1. TERROR UTÁN SZIGOR
A solingeni tömeges késelés után mindössze egy hét kellett a baloldali-zöld-liberális német kormánykoalíciónak, hogy szigorítson a bevándorlási szabályokon. A munkatempóra alighanem jó hatással volt, hogy most vasárnap választásokat rendeznek két kelet-német tartományban is, s a roppant népszerűtlen kormánypártok már az iszlamista terrortámadás nélkül is katasztrofálisan álltak. A legutolsó felmérések szerint Szászországban és Türingiában is a kereszténydemokraták és a szélsőjobb fog küzdeni az első helyért, a harmadik helyre pedig a nemzeti balosok új pártja jön be, ami nagyon nehezen megoldható kormányalakítást vetít előre. Ami a bevándorlási bekeményítést illeti: ezentúl az a menekült, aki hazautazik vakációzni az országba, ahol amúgy szerinte üldözik, azonnal elveszti a menekültstátuszát. Azoktól, akiket előbb más országban regisztráltak, megvonják a juttatásokat. Könnyítenek a kiutasításokon is, sőt Afganisztánba már meg is történt az első kitoloncolás, amire a három évvel ezelőtti tálib hatalomátvétel óta nem volt példa. Szigorítanak a fegyvertartási szabályokon is: a tömegrendezvényeken és a helyi tömegközlekedésen is tilos lesz kést hordani.
2. SCHOLZ UTÁN MACRON IS BELGRÁDBAN
Némi lítium elég volt ahhoz, hogy egy lenézett antidemokratikus balkáni bajkeverőből megbecsült európai államfő legyen. Miután múlt hónapban a német kancellár és a brüsszeli bizottság alelnöke látogatott Belgrádba, most a francia elnök töltött két napot a Moszkvával és Pekinggel is kiváló kapcsolatot ápoló Alekszandar Vucsics vendégeként. A látogatás kifizetődött: a két ország tucatnyi egyezményt kötött, így például a szerbek vásárolnak 12 francia vadászgépet, együttműködnek az atomenergiában s persze szerepel a megállapodásban az elektromos akkumulátorokban annyira fontos lítium is. Amely azért fejfájást is okoz Vucsicsnak, lévén a bányászatot a környezetért aggódók erősen ellenzik, bár a kormányzat szerint csak külföldi ügynökökről van szó, akik a magas rangú látogatók ellenére természetesen nyugati zsoldban állnak.
3. HARRIS A TÉVÉBEN – ÉS LENDÜLETBEN
Elnökjelöltté válása óta először adott interjút Kamala Harris, ráadásul alelnökjelöltjével, Tim Walzcal együtt válaszolt a CNN újságírójának kérdéseire. A beszélgetés legfontosabb része az volt, ahogy megmagyarázta eltávolodását régi, radikális balos politikájától, legyen szó bevándorlásról, közbiztonságról vagy éppen a környezetvédelmi szigorról. Ellenfele, Donald Trump unalmasnak nevezte az elhangzottakat, ennek ellenére a felmérések szerint tovább tart Harris lendülete, ráadásul nemcsak a felmérésekben hagyta le Trumpot, de a kampányszámlájára érkező befizetésekben is vezet.
4. DRÁMAI MÓDON FOGY A MAGYAR
A júniusi történelmi mélypont számító 6040 születés után júliusban már több, 6793 gyerek született míg 10 400-an haltak meg, de a tendencia továbbra is az, hogy a magyarok nagy ütemben fogynak: júliusban az egy évvel korábbihoz képest 13 százalékkal csökkent a születések száma, miközben a halálozások száma is nőtt, 2,8 százalékkal. A természetes fogyás is nőtt, 3251 volt a tavaly júliusi 1966-tal szemben. Az év első hét hónapjában 28 ezer volt a természetes fogyás, 12 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
5. TOVÁBB DRÁGULT AZ IPARI TERMELÉS
Júliusban az ipari termelői árak átlagosan 2,5 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. A statisztikai hivatal adatai szerint a belföldi értékesítés árai 1,4, az exportértékesítéseké 3 százalékkal nőttek. Júniushoz képest az ipari termelői árak átlagosan 0,7 százalékkal nőttek júliusban. Az ipari termelés drágulását nagyrészt az infláció okozza. Ehhez kapcsolódó hír, hogy a kormány 0,5 százalékkal visszavágja a tavasszal bejelentett inflációs becslését, és ez évre 3,7, jövőre pedig 3,2 százalékos inflációval számol. Ez azt jelenti, hogy a jövő évi költségvetést 3,2 százalékos inflációval tervezik.
6. 390 MILLIÁRDBÓL ÉPÜLHET A MOHÁCSI DUNA-HÍD
Csaknem 390 milliárd forintot biztosított a kormány a mohácsi Duna-híd és a hozzá tartozó úthálózat megépítéséhez. A Duna-hidat felmentette a beruházási stop alól, amit költségvetési hiány csökkentésére rendelt el, elhalasztva betervezett beruházásokat. A kormány a mohácsi projekt költségvetését úgy határozta meg, hogy legnagyobb részét csak ’25 és ’29 között finanszírozza, idén csupán kétmilliárdot ad rá, amit az építési és közlekedési miniszter költhet el. Az új híd kivitelezője már megvan, a Fidesz-közeli Szíjj László Duna Aszfaltja 374 milliárdos ajánlatával nyerte meg a tendert. Lázár tárcáját érinti az a hír is, hogy a rendőrség vasúti közlekedés veszélyeztetésének gyanúja miatt indított nyomozást a Keleti pályaudvarnál kisiklott vonat ügyében.
7. BM-ÁLLAMTITKÁR LETT A CIGÁNY VEZETŐ
Emelt a miniszterelnök a Farkas Flórián-éra utáni élvonalbeli fideszes cigány frontember kormányzati pozícióján, Sztojka Attila korábbi roma kapcsolatokért felelős kormánybiztost a Belügyminisztérium államtitkárává nevezték ki. Sztojka kormánybiztos már kétszer is volt, másodszor 2022-ben annak ellenére kapta meg a posztot, hogy előtte hangfelvételek tanúsága szerint szerződéseket és támogatásokat ígért országos roma önkormányzati képviselőknek, ha a nemzetiségi listát a kormány számára megfelelő jelölt vezeti. Sztojka akkor azzal is érvelt, hogy ha nem a Fidesz kormányzása folytatódik, akkor a cigányügyet „a Jobbik vagy a melegek veszik át”. A cigány politikus ősztől a romapolitikai államtitkárságot vezeti, hozzá tartozik majd a társadalmi felzárkózás, az esélyteremtési főigazgatóság és az országos cigány önkormányzat felügyelete.
8. IVÁNYI GÁBORÉK SZEGEDI ISKOLÁJÁT IS BEZÁRTÁK A FŐVÁROSIAK UTÁN
Három nappal a tanév kezdete előtt visszavonták az Iványi Gábor egyháza által működtetett szegedi 12 évfolyamos iskola engedélyét köztartozás miatt, miután pár napja hasonló okból a fővárosi iskoláikat is bezárták. Iványiék jogvédelmet kértek és bejelentették, hogy az iskola szeptember elsején kinyit, és felügyeletet biztosít az oda járó 150 gyereknek a helyzet rendeződéséig. Iványiék két fővárosi intézményének bezárásáról e héten kedden értesítették a szülőket. Itt pár nap alatt kellene 26 óvodás, 156 tanköteles és 89 már nem tanköteles tanuló – köztük autisták és sajátos nevelési igényűek – elhelyezését megoldani.
9. SZÉLHÁMOS A DK-MÉLYTOROK
Nem áll erős lábakon a DK bizonyítéka arról, hogy óbudai polgármesterük korrupciós ügyekben történt letartóztatását fideszes felső hatalmi körökből rendelték meg, mert az ezt alátámasztani igyekvő „fedett nyomozó” vallomása egy közismert politikai szélhámostól származik. Mikó Isván ugyanis a titokzatos személy, akit a DK nem nevezett meg, ő pedig a Dunaferr botrányos elfoglalásában, a Borkai-ügyben és focistadionokat őrző-védő cégek környékén is felbukkant büntetett előéletű figura, aki nyomozónak adta ki magát, hogy az óbudai ügyben érintett vállalkozónak tegyen ajánlatot, aki később a hangfelvételeivel elment az ügyészségre és kitálalt Mikóról és a polgármester viselt dolgairól. Mikót azután le is tartóztatták, de ha a vállalkozó nem beszél a hatóságoknak, akkor gyakorlatilag nem lett volna semmi az ügyészek kezében Kiss László III. kerületi polgármester és társai ellen.
10. MEGINT A FRADI AZ EGYETLEN MAGYAR FŐTÁBLÁS
Szokás szerint egyetlen magyar csapat jutott a nemzetközi labdarúgó kupák csoportkörébe, mégpedig a Ferencváros az Európa Liga főtáblájára, de a teljesítményükre nem lehetnek büszkék, miután két döntetlen után csak büntetőkkel jutottak túl a boszniai szerb Borac Banja Lukán. Eközben a felduzzasztott BL-ben főtáblás a környékről két osztrák, egy cseh, szlovák, szerb és horvát csapat is. Az FTC az új rendszerű lebonyolításban a második kalapból sorsolva a következőkkel játszik ősszel: Tottenham, Frankfurt, AZ, Malmö, Nice, PAOK, Anderlecht és Dinamo Kijev. A főtáblához legközelebb még a Puskás Akadémia állt a Konferencia-ligában, de Felcsúton büntetőkkel kikapott a Fiorentinától, míg a Paks idegenbeli döntetlenje után 3-0-ra kikapott a cseh Mlada Boleslavtól (a cseheknek négy csapata is főtáblás lett).
