhez rendkívüli parlamenti ülést hívott össze péntek estére a házelnök, ahol kétharmados többséggel lehetne posztjáról elmozdítani a köztársasági elnököt – ám az ügyet bohózatnak nevező Fidesz képviselői nem mennek oda, így az ülés határozatképtelen lesz. A procedúra alighanem a DK egyik eszköze akart lenni, hogy megállítsa azt az ellenzéken belüli tendenciát, amely a legfrissebb Medián-mérés szerint Budapesten már ott tart, hogy Magyar Péter Tisza Pártja 24 százalékot ért el, és ezzel megelőzte a Karácsony Gergely vezette baloldali listát (20 százalék) és a Fidesz (29 százalék) nyakában lohol.
2. FOGY A MAGYAR A SZAVAZÓI NÉVJEGYZÉKBŐL
Öt év alatt, az előző önkormányzati választások óta 170 ezerrel csökkent a szavazói névjegyzékben szereplő magyarok száma. Ez azt is jelenti, hogy 2019 óta a 8 milliós határ alá süllyedt a voksolásra jogosultak száma, akik idén már csak 7 millió 855 ezren lesznek. Megyékre lebontva a legnagyobb szavazói fogyás (5 százalék felett) Békésben van, Tolna és Borsod-Abaúj-Zemplén követi. Van azonban két megye, ahol a többiekkel ellentétben választói gyarapodás történt: Győr-Moson-Sopron (másfél százalékos) és Pest megyében (2,7 százalékos). A legtöbb szavazó Budapesten van (1 millió 331 ezer), a legkevesebb Nógrádban (152 ezer).
3. AZ EU PEDAGÓGUS-BÉREMELÉSRE AD, KERÍTÉSRE NEM
Megérkezett 184 milliárd forintos uniós forrás utólagos hozzájárulásként a pedagógusok januári béremeléséhez, jelentette be a pénzügyminiszter. A 32 százalékos béremelés előfinanszírozása a büdzsének 340 milliárdba került. A mostani utalással már 734 milliárd forint – korábban jogállamisági kifogások miatt blokkolt – uniós forráshoz jutottunk hozzá. Ugyanakkor a júniusban Budapesten tárgyaló EU költségvetési biztos Varga Mihály kérése ellenére nem látogat el a déli határkerítéshez, ahol meg akarták volna győzni a hozzájárulásról az évi hétszázmilliárdos határvédelmi költségekhez. De Johannes Hahn csak az unió következő többéves keretbüdzséjéről akar tárgyalni – tekintettel a soros magyar elnökségre.
4. TIBORCZ, HABONY, GARANCSI – A PÉNZ SZÁMOLVA JÓ
A kormány megveszi a Dürer Park irodaházait, hogy azokba a nemzetgazdasági minisztériumot és más állami hivatalokat költöztessen be. A vételár 110-120 milliárd forint lesz inflációval feljavítva, amiből 80 milliárdot már korábban kifizettek az Orbán Viktorhoz közelálló beruházóknak: a vő, Tiborcz István érdekeltségébe tartozó magántőkealapnak és a jóbarát Garancsi István cégének. Garancsinak igazi pénzesőt hozott a május: a kormány szürke eminenciás tanácsadójával, Habony Árpáddal közös kaszinóbizniszéből is ömlöttek hozzá a milliárdok, cégük a múlt évet 20,4 milliárdos adózott eredménnyel zárta, és 8,4 milliárd osztalékot fizetett: Garancsi 5,7, míg Habony 2,8 milliárdot vett fel.
5. MEGBICSAKLÓ TURIZMUS, MÉGIS JÓ KILÁTÁSOK
Áprilisban ugyan megállt a turizmus idei szárnyalása – a vendégek száma 1,3, a vendégéjszakáké 4,7 százalékkal csökkent –, de így is erős év elé néz az ágazat. Az első negyedévben ugyanis a szálláshelyek több mint 7 millió vendégéjszakát könyvelhettek el, ami 14 százalékos emelkedés 2023 hasonló időszakával összevetve, míg a külföldiek száma közel negyedével emelkedett – több szakértő már rekordévet vetít előre. Az első négy hónapban összességében 7,7 százalékkal több vendégéjszakát regisztráltak, mint egy évvel korábban. Az áprilisi megbicsaklást a hosszú hétvégék elmaradásával magyarázzák.
6. MEGÉRKEZETT A FAPADOS ÍR RUHÁZATI LÁNC
Ami kreatív árpolitikájával a repülésben a Ryanair, az a fast fashion ruhadivatban a szintén ír Primark áruházlánc, amely most megérkezett Magyarországra is. Az első hazai üzletüket az Aréna Mallban nyitották a szokásos vásárlói hisztéria és sorállások közepette, 3 milliárdot költöttek az üzletre, 180 új munkahelyet teremtve. A divatos és nagyon olcsó ruhakínálatáról ismert Primark első üzletét 1969-ben nyitotta Dublinban, azóta a magyar belépéssel már 17 országban 416 boltjuk van, a közép-európai régióban is terjeszkednek. Alacsony áraik oka, hogy nagyon pörgetik az árukészletet, állandóan leértékelnek, alig hirdetnek, nem érdekli őket az online eladás sem, olcsó fogasokat használnak, az eladatlan készleteket pedig jótékonysági szervezetnek adományozzák – kell is a jó PR, hiszen a fast fashion ruhaláncok a fapados repüléshez hasonlóan nem a bolygó legkörnyezetkímélőbb üzletágai.
7. A KITASZÍTOTTAK SZÁMÍTHATNAK A MAGYAR KORMÁNYRA
Ahogy az várható volt, a grúz parlament felülbírálta az államfői vétót, így már visszavonhatatlanul elfogadták az ügynöktörvényt. Az orosz és magyar ötlet alapján a civil szervezeteket és a sajtót megbélyegző jogszabályt sem Washington, sem Brüsszel nem tudta megtorpedózni, az uniós tagállamok közül egyedül Magyarország állt ki az oroszbarát grúz kormány mellett. Mi vagyunk az utolsó európai szövetségesei a Kremlhez még a grúz vezetésnél is közelebb álló fehérorosz kormánynak is, amint azt a magyar külügyminiszter mai újabb látogatása is bizonyította. Szijjártó Péter most éppen magyar üzletember-delegációval utazott Belaruszba, amelyet a nyugati országok páriaként kezelnek a brutális választási csalások és az ukrajnai háborúban az oroszoknak nyújtott segítség miatt.
8. VERESÉG ELŐTTI ÜNNEPI HANGULATBAN
Az ukránok oroszországi célpontok ellen is használhatják a nyugati fegyvereiket – a háború szempontjából ez a bejelentés volt a legfontosabb eredménye Emmanuel Macron háromnapos berlini útjának. (Emiatt azonnal globális konfliktussal fenyegetett az orosz elnök.) Bár a legmagasabb szintű találkozók rendszeresek az EU két legfontosabb vezetője között, francia elnök utoljára negyed százada tett (minden létező pompával megtűzdelt) hivatalos állami látogatást Németországban. Mindkét vezető rá van persze szorulva a szép képekre, ugyanis a közelgő európai választásokon saját hazájukban nagy verésnek néznek elébe. Ennek megfelelően kérdéses, hogy a mostani látogatáson bejelentett nagy uniós tervekből bármi is megvalósul-e. Macron és Olaf Scholz például együtt szorgalmazta, hogy Brüsszel versenyjogi szakértői ne akadályozzák, hogy hatalmas európai vállalatok jöjjenek létre, amelyek sikeresen vehetik fel a harcot az amerikai és a kínai konkurenciával. Az viszont aligha javított a két vezető legendásan hűvös viszonyán, hogy német oldalról válasz nélkül maradt a francia elnök felvetése, miszerint meg kellene duplázni az EU költségvetését és óriási infrastrukturális beruházásokat kellene végrehajtani.
9. VIGYÁZAT, FELNŐTT TARTALOM!
Elzárná az európai gyerekek elől a szociális médiát a dán kormányfő. A szociáldemokrata Mette Frederiksen szerint az eddigi uniós intézkedések nem védik eléggé a gyerekeket sem az ártalmas tartalmaktól, sem a képernyőfüggőségtől, ezért olyan szabályt kéne hozni, amely nem engedné, hogy a 15 évnél fiatalabbak profilokat hozzanak létre például a Facebookon, az Instagramon vagy a TikTokon. Korábban hasonlót szorgalmazott a francia elnök is.
10. ZAKLATÁSBÓL BÉKEKÖTÉS A KAJAKOSOKNÁL
Nehéz értelmezni, miféle zaklatás történt Csipes Ferenc kajakos vezetőedző és Kozák Danuta hatszoros olimpiai bajnok versenyző között, miután kurtán-furcsán nyugvópontra jutott a konfliktus. Kozák néhány napja a masszázsszobában történt verbális abúzusról írt, Csipes stílusát „lepukkant suttyó alkesznek” nevezve. Sajtóhírek szerint tréner és versenyző között a szolnoki edzőtábor társalgójában alakult ki szóváltás többek hallatára, s a nehéz természetű, alkoholproblémákkal is küzdő, de sikeres edző valóban minősíthetetlen hangnemben beszélt. Ezek után Csipes klubja, a Honvéd levélben kért elnézést Kozáktól, aki ezt elfogadta, folytathatónak ítélve így a közös munkát, a kajak-kenu szövetség pedig a békülés hírére megszüntette a mesteredző felfüggesztését, ám próbaidős fegyelmi büntetéssel sújtotta őt. A csatabárdot alighanem azért ásatták el, mert a női szakág olimpiai kvótaszerzése szokatlanul gyengén áll.
