1. RAJONGÓK EGYMÁS KÖZT
Donald Trump az ukrán elnököt szereti, az Európai Uniót viszont nem – ezek talán a legfontosabb tanulságai annak a két órán át tartó terjengős csevegésnek, amelyet interjú néven folytatott az amerikai elnöki székbe visszavágyó milliárdossal egy még nála is sokkal gazdagabb rajongója. Elon Musk saját közösségi csatornáján, az X-en beszélgetett a kampányban általa pénzzel is támogatott Trumppal. Aki elmondta, hogy Volodimir Zelenszkij nagyon tiszteletreméltóan viselkedett vele, s arra célzott, hogy leginkább azt szeretné elérni, hogy Európa is ugyanannyira segítse Ukrajnát, mint Amerika. Musk megpróbálta a maga oldalára állítani Trumpot abban a vitában, amelyet az EU-val folytat. Brüsszel ugyanis pár órával a beszélgetés előtt figyelmeztette Muskot, hogy ha nem tartatja be az X-en a hamis hírek és a gyűlöletbeszéd elleni szabályokat, akkor fel fognak lépni ellene, amire Musk nagyon csúnya szavakkal reagált. Trump most ebbe a vitába nem állt bele, viszont az EU kereskedelempolitikáját amerikai szempontból nagyon rossznak nevezte. Az interjút rengeteg technikai hiba kísérte, jókora késéssel is indult, amit Musk szerint hackertámadások okoztak.
2. IDÉN MÉGSEM LESZ MAGYAR ŰRUTAZÓ
Még legalább egy fél évvel tovább marad Farkas Bertalan az egyetlen magyar űrhajós: elhalasztották ugyanis Kapu Tibor idén őszre tervezett misszióját. A négyfős legénység elvileg novemberben indult volna két hétre a nemzetközi űrállomásra, ám ezt most egy engedélyezési eljárás elhúzódása miatt jövő tavaszra tolták.
3. KILŐTTEK AZ ALBÉRLETÁRAK
Júliusban az előző évihez képest országosan 10,2, Budapesten pedig 9,3 százalékkal nőttek a lakbérek a KSH adatai szerint. Augusztus elején a kiadásra hirdetett lakások átlagos bérleti díja Budapesten 250 ezer forint volt, utána a megyeszékhelyek közül Debrecen volt a legdrágább (230 ezer), Kaposvár és Miskolc pedig a legolcsóbb (110-110 ezer) egy ingatlanos szakportál elemzése szerint. A díjemelkedést az okozhatta, hogy az egyetemi ponthatárok kihirdetése után 14 százalékkal nőtt a kereslet az előző évihez képest. Egész Európát lakhatási krízis sújtja, különösen a fővárosokban drága a lakbér, régiónkban nagy különbségek alakultak ki: Budapesten az átlagbér harmadába, Varsóban 41 százalékába, míg Bécsben csupán a tizedébe kerül havonta az albérlet. Az elmúlt 10 év alatt a bérleti díjak az unióban átlagosan 17 százalékkal emelkedtek, Magyarországon 86 százalékkal.
4. ÜZLETBEN NINCS ELLENSÉG
Hiába számít az Orbán-kormány első számú kritikusának és ellenzéki médiaellenfelének a magyar RTL-csoport, láthatóan üzletben nemcsak barátság, de ellenségeskedés sincsen, így hát a multi éppen a NER távközlési ékkövének számító 4iG Csoporttal kötött stratégiai együttműködést. Ennek jegyében pedig 2025-től a 4iG egyetlen telekommunikációs szolgáltatóként értékesítheti az RTL Magyarország RTL+ márkanevű streamingjét, aminek jelentőségét az adja, hogy mostantól az RTL közvetíti (fizetős streaming-szolgáltatásként) a labdarúgó Bajnokok Ligája 192 mérkőzését. A két vállalat megállapodott az RTL hazai 12 csatornás portfóliójának terjesztésében is, összességében így a 4iG Csoport az általa birtokolt Vodafone és Digi ügyfeleinek árusítja a teljes RTL-univerzumot lefedő lehetőséget. A televíziós platform 4iG-kizárólagosságán túl természetesen mobilról, okostévés appból, tabletről bármilyen szolgáltatónál elérhető lesz a fizetős BL.
5. KÖNYVOLVASÁSBAN AZ EU-KÖZÉPMEZŐNYBEN
Romániában olvasnak legkevesebbet könyveket az emberek az Eurostat friss összesítése szerint. A 2022-es számok azt mutatják, a románok mindössze 29,5 százaléka mondta azt, hogy a felmérést megelőző egy év alatt elolvasott legalább egy könyvet, de nem fényesek a ciprusi és az olasz arányok sem 33-35 százalékokkal. A leginkább könyvolvasó ország Luxemburg 75 százalékkal, amelyet Dánia (72) és Észtország (70) követ, Magyarország 52,3 százalékos aránya az uniós átlag (52,8) környékén volt a lettekkel, litvánokkal együtt. Könyveket egyébként az EU-ban inkább a fiatalok olvasnak, 30 év alatt 60 százalékos az átlag, míg 65 év felett ez 47 százalékra esik. A nők sokkal komolyabb olvasók a férfiaknál, az uniós átlag a két nem között 60-44 százalékos a javukra.
6. MÁR SZÁZMILLIÓ PALACK VISSZAVÁLTVA
Elérte a 100 milliót a visszavitt italos palackok, dobozok és üvegek száma a hazai kötelező visszaváltási díjas rendszer néhány hete indult bevezetése óta. A rendszert működtető MOL Hulladékgazdálkodás (MOHU) minden várakozást felülmúlónak tartja a vásárlók aktivitását, amely augusztus közepére már a napi 4-5 millió visszaváltott italcsomagolásnál jár. A vállalat célja, hogy az országban vásárolt italok palackjainak minimum 90 százalékát váltsák vissza, ehhez pedig a következő években a napi 6-7 milliós mennyiséget kell elérni. A MOHU egyébként vitába került a Sziget szervezőivel, akik a hulladékgazdálkodási céget tartják hibásnak a fesztiválról hiányzó palackvisszaváltó automaták miatt, a MOHU viszont azt állítja, a Szigetnek nem felelt meg egyetlen ajánlott megoldásuk sem.
7. KERESZT A SZABADSÁG-SZOBORRA
Nem csupán restaurálják a Budapest fontos látképi elemének és szimbólumának számító Gellért-hegyi Szabadság-szobrot, hanem ki is egészítik, méghozzá egy hatalmas kereszttel. Előbb a Hauszmann Program jegyében a felújított Citadella kapta meg az ország legnagyobb nemzeti lobogóját, most pedig a talapzatot változtatják meg: ahol korábban egy szovjet katona sztálinista szobra állt (amit a tétényi szoborparkba szállítottak a rendszerváltás után), oda állítanak az 1100 éves államiság szimbólumaként óriási keresztet. A változtatás ellen tiltakoznak az egykori alkotó, a minden kurzus által elismert, a rákosizmusban ünnepelt Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrász jogörökösei, s kikelt ellene Gyurcsány Ferenc DK-elnök is, mert szerinte csak névlegesen vagyunk keresztény ország. A Gellért-hegy átépítésének-restaurációjának befejezését a többszöri halasztás után most 2026-ra ígéri Mészáros Lőrinc és Garancsi István közös kivitelező cége.
8. TÜNTETÉSRE BÉRFIZETÉS A DUNAFERRNÉL
Már a munkabérek kifizetése is gondot jelent a dunai vasmű tulajdonosának, az indiai Libertynek. Péntek estig, a törvényes határidőig nem kapta meg a júliusi fizetését több mint 3000 dolgozó, és mivel ez nem az első eset volt, hétfőn reggel tüntetésnek beillő munkásgyűlést tartottak a gyár előtt, amit délután megismételtek, majd ma reggelre újabbat hívtak össze. Ennek hatására indultak el ma a kifizetések. A vasmű dolgozói között nő az elégedetlenség, mert a korábban beígért egyszeri 150 ezer forintos bónuszról sem kapnak semmi hírt. A korábban kokszolókemencék mellett dolgozók között is nő a feszültség, június leállítása miatt 900 dolgozó került „állásidős” kategóriába, ami miatt nettó jövedelmük 30 százalékkal lett kevesebb.
9. INDUL AZ INGYENES KASTÉLYLICIT
Még ebben a hónapban kezdődik az ingyenes licit arra 48 kastélyra, amelyeket a felújításért, illetve fenntartásért cserébe adnak magánkézbe. A szerencsés kiválasztottról a végső döntést Lázár János miniszter hozhatja meg. A program csak Vas megyében hat patinás régi kastélyt érint, köztük a jánosházi Erdődy–Choron-várkastélyt, amire korábban 1,3 milliárdos támogatást nyert az önkormányzat, de ezt később visszavonták. Ugyanígy járt Körmend önkormányzata is, amely a Batthyány-kastély felújítására nyert 1,5 milliárdot nyert, de ezt is visszavonták. Új gazda kerestetik a bozsoki Sibrik-kastélyra is, amelyet 2012-ben vontak állami fennhatóság alá, az önkormányzat se vásárolhatta meg, mert besorolták a nemzetgazdaságilag kiemelt fontosságú ingatlanok közé, most azonban ingyen kaphatja meg valamelyik cég.
10. HŐSÉG ÉS ERDŐTÜZEK
Athénban már halálos áldozata is van a görög főváros környékén napok óta tomboló erdőtüzeknek. A helyenként felerősödő szél miatt akár 25 méter magasra is felcsapnak a lángok. Bár nem ennyire súlyos a helyzet, de tüzek pusztítanak Horvátországban is, például a dalmáciai Makarska Riviéra térségében. Az egyre újabb és újabb hőhullámok miatt egész Magyarországon hőségriadó van érvényben, s ma jócskán megdőlt az 1946-os kaposvári melegrekord (39,8 fok), Kelebián 40,7-et mértek.
