1. ORBÁN VISSZAVÁG MELONINAK?
Párizsban és Brüsszelben folytatta Európa körbeszáguldását a magyar miniszterelnök, aki a magyar soros elnökség átvétele előtt így a német és az olasz kormányfő után a francia elnökkel is találkozott. Orbán Viktor és Emmanuel Macron között a legtöbb dologban nincs egyetértés, de abban igen, hogy Európa gazdaságát versenyképesebbé kell tenni, s a magyar kormányfő megígérte, hogy ez központi célja lesz az elnökségnek. Ma pedig már Brüsszelben kezdődött kétnapos uniós csúcs, amelynek legfontosabb célja, hogy megegyezzenek a brüsszeli vezetők személyében. A középjobb, a középbal és a liberálisok alkuját Orbán pimaszságnak nevezte és közölte, hogy egyetlen jelöltet sem támogat. Ez azonban nem igazán izgatja Brüsszelt, sokkal inkább az alkuból szintén kihagyott olasz kormányfő látványos duzzogása, egy ilyen fontos ország vezetőjét ugyanis valamivel ki kell engesztelni. Giorgia Meloni azért is gondban van, mert miután nem vette fel a Fideszt a középjobbtól jobbra álló európai képviselőcsoportjába, Orbán egy új frakció megalapításába fogott, ahova elvinné az olaszokkal együtt ülő húsz lengyelt is. Ennek a liberálisok örülnének a legjobban, akik így újra a harmadik legnagyobb erő lehetnének. Az új, főleg közép-európaiakból álló csoportba ülnének a szlovák Robert Fico és a cseh Andrej Babis frakció nélküli képviselői is, s a szlovén Janez Jansa átállításával még a néppártot is lehetne kicsit gyengíteni.
2. SOSE LESZ EURÓNK
Magyarország jelenleg egyetlen feltételét sem teljesíti az euró bevezetésének. A legfrissebb európai jelentés szerint a legközelebb a bolgárok állnak az euróhoz – ők egyébként már jövőre bevezetnék –, de a csehek és a svédek sem állnak rosszul, bár utóbbi két ország jól megvan a saját koronájával. Magyarország legrosszabbul az inflációt nézve áll: az elvárt referenciaérték 3,3 százalék, míg a vonatkozó magyar adat – éves átlagban – 8,4 volt májusban.
3. BÖRTÖN ELŐL AZ EP-BE MENEKÜLNEK
Nem nyugszik bele a magyar kormánypárt abba, hogy a több súlyos testi sértést okozó budai antifa-támadások fővádlottja, az olasz Ilaria Salis EP-képviselővé választásával kibújik a számonkérés alól. A Fidesz felszólította az Európai Parlamentet, hogy a magyar bíróság kérésére vonja vissza a szélsőbaloldali-zöld listán a testületbe jutott tanárnő mentelmi jogát. Az olasz nő jobban járt, mint az az albán börtönben ülő görög nemzetiségű politikus, akit a görög jobboldali kormánypárt tett EP-képviselővé. Az EU-ban komoly szövetségesekkel bíró Edi Rama albán kormányfőt nem hatja meg az eset, a politikus rács mögött marad büntetése őszi letöltéséig, miközben Micotakisz görög miniszterelnök emiatt Albánia EU-csatlakozásának blokkolásával fenyeget. Az idén ellenzékbe került lengyel szuverenista jobboldali PiS listájáról pedig a lengyel olajtársaság, az Orlen volt vezérigazgatója jutott be az EP-be, miközben az új lengyel ügyészség vizsgálódik a Budapestre költözött topmenedzser ügyei után, akire a Tusk-kormányzat ellenséges politikai komisszárként tekint.
4. MAGYAR AZ OSZTRÁK BÍRÓ
Mintha feltámadt volna a Monarchia: a salzburgi egyetem alkotmányjog professzorát, a magyar Jakab Andrást küldte Ausztria az Emberi Jogok Európai Bíróságába, amelynek hazánk delegáltjával, Paczolay Péterrel együtt már két magyar tagja is lesz. Az osztrákok döntése meglepő, de a szabályok megengedik, hogy egy állam egy másik ország állampolgárát javasolja a strasbourgi testületbe, hiszen ott a bírók nem hazájukat képviselik. Jakab 46 éves, jogi tanulmányait a Pázmányon és Salzburgban végezte.
5. LEHET NÉPSZAVAZNI
Hiába támadta meg a kormány az Alkotmánybíróság előtt a Kúria jóváhagyó döntését az LMP népszavazási kezdeményezéséről, a taláros testület is úgy döntött, hogy lehet referendumot tartani a kiemelt beruházásokról. A zöld párt megkezdheti a 200 ezer aláírás összegyűjtését a népszavazás kiírásához, amellyel azt akarja elérni, hogy például akkugyáraknál ne lehessen nemzetgazdasági érdekre hivatkozva a beruházást kivonni a környezetvédelmi szabályok alól.
6. TIBORCZRA MOROG A KUTYAPÁRT
Feszültség alakult ki a fővárosi XII. kerületben az elhúzódó polgármesterváltás miatt, hiszen az önkormányzati mandátumok új győztesei majd csak októbertől lépnek hivatalba. Kovács Gergely, az új kutyapárti kerületvezető arra kérte a távozó Pokorni Zoltánt és a helyi Fideszt, hogy őszig már ne hozzanak fontos döntéseket, így ne építhessen a kormányfő vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető egyik cég irodaházat és mélygarázst a Svábhegyen. Pokorniék ezt leszavazták, mondván, nincs átmeneti időszak, mandátumuk szeptember végéig tart, ráadásul az építkezés szerintük növeli a zöldfelületet. A heves ülésen egy bekapcsolt mikrofon azt is rögzítette, amikor a hegyvidéki testületből távozó baloldali képviselő, Vincze Géza egykori Fradi-fociedző „szemét, hülye csöves bandának” nevezte a kerületben győztes Kutyapártot.
7. MÉG TÖBB PÉNZ A KÖZMÉDIÁNAK
Összesen 119 milliárd forint állami forrásból gazdálkodott tavaly a közmédiát működtető alap, amelynek az évet ennek ellenére is sikerült 4,6 milliárdos veszteséggel zárnia. A több mint kétezer dolgozó bérköltsége 24 milliárd volt. A mindössze ötmilliárdos bevétel nagy részét is állami hirdetések adták. De hiába költ ennyit az állam a közmédiára, egyre kevesebben tájékozódnak innen. 2023-ban a hat tévéadó együtt a nézők tévézésre fordított idejének 9,4 százalékát volt képes lekötni. A hírműsorokat sugárzó M1-nek főműsoridőben mindössze 1,9 százalékos nézettséget sikerült elérnie. Az MTVA idén még többől, 142 milliárdból működhet.
8. NINCS TÖBB KIVÉTELEZÉS
A zsidókat kevéssé, a palesztinokat annál inkább kedvelő Mi Hazánk szerint háborús bűncselekmény miatt eljárást kéne indítani azon magyar állampolgársággal is rendelkező izraeliek ellen, akik katonaként részt vesznek a gázai hadműveletben. A párt alelnöke, Novák Előd ezzel kapcsolatban a kormányhoz és a legfőbb ügyészhez is fordult. Közben Izraelben nagy jelentőségű döntést hozott a legfelsőbb bíróság, amikor közölte, hogy az eddigi gyakorlattal szemben az ultraortodoxokra is vonatkozik a kötelező katonai szolgálat. A döntés szerint a jelenlegi helyzet súlyosan egyenlőtlen a többi állampolgárra nézve. A hatalmas gyerekszám miatt a társadalom egyre nagyobb részét alkotó ultarortodoxok vezetői felháborodottan tiltakoznak az ítélet ellen, amely a rájuk is támaszkodó kormánykoalíciót is nehéz helyzetbe hozza.
9. ELMARADT A HATALOMÁTVÉTEL
Puccsal próbálta megtorolni leváltását a bolíviai hadsereg főparancsnoka, ám a fegyveres hatalomátvétel gyorsan összeomlott, amikor az elnök szembeszállt a katonákkal. A tábornokot – akárcsak a tenger nélküli dél-amerikai ország haditengerészetének vezetőjét – villámgyorsan letartóztatták, s helyreállt a korábbi állapot, amit rendnek azért túlzás volna nevezni. Bolíviát ugyanis 2019 óta politikai válság bénítja, amikor az ország első indián származású elnöke, Evo Morales alkotmányellenesen próbált hatalmon maradni. Ez ugyan nem sikerült, sőt azóta Morales és az az országot most irányító egykori szövetségesei is összevesztek, miközben a romló gazdasági helyzettel senki nem foglalkozik.
10. KIESTÜNK A LABDARÚGÓ EB-RŐL
Hiába a napokon át tartó számolgatás, az erőviszonyok alapján kalkulált 70-80 százalékos továbbjutási esély, végül a Portugáliát verő meglepetéscsapat Grúzia miatt a magyar válogatott nem fért be a legjobb négy csoportharmadik közé, így búcsúzott a németországi labdarúgó Európa-bajnokságtól. Szomszédaink közül így jártak a szerbek, ukránok, horvátok is, szintén kiestek a lengyelek és a csehek, míg Szlovákia, Ausztria, Szlovénia és Románia a nyolcaddöntőkben folytathatja. A magyar csapat olasz szövetségi kapitánya, Marco Rossi azt mondta, nem élvezte az Eb egyetlen pillanatát sem, s nehéz a saját jövőjére gondolnia. A magyarok egyébként 4 milliárd forintnak megfelelő összeget kapnak az UEFA-tól a szereplésért (ebből 400 millió jár a csoportkör három pontjáért), az MLSZ gyakorlata szerint a teljes Eb-pénz egyharmadát osztják szét a játékosok között.
