1. FÖLDALATTI VEZETŐ
Még nagyobb céltáblát tett a Hamasz a Gázában bujkáló helyi vezetőjére, amikor őt jelölte az egész szervezet első számú emberének. Jahja Szinvar az egyetlen életben maradt tagja annak a triumvirátusnak, amelyik az októberi terrortámadás idején vezette a szervezetet. Mohamed Deif katonai és Iszmail Hanije politikai vezetőt már megölték az izraeliek, utóbbi posztját kapta most meg a 61 éves Szinvar, aki az októberi mészárlás fő kitervelője, s aki előzőleg több mint húsz évet töltött izraeli börtönökben. Közben egy izraeli lap azt írta, hogy Irán a magyar külügyminiszteren keresztül üzente meg Izraelnek, hogy Hanije teheráni felrobbantását megbosszulandó meg fogja támadni a zsidó államot. Szijjártó Péter szerint a 24. órában vagyunk.
2. AZ ELSŐ EMBER, AKI ZSINÓRBAN ÖT OLIMPIÁN NYERT
Hiába borult, aztán remek versenyzéssel negyedik lett az olimpián a vitorlázó Vadnai Jonatán. Kiesett a negyeddöntőben a női vízilabda-válogatott, és ugyanígy jártak a női kézisek is, bár őket csak 14 másodperc választotta el az elődöntőtől. A döntőbe jutásért küzd viszont ma este a kötöttfogású Losonczi Dávid birkózásban, miközben sportága adja az olyan első embert a sporttörténetben, aki egymás után öt (!) olimpián is nyert ugyanabban a számban – ő a 41 éves, 130 kilós kötöttfogású kubai óriás, Míjain Lopez. Döntőbe jutott a párizsi játékok vitatott nemi hovatartozású botrányhőse, a Hámori Lucát is verő algériai Imane Khelif bokszolónő.
3. SZÓRAKOZTATJA AZ INTERNET A MAGYART
A magyarok digitális kompetenciái meghaladják a lengyelekét és a szlovákokét, a visegrádi országok közül csak az uniós összevetésben kiemelkedően teljesítő csehek vannak előttünk, de a magyar lakosság 64 százalékának meglévő legalább alapszintű digitális készségei is a 61 százalékos uniós átlag felett vannak. A friss GKI-elemzés azt is mérte, hogy míg 2010-ben csak a magyar háztartások 54 százalékában volt szélessávú internet, mára ez az arány 93 százalék feletti. 2020-ban az uniós átlagtól elmaradva csak a lakosság 60 százaléka vásárolt nálunk interneten, de tavaly már elértük a 70-es uniós átlagot ebben is. A magyarok többsége egyébként szórakozásra és szociális kapcsolattartásra használja az internetet, csak minden negyedik intéz ügyeket online, híroldalakat 43 százalék olvas, podcastokat pedig 18 százalék hallgat.
4. BRUTÁLISAN MEGEMELT KÖZLEKEDÉSI BÍRSÁGOK
Átlagosan 50 százalékkal nőnek a közlekedési bírságok augusztus 15-től. A legkisebb közúti bírság 50 ezer, a legnagyobb pedig 468 ezer forint lesz. A szabálytalan előzésért például 39 ezer helyett 65 ezret, mozgáskorlátozottak parkolóhelyének jogtalan elfoglalásáért 100 ezer helyett 150 ezret kell majd fizetni. Aki a kocsiban telefonál 52 ezer forintos, aki pedig megáll az autópályán, 78 ezer forintos büntetésre számíthat. Egy éven belül másodszor emelték a gyorshajtás után kiszabható közigazgatási bírságok mértékét, augusztus közepétől már nem lehet 50 ezer forint alatt megúszni a sebességtúllépést.
5. A KORMÁNY LEDOBTA AZ ATOMOT PAKSRA
Kétezer paksi polgár, azaz a város egytizede tüntetett a város főterén a fideszes vezetést a választáson legyőző, októberben hivatalba lépő ellenzék felhívására. A lakosság azért tiltakozik, mert egy kormányrendelettel a város bevételeinek több mint harmadát elveszítette, miután az atomerőmű területét kiemelt gazdasági övezetté nyilvánították, így pedig nem érkezik meg az önkormányzat büdzséjébe az eddig iparűzési és ingatlanadóként befizetett évi hétmilliárd forint. A város új szocialista polgármesternője a tüntetőkkel együtt biztos abban, hogy az elvonás büntetés azért, mert nem a kormánypártra szavaztak a paksiak, s már az őszi költségvetést módosítani kell megszorítások miatt, visszamondva egy 4,3 milliárdos buszbeszerzést is. Az ilyesfajta elvonó politikai büntetést a kormány egyébként már alkalmazta Gödön, Iváncsán, Mosonmagyaróváron is, Pakson a legyőzött, még regnáló és harapófogóba került fideszes polgármester egyetért a kormány döntésével, de sajnálja is azt.
6. HALAT ÉS HÁLÓT IS KAPNAK A MINTAGAZDASÁGOK
Horgászszövetségek mellett mintagazdaságoknak is halgazdálkodási jogot adna az állam egy rendelettervezet szerint. Összesen öt ilyen mintagazdaságot jelölt ki négy évvel ezelőtt egy határozattal a kormány: a Csányi Sándor OTP-vezér családi érdekeltségébe tartozó Bóly Zrt.-t és a Dalmandi Mezőgazdasági Zrt.-t, a Lázár János miniszter irányítása alatt álló Nemzeti Ménesbirtokot, a Szomor Biogazdaságot és a Szerencsi Mezőgazdasági Zrt.-t. Ez az öt privilegizált mintagazdaság kérelmezheti majd az agrárminisztertől, hogy a 162 ezer hektárnyi hazai halgazdasági vízterületen gazdálkodhasson. Korábban a természeti vizek ilyen célú használatára kizárólag a horgászszövetségeknek volt lehetőségük.
7. ELSTARTOLT A SZIGET FESZTIVÁL
Ötven helyszínen, ezernél is több programmal várja látogatóit mától a 30. Sziget fesztivál. Idén Kylie Minogue, Liam Gallagher és Martin Garrix is fellép a több mint száz országból érkező közönség előtt, akik között idén is a hollandok lesznek a legtöbben a britek és írek előtt. A magyar fellépők között lesz a Beton.Hofi, a Margaret Island és Azahriah is. A Sziget befogadóképessége napi 95 ezer fő, kiszolgálásukra ideiglenes vízvezeték és szennyvízcsatorna épült, a 132 vizes konténerben több mint ötszáz zuhanyállást alakítottak ki. Több kemping is várja a fesztiválozókat, napi 24 órában elérhető „szigetkórház” is működik. A rendre többszáz fős biztonági szolgálat ügyel.
8. BEVEZETTÉK A HAMIS EURÓT
Bár hivatalosan nem is csatlakozott az euróövezethez, mégis Koszovó lett a kéteurós érmék egyik legnagyobb kibocsátója – kár, hogy mind hamis. Pristinában most sikerült letartóztatni egy férfit, aki a nyomozók szerint kétmillió darab hamis kéteuróst készített és dobott piacra. Lefoglalták a pénzverő gépeit is. Ráadásul az illető nem is koszovói, hanem macedón, méghozzá a szkopjei belügyminisztérium alkalmazottja. Koszovó nem tagja az euróövezetnek, de Montenegróhoz hasonlóan az eurót használja fizetőeszközként. Az országot annyira ellepték a hamis kéteurósok, hogy az üzletekben már inkább elfogadják őket, minthogy elkezdjenek vizsgálódni és vitatkozni.
9. A SPANYOLOKNAK ELEGE LETT A TURISTAINVÁZIÓBÓL
A turistagyűlölet nyara az idei Spanyolországban, ahol egymást érik a helyi tüntetések az idegenforgalom mindent kiszorító méretei miatt. Az országban 2024 első félévében 13 százalékkal nőtt a külföldi látogatók száma a tavalyihoz képest, míg az idegenforgalmi bevételek csak júniusban 17 százalékkal egy évvel ezelőttel összevetve – ráadásul az igazi roham még augusztusban jön. Eközben a népszerű turistaparadicsomok élhetetlenek a helyiek számára a zsúfoltság miatt, és albérletárrobbanásos lakhatási válság is van a rövidtávú lakáskiadások elharapózása nyomán. Éppen emiatt Mallorcán, a Kanári-szigeteken, Malagában és Barcelonában is ezrek vonultak utcára az elmúlt hetekben, köztük turizmusból élők is, akiknek bére nem követi a bevételek emelkedését. Barcelonában, ahol a tüntetők vízipisztolyokkal lőtték a teraszok közönségét, a városvezetés most idegenforgalmi adóemelésekkel és a turisztikai lakáskiadások betiltásával akarja visszaszorítani az áradatot.
10. EGY IGAZÁN HITELES VEZETŐ
Banglades leghíresebb emberét röpítette a népharag az Indiával szomszédos 170 milliós ország vezetői székébe. A Nobel-békedíjas Mohamed Junusz lett az ország átmeneti vezetője, ahogy az eddig teljhatalmú miniszterelnököt elkergető tüntetők követelték, bár eredetileg a rendről jelenleg gondoskodó hadsereg vezetése nem így tervezte. A 84 éves közgazdász a szegényeken segítő nagyon kis összegű hitelek szószólójaként kapta meg az elismerést, s amúgy élesen szemben állt az elzavart kormányfővel, aki őt is börtönbe akarta záratni.
