1. ORBÁN ELMENT KIJEVBE
Tizenkét év után először látogatott Orbán Viktor Ukrajnába, amihez az kellett, hogy tegnap Magyarország vegye át az EU soros elnökségét, s így az első úti cél nem is vezethetett máshová. Kijevben Orbán kicsit győzködte Volodimir Zelenszkijt, hogy érdemes lenne minél hamarabb tűzszünetet kötnie az oroszokkal, amit azonban az ukrán elnök elengedett a füle mellett. Abban viszont megállapodtak, hogy a múlt vitái helyett a jövőre összepontosítanak, és kidolgoznak egy olyan kétoldalú megállapodást, amelyben a magyar-ukrán viszony összes vitás kérdését rendezik. Az idemenekült ukrán gyerekeknek pedig a magyar állam pénzéből ukrán nyelvű iskolát – sőt, ha kell, iskolákat – hoznak létre.
2. LENGYEL, NÉMET KÉT JÓ BARÁT
Brüsszel után most Berlinnel kapcsolatban mutatja meg az új lengyel kormány, hogy hajlékonysággal többet lehet elérni, mint keménységgel. 2018 óta először tartottak hivatalos lengyel-német csúcsot, az új lengyel kormány ugyanis elődjénél sokkal békülékenyebb Berlinnel, ennek köszönhetően látogatott a német kancellár Varsóba. Ahol meg is ígérte a második világháború még élő áldozatainak kárpótlását, bár konkrét összeg és időpont nem hangzott el, csak annyi, hogy mindez nem évek, hanem hónapok kérdése. Olaf Scholz és Donald Tusk emellett próbál közös frontot létrehozni az európai szélsőjobboldali előretöréssel szemben és összehangolni a lengyelek harcias és a németek félénkebb Ukrajna-politikáját.
3. EGY ELNÖKNEK MINDENT SZABAD
Újabb lépéssel került közelebb az elnökséghez Donald Trump. Az amerikai legfelsőbb bíróság ugyanis kimondta, hogy egy elnök nem vonható büntetőjogi felelősségre azokért a tetteiért, amelyeket elnöksége idején követ el, feltéve, ha azok hivatalos cselekedetek. A kérdés abban a perben került elő, amelyben Trump szerepét vizsgálják, mikor a hívei a vesztett választás után megrohamozták a törvényhozás épületét. A döntés nemcsak azt jelenti, hogy a vádpontok egy jelentős része nem áll meg, de azt is, hogy a per biztos nem fog eredményt hozni a novemberi elnökválasztásig. Közben egyébként az is eldőlni látszik, hogy hiába a döbbenetesen rossz szereplés az elnökjelölti tévévitán, marad Biden a demokraták jelöltje. Idő sem nagyon van már a váltásra, s a felmérések is azt mutatják, hogy minden szóba jöhető jelölt rosszabbul szerepelne nála. S ami talán még meglepőbb, hogy a vita (ahogy a másik oldalon Trump bírósági ügyei) semmit sem változtattak a jelöltek támogatottságán.
4. AZ ÁFABEVÉTELEK KOZMETIKÁZTÁK A BÜDZSÉT
Siralmasan kezdte az évet a magyar költségvetés, az első negyedéves adatok mégis kedvező(bb) képet festenek: március végéig 1068 milliárd forint, a GDP 5,4 százaléka volt a kormányzati szektor hiánya. Ez több mint 600 milliárddal kedvezőbb az előző évinél, ami főként annak köszönhető, hogy a bevételek 10,5 százalékkal, a kiadások ezzel szemben csak 1,7 százalékkal (146 milliárd forinttal) nőttek. Szakértők szerint az okok mögött az áfabevételek kedvező alakulása áll: az első negyedévben több mint 5 százalékkal több áfa folyt be a költségvetésbe, mint egy évvel korábban, és ez a trend valószínűleg a második negyedévben is kitartott.
5. A TISZA GYŰLIK, GYURCSÁNY BŰNBAKOZIK
A sikeres EP-választást követő brüsszeli tárgyalások, illetve egy botrányosra sikeredett bulizás után ismét magasabb fokozatra kapcsolna Magyar Péter és a Tisza Párt. Magyarék szombaton az elmúlt négy hónap munkáját összefoglaló gyűlést tartanak és meghatározzák a következő időszak céljait – a Tisza Párt fizetős rendszerváltó tagsági kártyával rendelkező tagjai közül hatszázan személyesen ott lehetnek az online is közvetített rendezvényen, amit majd újabb országjárás követ. Az alaposan meggyengült ellenzéki vetélytárs, a DK elnöke, Gyurcsány Ferenc eközben megnevezte az eddigi négy fideszes kétharmad felelőseit, úgy mint Bajnai Gordon, Mesterházy Attila, Lendvai Ildikó, Vona Gábor, Schiffer András, Hadházy Ákos, Márki-Zay Péter és Fekete-Győr András – azaz lényegében az elmúlt tizenöt év karakteres ellenzéki szereplői szinte mind, kivéve őt magát.
6. SZERENCSEJÁTÉKOSNAK IS JÓ A NER-HOLDUDVAR
Több mint 15 milliárd forintos támogatásból 9,2 milliárd vándorolt NER-közeli zsebekbe az állami Szerencsejáték Zrt.-ből az elmúlt tíz évben. Ily módon például Deutsch Tamás EP-képviselő testvérének cégei 175 milliót, Szijjártó Péter külügyminiszter húga és sógora 181 milliót, a NER-kedvenc Havasi Balázs zongoraművész 807 milliót, a Tóth Gabi koncertjeit szervező cég 95 milliót, Pataky Attila orbánista zenész vállalkozása 378 milliót kapott, de Bayer Zsoltnak is jutott onnan 40 millió. Eközben az is kiderült, hogy a propagandaminiszter, Rogán Antal tárcája egy rúdtáncos egyesületet támogatott tavaly 4 millió forinttal, amelynek vezetője korábban a Fidesz parlamenti frakciójának munkatársa, Rogán beosztottja volt – az indoklás szerint ez csupán a magyar kultúrát gazdagító hozzájárulás volt.
7. VARGA JUDITÉK ASZTALOSKÉNT IS ÖSSZEBÚTOROZTAK
Bútorgyártó céget alapított új magánéleti partnerével a kegyelmi botrány miatt a Fidesz EP-listájának vezetéséről lemondott és a politikából visszavonult volt igazságügy-miniszter. Varga Judit és Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke most jegyeztették be 5 milliós alaptőkével asztaloscégüket, ahol Varga az ügyvezető. Windisch négy éve szerzett asztalos szakmunkás végzettséget, Varga nemrég kezdte tanulni a famegmunkálást. A szakma népszerű a közéletben: amikor a miniszterelnöki aspiráns Márki-Zay Péter felesége felhagyott a bábasággal, maga is asztalosnak állt, a NER-közeli Tóth Gabi is asztalosnak tanult, mielőtt énekesi pályára lépett, sőt, Kaltenbach Jenő volt kisebbségi ombudsman és államfőjelölt is remek hobbiasztalos hírében áll.
8. TÖMLÖCBŐL A KASZÁRNYÁBA
Olyan súlyos létszámhiánnyal küzd a honvédség, hogy már a büntetett előélet, vagy a külhoni állampolgárság sem akadály, ha valaki be akar állni a seregbe. Ezt a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva mindenféle társadalmi egyeztetés vagy parlamenti vita nélkül egy kormányrendelet teszi lehetővé júliustól. A jogszabály egyik passzusa szerint nem lehet katona büntetett előéletű, egy másik paragrafus szerint viszont a miniszter jóváhagyásával mégis lehet. Mostantól csak a tiszteknek és altiszteknek kell feddhetetlennek lenniük, a legénység tagjainál nem akadály a börtönviseltség. Sőt a belföldi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező cselekvőképes külföldi is lehet katona, ha önként jelentkezik a szolgálatra, örömmel fogadják. Mindeközben az idősebb, magas beosztású katonáktól igyekszik megszabadulni a hadsereg: a tavalyi elbocsátási hullám után nemrég 55 évnél idősebbeket vezényeltek át a közoktatásba.
9. SZIJJÁRTÓ VILÁGNAPJA AZ ENSZ-BEN
Hatalmas sikerként ünnepelte Szijjártó Péter külügyminiszter annak a magyar kezdeményezésnek az elfogadását az ENSZ Közgyűlésén, amellyel mostantól május 19-ét a Fair Play világnapjává nyilvánították. A miniszter szerint a sportos területen elért diplomáciai eredmény értékét csak növeli, hogy az előterjesztés teljes konszenzust élvezett, mögé 92 ország sorakozott fel, s mindez az olimpia előtt történt – már ezt a nemzetközi jóindulatot is nevezhetjük a fair play megnyilvánulásának, főleg, hogy a gesztus semmiféle konfliktust nem gerjeszt, s egy ilyen világnap létrejöttének aligha van ellenérdekeltje. Szijjártó mindenesetre az új világnap megszületésében a békevágyat és a nemzetközi blokkosodás elutasítását látja. ENSZ világnapból amúgy sok van a naptárban, van ilyenje a békének, az introvertáltaknak, a lepra elleni harcnak, az adatvédelemnek, a rejtvényfejtőknek, az idegenvezetőknek, a méheknek, sőt a boldogságnak is.
10. NEM JOGOSULT ÉLETJÁRADÉKRA TUSUP
Nem jogosult az olimpiai életjáradékra Hosszú Katinka háromszoros olimpiai bajnok úszónő egykori edzője és volt férje, az amerikai Shane Tusup. Ezt a sportállamtitkár és az úszószövetség elnöke is leszögezte azok után, hogy Tusup jelezte, pert fontolgat a magyar állam ellen. Hosszú a 35 éves életkort betöltve idén májustól kapja havi 2,1 millió forintos életjáradékát, ilyen jellegű támogatás pedig jár a sportoló által korábban megjelölt felkészítő edzőnek is, ám ő Hosszú esetében – Tusup akkor még hiányzó magyar állampolgársága miatt – a saját nagyapja volt, aki viszont tavaly januárban elhunyt. A sportoló esetében az olimpiai életjáradék fele örökölhető, ám az edzőknél nem.
