1. INKÁBB HAT ROMÁN, MINT TIZENEGY MAGYAR
Miután kiderült, hogy nem veszik fel a Fideszt az általa kinézett európai pártcsoportba, a párt közölte: nem is akar oda menni. A középjobbtól jobbra álló konzervatív frakció bejelentette, hogy az új tagok csatlakozásával lehagyta a liberálisokat, és a parlament harmadik legnagyobb ereje lett. Az újak között vannak a román szélsőjobboldal képviselői is, rájuk hivatkozva írta ma Kocsis Máté fideszes frakcióvezető, majd Deutsch Tamás listavezető is, hogy melléjük sohasem ülnénk be. Előzőleg azonban már a csoport legfontosabb politikusának számító olasz kormányfő kikosarazta az őt hónapok óta ostromló Fideszt. A jelenleg egyetlen szóba jöhető frakció a szélsőjobboldalé, ahol a franciák mondják ki a döntő szót. De egyelőre frakció nélkül van 15 német és hat lengyel szélsőjobbos is, miközben a liberálisok újabb igazolásokkal a harmadik helyre hajtanak, szóval óriási a kavarás, s még bármi lehet.
2. MÁR MEG IS SZŰNT A NYOMOZÁS MAGYAR HANGFELVÉTELE ÜGYÉBEN
Az ügyészség megszüntette a nyomozást a volt igazságügyi miniszter magánbeszélgetését rögzítő hangfelvétel ügyében, jelentették be sajtótájékoztatójukon. Varga Juditot Magyar Péter hallgatta le, amikor még a férje volt, és ő adta át az ügyészségnek is a felvételt, amire alapozva azt állította: a végrehajtómaffia-ügyben vádlott Schadl György Rogán Antal embere volt, az ügyiratokat a miniszter emberei manipulálták, és hogy egy kormánytag már 2021 tavaszán figyelmeztette Völner Pált, akkori államtitkárt, (a Schadl ügy későbbi vádlottját), hogy titkos megfigyelés alatt áll. Az ügyészség a vizsgálat során kilenc tanút is meghallgatott, köztük két minisztert, Gulyás Gergelyt és Rogán Antalt, és végül megalapozatlannak ítélte Magyar állításait: nem talált kapcsolatot Rogán és Schadl között, arra jutott, hogy senki nem nyúlt bele az ügyészségi iratokba és Völnert se figyelmeztette senki. Magyar Péter a tájékoztató után azt ígérte, cáfolni fogja az ügyészek állításait.
3. KARÁCSONY KÜZD ÉS BÜNTETIK
Miközben a budapesti választást minimális különbséggel megnyerő Karácsony Gergely főpolgármester új választás kiírásáért küzd, a Fővárosi Választási Bizottság elítélte őt jogsértésért, amit a kampány hajrájában azzal követett el, hogy személyesen ragasztotta át riválisa, Vitézy Dávid plakátjait, arra utalva, hogy ellenfele valójában a Fidesz jelöltje is. Az utcai akció kapcsán a rendőrség is vizsgálatot indított. A főpolgármester a bíróságon is harcol, s most vereséget szenvedett, miután elutasították újabb jogvédelmi kérelmét, így a kincstár 2 milliárd forintot inkasszózott az önkormányzat számlájáról a vitatott, s ezért be nem fizetett szociális hozzájárulás tartozásából – így pedig idén már 15 milliárdot vett el a kormány a fővárostól.
4. ADÓSSÁGCSAPDÁBAN AZ EGÉSZSÉGÜGY
Nem bír megszabadulni adósságaitól az egészségügyi rendszer. A kórházak adóssága havonta 12-13 milliárd forinttal nő, év végére elérheti a 130 milliárdot is. A kormányfő utasítására a pénzügyminiszternek ismét össze kell kaparni 41 milliárdot a törlesztésre. Tavaly is 130 milliárd adósság halmozódott fel év végére, és hiába adott a kormány 90 milliárdot a törlesztésre, januárban újra 83 milliárd, februárban pedig 100 milliárd felett volt a tartozás. Ami tovább dagadt, így az áprilisban erre elkülönített 63 milliárd se oldotta meg a gondot. A mostani 41 milliárdos törlesztés után is 41 milliárdos adósságot görget tovább maga előtt az egészségügy.
5. ÖMLIK A PÉNZ A NER-ESEKHEZ – A SZERENCSEJÁTÉKBÓL IS
A kormányfő barátja, Garancsi István a többségi tulajdonában lévő Market Építő tavaly 21 milliárdnyi adózás utáni eredményt ért el, amit osztalékként zsebre is tehetnek tulajdonostársával, Scheer Sándorral együtt. Közös cégük kapta meg a debreceni CATL akkugyár szerkezetépítési munkáit is. A Szerencsejáték Zrt.-nél is tudják a pénzáramlás „helyes” irányát: a szétosztott 665 milliónyi szponzorpénzből 280 milliót adtak Sarka Kata férje, Bessenyei István cégeinek. Sarka Rogán Antal exnejének barátnője és üzlettársa. Havasi Balázs zongorista 120 milliós összeget kapott, a Polgárok Házát működtető Fidesz-közeli civil szervezetnek is jutott 80 millió, és a fennmaradó pénz zömét is a jobboldalhoz kötődők között osztották szét.
6. A VÁLASZTÁSOK ÓTA DRÁGUL AZ ÜZEMANYAG
Az önkormányzati- és európai parlamenti választások óta folyamatosan emelkednek az üzemanyagárak. Másfél hete, a választás másnapján a benzin literje 590, a gázolajé 596 forint volt, míg csütörtöktől a benzin 2, a gázolaj 6 forinttal drágult, és már 602 és 620 forintos átlagárakkal találkozhatunk a benzinkutakon.
7. MAGYAR IGEN A GÁZSZANKCIÓKRA
Az EU újabb büntetőintézkedéseket hozott Moszkva ellen, s ezek részeként először vetett ki szankciókat az orosz gázexportra. A lépés legelszántabb ellenzője Magyarország volt, amely minden energiával kapcsolatos szankciót ellenez, de most váratlanul a németek is mellénk álltak, mert a javaslatcsomag egy másik része miatt féltették a saját ipari exportjukat. Berlin kedvéért végül puhítottak a szövegen, nekünk meg állítólag megígérték, hogy engedik Paks orosz bővítését. A lépés egyébként inkább szimbolikus, mert csak a folyékony gázra vonatkozik, és annak is csak arra a részére, amelyet az európai kikötőkből exportáltak tovább. Ez nem lesz lehetséges a jövőben, ami évi kétmilliárd eurós érvágást okoz Moszkvának.
8. A SZENT CÉL ÉS AZ ESZKÖZÖK
Egy brüsszeli szavazás tovább rontott az Ausztriát irányító két kormánypárt viszonyán, olyannyira, hogy a jobbközép néppárt büntetőfeljelentést tesz a zöld környezetvédelmi miniszter ellen hatalommal való visszaélés miatt. Az eset központjában egy új uniós jogszabály áll, amely előírja, hogy 2030-ig az uniós országok területének legalább egyötödét természetes állapotába kell visszavadítani. A javaslat a termelők (és a gazdáktól félő kormányok) ellenállása miatt halottnak tűnt, ám az eheti szavazáson váratlanul mégis többséget kapott az addig ellenző osztrákok és szlovákok átállása miatt. Azonban kiderült, az osztrák környezetvédelmi miniszter kormánya utasítása ellenére szavazott igennel, most emiatt jelentik fel. A koalíció csak azért nem bomlott fel, mert szeptemberben amúgy is választások jönnek. A szlovák átállás sem kevésbé érdekes: ott az történt, hogy Brüsszel megígérte Pozsonynak, hogy a támogató voksért cserébe megritkíthatják a Tátrában élő védett barnamedvéket, azaz macihullákon keresztül vezet az út az ökoparadicsomba.
9. HA PRIDE, AKKOR ITT A NAGYKÖVETEK TILTAKOZÁSA
Kis túlzással a tangás férfiak után a külföldi tiltakozásból akad a legtöbb a magyarországi Pride-rendezvények kapcsán: az elmúlt évek budapesti közös diplomáciai fellépéseihez hasonlóan az idei LMBTQ büszkeség-napi felvonulás előtt is nagykövetségek, valamint kulturális intézetek vezetői biztosították támogatásukról a hazai szexuális kisebbségeket. Ezúttal 35 ilyen intézmény fejezte ki tiltakozását a magyar jogszabályi környezet és kormányzati politikai retorika melegellenessége miatt. David Pressman amerikai nagykövet az idei fellépésüket újdonságnak nevezte, mivel most először követelik a nagykövetek együtt a magyar anti-LMBTQ-törvények megszüntetését, s korábban nem utaltak az egyértelmű politikai indíttatásra sem.
10. KÉT VERESÉG, KEVÉS MAGYAR REMÉNY
A svájciak elleni 1–3 után a magyar labdarúgó-válogatott a házigazda németektől is kikapott a labdarúgó Eb-n, így csoportjában egyelőre utolsó, s nulla pontjával kevés esélye maradt a már egy pontos skótok ellen (nagy arányban nyerve) a legjobb csoportharmadikok között továbbjutni. Marco Rossi csapata jobb volt, mint Svájc ellen, de Németország meg Svájcnál sokkal jobb csapat, az elején vitatható góllal szereztek vezetést a németek, amit a magyar nyilatkozatok kifogásoltak is mint óriási bírói hibát, míg a német játékosok szerint ennyire „enyhe és szokványos” testtel lökést nem fújnak le a topligákban. Közben a szerb csapat az Eb-től való visszalépéssel fenyegetőzik, ha nem büntetik meg a horvátokat és az albánokat, akiknek a mérkőzésén „ölj meg minden szerbet” skandálás hangzott a szurkolótáborokból.
