1. MONOLÓGOKBA CSAVARODOTT VÁLASZTÁSI VITA
Kint a Várkert Bazár előtt Tisza Párt-i tüntetés a DK híveivel is összetűzve, bent pedig 18 év után újra köztévés választási vita (a Fidesz legutóbb 2006-ban volt hajlandó ilyen szópárbajra), amelyet leginkább senki sem nyert meg, miután a tizenegy résztvevő elsöprő többségben előre betanult merev programismertető monológokat adott elő. Az előző vitához hasonlóan talán ezúttal is Toroczkai László Mi Hazánk-vezető nyújtotta a legjobb teljesítményt, míg a most először fellépő Magyar Péter és Deutsch Tamás a vártnál szürkébbnek és unalmasabbnak, Dobrev Klára pedig szokottan harsánynak mutatkozott, s nem igazán jött be a kutyapárt poénja sem egy humorista ketrecbe küldésével. A vita játékszabályait egyébként a fenyegetőzések ellenére betartották a politikusok, egymásra alig reagáltak. Eközben a Medián legfrissebb, vita előtti felmérése szerint a Fidesz és a Tisza Párt erősödött (48 és 29 százalékon a biztos szavazók körében), a DK baloldali listája 7 százalékra zuhant vissza, 6 százalékon a Mi Hazánk, 5-ön billeg a Momentum, míg a többi párt bejutásra esélytelenné zsugorodott.
2. A MAGYAROK FELE NEM TÁMOGATNÁ UKRAJNÁT
A magyarok több mint kétharmada modernnek és demokratikusnak tartja az Európai Uniót, ugyanakkor majdnem felük szerint a korrupt, elnyomó és álszent jelzők is jellemző tulajdonságai. A Závecz Research felmérése szerint a Fidesz-szavazók jó része is elismeri az unió pozitív vonásait, ám ők jobban kiemelik a negatívumokat. A különféle értékek magyarországi és uniós fontosságát összevetve a legnagyobb távolság a magyarok szerint a béke és a család megítélésében van a mi javunkra. A magyarok egyébként igen pragmatikusak, hiszen 71 százalékuk szerint az anyagi támogatások miatt éri meg leginkább az uniós tagság – nettó befizetővé válva ez az arány 45-re zuhanna. Az EU-tagság előnyeinek elismerése a legfiatalabbak és a diplomások között a legmagasabb, viszont a településméretek alapján Budapesten a legalacsonyabb, de még ott is 71 százalékkal. Kettéosztja társadalmunkat az a kérdés, hogy az EU-nak kell-e támogatnia Ukrajnát, ugyanis a magyarok 46 százaléka arra azt válaszolja, semmilyen módon nem.
3. AMERIKAI ÉS NÉMET KILÖVÉSI ENGEDÉLY EGYES OROSZ TERÜLETEKRE
Az amerikai elnök engedélyt adott, hogy Ukrajna egyes oroszországi területekre is csapást mérhessen az Egyesült Államoktól kapott fegyverekkel. Ez a Harkiv elleni orosz támadásnál fontos, hiszen a keleti fronttal ellentétben ott az oroszok közvetlenül az anyaországból indították az offenzívát. Ugyanebben a régióban az eddig leginkább vonakodó Németország is hozzájárult ugyanehhez. A NATO külügyminiszterek találkozója után alakul az újabb csata Magyarország és a tagállamok többsége között: élesen ellenezzük ugyanis azt a tervet, amely szerint a tagállamok a jövőben összesen évi 40 milliárd euróval támogatnák Kijevet. Ugyancsak Brüsszelben – de ezúttal az EU-ban – nem szavaztuk most meg a belarusz mezőgazdasági termékekre kivetett büntetővámokat.
4. DONALD TRUMP SZERET ELSŐ LENNI
Donald Trump lett az első amerikai volt, vagy hivatalban lévő elnök, akit bűncselekmény miatt elítéltek. A republikánusok elnökjelöltjét azért ítélték el, mert még elnöksége előtt, a kampányban meghamisította üzleti papírjait, hogy így fedje el, hallgatási pénzt fizetett egy sztriptíztáncosnak, hogy az ne tálaljon ki a sajtónak állítólagos kapcsolatukról. A büntetést hat hét múlva szabják ki, s bár elvileg ezért négy évet is lehet kapni, Trump büntetlen előélete miatt a legvalószínűbb a pénzbüntetés vagy a próbára bocsátás, ráadásul a volt elnök fellebbez majd az ítélet ellen. A nagy kérdés, lesz-e hatása az ügynek a novemberi elnökválasztásra: eddig a számtalan per ellenére Trump vezet a voksolás kimenetelét eldöntő féltucat államban, igaz, előnye csekély és eddig nem nevezhették köztörvényes bűnözőnek. Maga Trump egyébként megint politikai koncepciós perről beszélt, egyes hívei pedig lázadásra, a bíró és az ügyészek elleni merényletekre szólítottak fel.
5. KONOKOK EZEK A KANAKOK
A hétvégén újra kinyit az új-kaledóniai reptér, miután a Franciaországhoz tartozó csendes-óceáni szigeten feloldották a rendkívüli állapotot, sőt a betiltott TikTokot is újra lehet használni. A szigetet akkora zavargások rázták meg, hogy a francia elnöknek az uniós választási kampányát megszakítva oda kellett repülnie, s azóta is folyamatosan érkeznek az újabb és újabb francia rendteremtő fegyveres alakulatok. Az emberéleteket is követelő lázadások egy olyan törvény ellen robbantak ki, amely lehetővé tenné, hogy az elmúlt évtizedekben odatelepült franciák szavazzanak, s ez nem tetszik a kanak őslakosoknak. A szigeten már háromszor is rendeztek függetlenségi népszavazást, de a többség mindig Párizs mellett döntött, amely részben a stratégiai fekvés, részben az elektromos autózásban létfontosságú ottani nikkellelőhelyek miatt nem szeretné elveszíteni Új-Kaledóniát. A szigetért azonban pont ezért mások is élénken érdeklődnek: a mostani indulatokat felkorbácsoló posztok főleg kínai, orosz és azerbajdzsáni forrásokból érkeztek.
6. FICO MÁR OTTHON LÁBADOZIK
Olyan gyorsan javul Robert Fico állapota, hogy a meglőtt szlovák miniszterelnököt már otthonába vitték át a besztercebányai kórházból, ahol eddig kezelték. Nem sokkal korábban először beszéltek kicsit is konkrétabban Fico sérüléseiről: a legveszélyesebb a vékonybelét több helyen is átfúró lövedék volt, amelynél állítólag csak millimétereken múlt, hogy nem talált el létfontosságú szerveket. Közben egy olyan felvétel borzolta a szlovákok idegeit, amelyen egy símaszkos gyerek egy autó hátsó üléséről játékpisztollyal célba veszi a köztársasági elnök házát. Az autót vezető apa jó tréfának tartotta az egészet, bár a mostani hangulatban szerencséje volt, hogy a testőrök nem lőttek azonnal a símaszk és a pisztoly láttán.
7. CSÚCSON A KÜLKERESKEDELMI TÖBBLETÜNK
Történelmi magasságokba emelkedett a külkereskedelmi többletünk, de nem azért, mert szárnyalna az exportunk, csak kevésbé zsugorodott, mint az import. A KSH friss adatai szerint márciusban az export 10, az import 15 százalékkal csökkent a tavalyi év márciusával összevetve, a márciusi többlet 1,6 milliárd eurót tett ki, így a termék-külkereskedelmi többletünk már a 4 milliárd eurót közelíti idén. A fogyasztás továbbra is kevés, bár márciusban már érdemi növekedést mutatott a kiskereskedelem, de nagyon mélyről kell visszajönnie a boltok forgalmának.
8. OLAJ ÉS KÁPOSZTA
Ha így megy tovább, Vecsés lesz a mi Texasunk, a Mol ugyanis a két évvel ezelőtti sikeres kutatófúrás után az idei próbálkozásnál is olajat talált a Pest megyei településnél. A két vecsési kút már a magyarországi termelés több mint egynegyedét adja és már készítik elő egy harmadik fúrását is.
9. INGATLANOS DÍJESŐ A LIGETRE
A világ legjobb középületének választotta és aranyéremmel jutalmazta a Néprajzi Múzeumot a párizsi székhelyű Nemzetközi Ingatlanszövetség. A Ferencz Marcel által tervezett múzeumot Nemzetközi Ingatlanfejlesztési Nívódíjjal ismerték el, mellette díjat kapott a japán Sou Fujimoto által megálmodott Magyar Zene Háza is. A nemzetközi szakértőkből álló döntőbizottság szerint fenntarthatósági, esztétikai és a látogatói élmény szempontjából a világ legjobbjai közé tartozik a két intézmény. A főváros főtájépítésze felháborodottan vette tudomásul a Néprajzi Múzeum díjazását, szerinte az épület környezetromboló, múzeumnak pedig használhatatlan.
10. MEGHALT TOMPOS KÁTYA
Alighogy bejelentették, hogy összegyűlt a pénz a tervezett külföldi kezelésre, meghalt Tompos Kátya. A 41 éves színésznő, énekes évek óta küzdött a rák egyik súlyos fajtájával, színésztársai, kollégái, színművészetis osztálytársai éppen a napokban tartottak nagyszabású adománygyűjtő gálát felépüléséért. A Jászai-díjas Tompos Kátya Budapesten született orosz származású édesanyától, több színházban és számos filmben játszott, a Valami Amerika 2-ben énekelt is, hiszen énekesként is sok koncerten lépett fel, tíz évvel ezelőtt szólólemeze is jelent meg.
