1. BIDEN NEM LESZ ÚJRA ELNÖK
Itt az újabb csavar az eddig is példátlan fordulatokat hozó idei amerikai elnökválasztási kampányban: Joe Biden elnök bejelentette, hogy visszalép a jelöltségtől, s hogy a továbbiakban alelnökét, Kamala Harrist támogatja. Biden helyzete azután vált tarthatatlanná, hogy a Donald Trump elleni tévévitán csapnivalóan szerepelt, és egyre kevesebben hitték el, hogy a 81 éves politikus megfelelő szellemi és fizikai állapotban lenne egy újabb ciklushoz. Mivel egyre több demokrata vezető áll be mögé, így valószínűleg a 60 éves Harris lesz a párt elnökjelöltje. A demokraták abban bízhatnak, hogy ő jobban megmozgatja a kisebbségi szavazóikat, hiszen Harris nemcsak az első női, de az első színesbőrű amerikai alelnök is, anyja ugyanis indiai, apja pedig jamaikai származású. Ugyanakkor négy évvel ezelőtti elnökjelölti kampányában elég rosszul teljesített, s alelnökként sem túl jó a megítélése, s egyelőre a közvéleménykutatások sem mutatják azt, hogy neki nagyobb esélye volna az egyre magabiztosabbá váló Trump ellen.
2. BARÁTSÁGTALAN LÉPÉS
A magyar és a szlovák kormány feljelentette Brüsszelben Ukrajnát, miután az ukránok az olajcsap elzárásával próbálják megváltoztatni Budapest és Pozsony oroszbarát politikáját. Azt nem közölték, pontosan mennyivel kevesebb orosz olaj érkezik a Barátság vezetéken, így azt sem látni, mikor jelentkezhetnek emiatt majd ellátási nehézségek. Az ukránok a Lukoiltól származó olajat tették tiltólistára, azonban a Barátságot rajta kívül két másik orosz cég is tölti, így akár az is megoldás lehet, hogy ha más vállalat veszi át a Lukoil helyét, amely a magyar kőolajimport egyharmadát adja. Ám egyes ukrán vezetők arra céloztak, hogy a lépéssel jelezni akarják, elegük van a magyaroknak és a szlovákoknak az EU-ban egyedülállóan Kijev-ellenes politikájából. Politikai döntésre utal az is, hogy a Kijev-barát Csehország felé irányuló mennyiség nem csökkent. A magyar és a szlovák kormány szerint viszont ezzel Kijev uniós megállapodásokat sért, ezért kezdeményeznek eljárást.
3. LÁZAD A KÜLÖNADÓK ELLEN A MOL-VEZÉR
A magyar gazdasági-politikai életben szokatlan módon az ország egyik legfontosabb vállalatának vezetője bírálta a kormányt, méghozzá egy kormánypárti lapban. Hernádi Zsolt Mol-vezér szerint, amit a kormány a különadókkal művel, az maga a szocializmus, ráadásul „az agyonadóztatásból” származó bevételeket sem jól használják fel. Emlékeztet arra, hogy két év alatt – előbb a Covidra, majd a háborúra hivatkozva – 14 új adónemet vezettek be, s a legnagyobb vállalatok összesen csaknem 800 milliárd forint különadót fizettek be, amiből hat Mercedes-gyár is kijött volna. Ráadásul hiába ígérték meg a különadók kivezetését, azok maradnak, mint az ideiglenesen itt állomásozó szovjet csapatok, olyan pedig nincs, hogy egy adó ne épüljön be az árakba.
4. MAGYAR PÉTER PÁRTELNÖK LETT
Megválasztotta a Tisza Párt új elnökévé a mai tisztújító közgyűlés Magyar Pétert, a rohamos népszerűségre szert tett új ellenzéki erő frontemberét, arcát, aki eddig csak alelnök volt. Magyar bejelentése szerint a párt alapító elnöke, Szabó Attila innentől tiszteletbeli elnök lett, míg két új alelnököt is választottak, egyikük a Tisza EP-delegációját vezető Tarr Zoltán, a másik pedig az operatív irányítást már egy ideje végző Radnai Márk színházi rendező és színész. Ő 2015-ben azzal került a hírekbe, hogy megfenyegette Koltai Tamás színikritikust, akinek azt ígérte, eltöri minden ujját, ha mégegyszer írni merészel produkcióiról – akkor az Átrium le is vette darabját műsoráról, mert nem volt hajlandó bocsánatot kérni. A heves természetűnek tűnő 36 éves színházi ember amúgy a Narancs kritikusnőjétől is hasonló stílusban követelte egy írása visszavonását, neki kéztörést helyezett kilátásba. A Tisza Pártban egyébként fontos háttéremberként dolgozik édesapja, Radnai László is, ő korábban a Jobbik kommunikációs igazgatója volt a politikában.
5. REKORDBÍRSÁG UTÁN PRÉMIUM
Kétszáz millió forintos gigabírságot szabott ki a főváros közlekedési cégére a Közbeszerzési Döntőbizottság egy tavalyi törvénysértő busztender miatt, ennek ellenére a főpolgármestert 11 milliós prémiummal jutalmazza a BKK vezetőjét. Karácsony Gergely egyébként éppen 200 milliót osztott szét jutalomként a városvezetők között, a közszolgáltató cégek vezetői 11 millió fölötti jutalmat kaptak, 10 millió feletti összeget heten vehettek fel, a főváros marketingügynökségének vezetőjének is több mint 8 millió jutott, a legkisebb prémium is 2,2 millió volt.
6. RENDŐRSÉGEN FOLYTATÓDOTT A PUBLICISTÁK VITÁJA
Tettlegességig fajult két hazai publicista régóta tartó és egyre durvuló online vitája. Puzsér Róbert influenszer és Ábrahám Róbert, a Pesti Srácok szerzője korábbi konfliktusaikat nem tudták megbeszélni, Puzsér legutóbbi Facebook-bejegyzésében homoszexuális szerelmi vitaként ironizált kettejük viszonyán, és gúnyolódott azon, hogy a jobbos szerző cigány létére zsidó írói nevet választott, mire a kormánypárti szerző találkozót kért tőle, ahol heves káromkodások után (melyeket Puzsér hangfelvételen rögzített és nyilvánosságra hozott) Ábrahám arcon ütötte Puzsért, aki feljelentést tett, a rendőrség pedig előállította és kihallgatta Ábrahámot.
7. JERUZSÁLEM HÁGA ÉS BUDAPEST KÖZÖTT
A magyar kormány megint megvétózott egy Izraelt elítélő uniós állásfoglalást. Magyarország volt az egyetlen tagállam, amely nem volt hajlandó bírálni, hogy az izraeli parlament elutasította a palesztin állam létrehozását. Előzőleg az ENSZ bírósága a nemzetközi joggal ellentétesnek nevezte a palesztin területek izraeli megszállását. Ez az első alkalom, hogy a hágai bírák állást foglaltak az ügyben, és felszólították Izraelt, hogy mielőbb vessen véget a megszállásnak. Az izraeli kormányfő élesen bírálta a döntést, amely amúgy nem kötelező érvényű. Közben a zsidó állam megtorló csapásokat intézett a jemeni húszik ellen, akiknek egy dróntámadással sikerült eljutniuk Tel-Avivig és megöltek egy embert.
8. MÉG DOLGOZNAK AZ IT-KATASZTRÓFA ELHÁRÍTÁSÁN
Még mindig nem sikerült teljesen úrrá lenni a CrowdStrike kiberbiztonsági technológiai vállalat hibája miatt pénteken bekövetkezett káoszon. Az eddig történt legsúlyosabb IT-katasztrófa, amit egy szoftverfrissítés okozott, világszerte 8,5 millió számítógépet érintett, repülőtereket, vasúti pályaudvarokat, bankrendszereket bénított le, gondokat okozott a tőzsdén és különböző gyáraknál és médiaszolgáltatóknál is. Az incidens előtt a cég érteke 83,5 milliárd dollár volt, ma már legalább tízmilliárd dollárral kevesebbet ér.
9. SZÁZMILLIÁRDBÓL ÚJUL MEG A HUNGARORING
Kettős McLaren-győzelmet hozott a Forma-1-es Magyar Nagydíj, amelyen az ausztrál Oscar Piastri ráadásul élete első futamgyőzelmét szerezte. A versenyévadnak kevesebb mint a fele van még hátra, a pontversenyben a Red Bull színeiben versenyző holland Marc Verstappen vezet, aki egyébként a mostani versenyen a mezőny másik nagy csillagával, Lewis Hamiltonnal ütközött. Közben a magyar kormány közölte, hogy 105 milliárd forintba kerül a Hungaroring teljes felújítása, amely 2026-ra fejeződik be.
10. POGACAR A GIRO UTÁN A TOURT IS MEGNYERTE
Május végi Giro d’Italia diadala után a szlovén Tadej Pogacar nyerte a világ legnagyobb presztízsű kerékpáros körversenyét, a Tour de France-t is, ezzel pedig huszonhat év után sikerült újra a profi országúti műfajban ilyen bravúr. A 25 éves Pogacarnak egyébként ez volt pályafutása harmadik Tour-győzelme, s ezúttal abban is rekordot állított be, hogy a francia versenyen hat szakaszon is elsőként futott be (ahogyan az idei Girón is), amire korábban csupán ketten voltak képes a Tour 111 éves történetében. Pogacar óriási teljesítménye mellett a Tour idei különlegessége volt, hogy először nyert afrikai fekete versenyző szakaszt. Az egyetlen komoly kerékpárversenyzői kultúrával rendelkező afrikai ország, Eritrea képviselőjeként versenyző Biniyam Ghirmay végül a verseny legjobb sprinternek járó zöld trikót is begyűjtötte.
