1. HÁROMBÓL KETTŐ MÁR HALOTT
Nemcsak a Hamasz politikai vezetőjét tették el láb alól az izraeliek, hanem sikerült megölniük a palesztin terrorszervezet katonai vezetőjét is. Mohamed Deif valójában csaknem három hete halt meg egy légicsapásban, de az izraeliek csak mára bizonyosodtak be kétségkívül arról, hogy az 59 éves férfi is egyike volt a rakétatámadás csaknem száz halálos áldozatának. A tavaly októberben Izrael történetének legvéresebb terrortámadását végrehajtó Hamasz három legfontosabb vezetője közül már csak egyetlenegy van életben, a szervezet gázai parancsnoka, Jahja Szinvar. Közben az iráni vezetők már megkezdték az egyeztetéseket a siíta rezsim által támogatott térségbeli szervezetek irányítóival arról, hogyan álljanak bosszút a Hamasz és a libanoni Hezbollah vezetőinek likvidálásáért.
2. MINT A HIDEGHÁBORÚBAN
A hidegháború vége óta a legnagyobb fogolycsere zajlott le a Nyugat és Oroszország között török közvetítéssel Isztambulban, ahova összesen 26 fogoly érkezett. Arra, hogy valami készül, már hónapok óta lehetett számítani, hiszen az oroszok és fehéroroszok látványosan kezdték begyűjteni azokat a náluk tartózkodó nyugatiakat, akiket aztán felhasználhatnak a cseréhez. Ebből következően elsősorban az oroszok nyertek az üzlettel, hiszen ők tényleg gyilkos ügynökeiket kapták vissza, mint például azt, aki 2019-ben Berlinben lelőtt egy csecsen ellenzékit. A Nyugatra kiengedettek között van amerikai újságíró, orosz ellenzéki vagy éppen azt a német vöröskeresztes, akit nemrég ítéltek halálra Fehéroroszországban.
3. NŐTT A MUNKANÉLKÜLISÉG AZ EURÓÖVEZETBEN
Több lett a munkanélküli júniusban az euróövezetben. Az elemzők stagnálásra számítottak, ehelyett 6,5 százalék volt a munkanélküliségi ráta, a májusi rekordalacsony 6,4 százalék után. A EU 27 tagállamában viszont nem történt változás májushoz képest, júniusban is 6 százalék maradt a ráta. A munkanélküliség a spanyoloknál a legnagyobb, 11,5 százalék, míg a franciáknál 7 százalék, a legalacsonyabb arányt pedig Németországban mérték, ahol 3,4 százalék a ráta. Az Eurostat adatai szerint júniusban az unióban 13,3 millió munkanélküli volt, túlnyomó többségüket, 11,1 millió munkanélkülit az euróövezetben regisztrálták.
4. ELSŐBBSÉGET ÉLVEZ A HATÁRON TÚLIAK ISKOLAKEZDÉSE
Idén 24 milliárd forinttal támogatja az Orbán-kormány a határon túli magyar diákok iskolakezdését, azokét, akik a szomszédos államokban magyar iskolákba járnak. Az ő szüleik minden gyermek után 100 ezer forintos összegre pályázhatnak, ami négyszeres emelés a korábbi 22 ezerhez képest. Emellett a Rákóczi Szövetség már 11 ezer iskolatáskát osztott szét a külhoni magyar iskolákba iratkozók között. Hazai civil szervezetek viszont arra panaszkodnak, idehaza sokkal kevesebb jut a hátrányos helyzetűeknek, az ilyen családok iskolai támogatásai pedig jobbára az önkormányzatokra hárulnak. Eközben jelentős bizalmat helyezett a magyar államfő egy belga közgazdászba, a komoly nemzetközi tudományos pályával bíró Bruno van Pottelsberghet nevezve ki négy évre a Budapesti Corvinus Egyetem rektorának.
5. A TEGNAP SZTÁRMINISZTERE SÜLLYEDŐBEN
Hiába volt nemrégiben még Orbán Viktor egyik stratégiai harcostársa Palkovics László korábbi ipari és technológiai miniszter, a múltbéli magas politikai hozamok nem sokáig garantálják a jövőbeli sikereket. A jelenleg kormányfői kedvencnek számító Nagy Márton gazdasági miniszter ugyanis most közös megegyezéssel megvált Palkovicstól, aki az állami védelmi holding élén állt ezidáig, s bruttó 5 milliós bértől esik el ezzel. Nagy Márton seprűje itt nem áll meg, a repülőtéri káoszért felelősnek tartott és már figyelmeztetett HungaroControl élén is vezetőt váltott a miniszter, alighogy a légiirányítás a felügyelete alá került. Nem lehetnek nyugodtak a fogyasztóvédelemnél sem, miután mától az igazságügyi tárcától ez a szervezet is Nagy Márton alá került. Egy másik fideszes ifjabb titán, Koncz Zsófia immár harmadik minisztériumába kerül államtitkárnak, mostantól a kulturális tárcánál a családokért felelős vezető lesz, a családtámogatások rendszerét felügyelve. Nem járt ilyen jól a roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos, akit Orbán Viktor indoklás nélkül menesztett.
6. SPÓROLÁSRA KÖTELEZTÉK AZ ÁLLAMI CÉGEKET
Tényleg bajban van a büdzsé. Ennek ellenére miután Orbán Viktor nagyvonalúan megemelte a saját és miniszterei bérét, spórolásra kötelezte az állami tulajdonú cégeket. Elsősorban a személyi kiadásaikat kell csökkenteniük. Ugyanakkor 27 állami társaság mentesül ez alól, köztük az MNB, a MÁV, és az MVM. A befizetendő összeget a 2023. évi számviteli beszámoló alapján határozták meg: a személyi ráfordítások 5 százalékának 4 hónapra eső időarányos részét kell december 15-ig leróni a büdzsé javára. Ha ez nem sikerül, 2025-ben az elmaradt összeg dupláját vasalják be rajtuk.
7. PAKS ROSSZUL VÁLASZTOTT, „KÜLÖNLEGES GAZDASÁGI ÖVEZETTEL” BÜNTETTÉK
Egy rendelettel elvonta a kormány az ellenzéki polgármestert választó Paks adóbevételének jelentős részét. A kormány augusztus közepétől különleges gazdasági övezetté nyilvánította a két új paksi atomblokk építési területét, és azt a Tolna megyei önkormányzathoz csatolta. Az erőmű által befizetett helyi adó – ami tavaly összesen 5,9 milliárd volt – 62,5 százalékát ezután a Tolna megyei, 37,5 százalékát Bács-Kiskun megyei önkormányzat kapja. A megyei önkormányzatok a pénz 3 százalékát működésre, 17 százalékát pedig beruházásokra fordíthatják, a többit az erőmű által közvetlenül érintett települések között osztják szét.
8. TERÉZVÁROS NÉPSZAVAZÁSSAL DÖNT AZ AIRBNB-RŐL
Terézvárosban ügydöntő helyi népszavazást tartanak szeptemberben az Airbnb-ről. A 16 éven felüli állandó lakosok és a tartózkodási hellyel rendelkezők dönthetik el, egyetértenek-e azzal, hogy az önkormányzat megtiltsa a társasházi lakások kiadását Airbnb-típusú szálláshelyként. Az Airbnb-lakásokban megszálló vendégekre az elmúlt években rengeteg panasz érkezett a polgármesteri hivatalba amiatt, hogy zavarják a lakók éjszakai nyugalmát. Terézvárosban több mint 2200 ideiglenes szálláshely működik, ellenőrzésükre korábban Airbnb-kommandót hozott létre az önkormányzat.
9. KÉT MAGYAR EZÜST EGY ESTE
Javított a magyar delegáció eddigi visszafogott teljesítményén, s a korábbi egy bronzhoz egy versenynapon két újabb érmet is szereztünk. A rejtőzködő hónapok után Milák Kristóf hiába jutott legjobb idővel a 200 pillangó döntőjébe, címvédőként meg kellett elégednie az ezüsttel, mert a franciák ifjú fenoménja, Léon Marchand lehajrázta, s már három aranynál tart, Milák viszont 100 pillangón még érdekelt, s egyelőre változatlanul nem áll szóba a nyilvánossággal. A gyorsúszó Németh Nándor alig maradt le a dobogóról, a férfi kardválogatott pedig kikapott a döntőben a műfaj korszakos egyeduralkodóitól, a dél-koreaiaktól. Továbbjutott a nyolc közé a női kézilabda válogatott csoportjából, miután legyőzte a spanyolokat.
10. PÁRIZSBAN A FÉRFIAK VERHETIK A NŐKET
Megtörtént a párizsi olimpia második legvitatottabb sportolói bemutatkozása. A 66 kilós női ökölvívóknál az algériai Imane Helif 45 másodperc alatt szétverte olasz ellenfelét, aki sírva omlott össze és feladta a küzdelmet, mondván esélytelen egy férfival szemben. Az algériai ugyanis tavaly a világbajnokságon sem indulhatott el, mert a genetikai vizsgálat férfinak mutatta, az olimpián azonban engedték ringbe lépni, akárcsak egy tajvani versenyzőt, aki az orvosok szerint szintén férfi és holnap bokszol. (Helif következő ellenfele ráadásul a magyar Hámori Luca lesz). Néhány nappal ezelőtt egy holland strandröplabdázó fellépése váltott ki óriási vihart. A most 30 éves Steven van de Velde még 19 évesen előre kitervelten kegyetlenül megerőszakolt egy 12 éves kislányt, amiért négy év börtönt kapott, de egy év után kiengedték. Újrakezdte a sportot, megházasodott (egy német strandröplabdázót vett el, aki képzettségére nézve rendőr-pszichológus), s egy gyerekük is lett. Az olimpia legnépszerűtlenebb sportolójára külön testőrök vigyáznak, s nem is lakik a faluban.
