1. A MOBIL AZ IDEI TANÉVKEZDÉS KÖZÉPPONTJÁBAN
A szokottnál több változással és konfliktussal indult az új tanév, amelynek fő újdonsága a mobilhasználat korlátozása tanítási időben. Tanévnyitó helyett tüntettek ma az új rendeletet liberálisan értelmező budapesti Madách gimnázium leváltott igazgatója mellett, demonstrációra készülnek a BM-nél is, bár a tárca szerint a mobilhasználatot az intézmények 96 százaléka már korábban saját hatáskörben szabályozta. Egy kormányközeli közvéleménykutató felmérése szerint az iskolai mobiltelefon-korlátozással (hasonlót most vezetnek be Romániában és Belgiumban is) a magyarok 84 százaléka egyetért. Új szabály szerint az 55 év feletti katonák iskolákba vezényelhetők, akár pedagógusi munkakörökbe is, képzést számukra a tankerületek biztosítanak. Új rendszer szerint értékelik idéntől a pedagógusok teljesítményét. Közben Dunakeszin a valaha volt egyik legnagyobb iskolaépítés fejeződött be, 32 ezer négyzetméteren 1500 diák számára gimnáziummal, szakképzővel, tornacsarnokokkal, uszodával.
2. LÁZÁR ÉS MAGYAR A VITAVONATON
Nem hagyta szó nélkül a közlekedési miniszter Magyar Péter elemzését a vasúti közlekedés válságtüneteiről, a Tisza Párt elnökének 16 pontos Facebook-kritikájára kommentben reagált Lázár János, aki üdvözölte Magyart a vasúti valóságban, s személyes körbevezetést ígért az ellenzéki politikusnak a MÁV-nál, amit az el is fogadott. Lázár amúgy szokásához híven megy előre a konfliktusok közepette is, ma a MÁV és a Volánbusz új vezetőivel egyeztetve harminc év hátrányról beszélt és 850 milliárdból félezer kilométernyi sínpálya-felújítást ígért, valamint a hazai IC-kocsigyártás újraindítását. Közben az is kiderült, a kánikula miatt szeptember 22-ig marad a sűrűbb menetrend a balatoni vonatközlekedésben.
3. ÖSSZETÖRT AJÁNDÉK
Kirúgták az ukrán légierő vezetőjét, miután az ukránok máris elvesztettek egyet a most kapott amerikai F–16-os gépek közül, ráadásul egy nagyon elismert pilótával együtt. S az sem kizárt, hogy a gépet az ukrán légvédelem lőtte le. Közben a donyecki fronton tovább folytatódott a gyors orosz előrenyomulás. Ukrajna volt természetesen a középpontban a Globsec nevű nemzetközi biztonságpolitikai konferencián is, amelyet eddig minden évben Pozsonyban tartottak, ám most Prága lett a helyszín az oroszbarát szlovák kormány miatt. A nyitóbeszédet az Európai Bizottság elnöke tartotta, Ursula von der Leyen élesen bírálta benne a magyar kormányfőt. A találkozón a hagyományoktól eltérően nem is vett részt a magyar külügyminiszter, aki inkább Oroszországban tárgyalt a Gazprom vezetőjével.
4. KELET-NÉMETORSZÁGNAK ELTŰNT A KÖZEPE
A második világháború óta nem ért el a német szélsőjobboldal akkora választási sikert, mint most hétvégén két kelet-német tartományban. Az AfD Türingiában toronymagasan vezetve szerezte meg az első helyet a kereszténydemokraták előtt, míg Szászországban egy százalékkal maradt le mögöttük. A harmadik helyre mindkét államban az újonnan alakult, leginkább talán populista nemzeti baloldali erőként jellemezhető BSW futott be. Az országot irányító hármas koalíció pártjai összeomlottak, a szocdemek, liberálisok, zöldek támogatottsága egy számjegyű, s elég reménytelen a helyzete a kelet-német kommunista utódpártból kinőtt Baloldalnak is, nosztalgiaszavazóit elvitte a szélsőjobb és az új szélsőbal, amelyek nem csak a bevándorlásellenességben, de az oroszpártiságban is nagyon hasonlítanak egymásra. Egyelőre rejtély, miként lesz stabil kormánya a két tartománynak, hiszen a 30 százalék felett teljesítő AfD-vel minden párt kizárja az együttműködést, ami azt jelenti, hogy a jobbközéptől a szélsőbalig tartó, vagyis a legkevésbé sem természetes többpárti koalíciók jöhetnek csak szóba.
5. CSAK A HOLTTESTÜKET SZABADÍTJÁK KI
Több százezer ember részvételével általános sztrájk kezdődött Izraelben, hogy így gyakoroljanak nyomást a kormányra, hogy próbálja meg tárgyalásokkal hazahozni a még élő gázai túszokat. A bíróság pár órával később törvénytelennek nyilvánította a munkabeszüntetést, bár az nem egyértelmű, hogy a sztrájk ezek után abba is marad. A közvetlen előzmény, hogy a hét végén hat túszt már csak holtan tudtak kihozni egy gázai alagútból az izraeli katonák, miközben még mindig csaknem száz izraeli túsz lehet Gázában. Ahol egyébként az ENSZ megkezdte gyermekbénulás elleni vakcinákkal beoltani a lakosságot, miután ismét felütötte a fejét a szinte már az egész világról eltűnt járvány.
6. ELINDULT A KASTÉLYPROGRAM
A héten elindul a kormányzati kastélyprogram, első körben nyolc állami tulajdonú kastély és kúria ingyenes magánkézbe adására ír ki pályázatot Lázár János minisztériuma. A bajnai Sándor–Metternich-kastély, a füzérradványi Károlyi-kastély, a nádasdladányi Nádasdy-kastély, a sümegi püspöki palota, a szabadkígyósi Wenckheim-kastély, a tatai és a majki Esterházy-kastély, valamint a dégi Festetics-kastély új gazdáját választják ki azok közül, akik befizetik a 10 millió forintos kérelem-díjat, s vállalják, hogy tíz éven belül felújítják az ingatlant, amelynek harminc évre kidolgozzák a fenntartási és üzemeltetési tervét is. A kastélyparkoknak évente legalább 300 napig ingyenesen látogathatónak kell lenniük, és a történelmi épületekben őrzött közgyűjtemények bemutatását is biztosítani kell.
7. KAMION AZ ENGEDETLENKEDŐK KÖZÖTT
Megkezdődött a Magyar Rádió épületeinek bontása, amit ma néhány ellenzéki politikus és civil aktivista megpróbált megakadályozni, de a polgári engedetlenségi akció csak pár órás csúszást okozott. Momentumos politikusok megpróbálták elállni a területre behajtó teherautó útját, amely kis híján szándékosan áthajtott rajtuk, majd kisvártatva megjelentek a rendőrök, s a tüntetők felfüggesztették az akciójukat. Az ellenzők, köztük a legtöbb józsefvárosi politikus, hiányolják az egyeztetést, védenék a műemléket, továbbá félnek, hogy az építkezés alatt élhetetlenné válik a környék, ráadásul szerintük hiányoznak a hatástanulmányok, hogy az épületeket egyáltalán el lehet-e úgy bontani, hogy a mellettük álló társasházak ne sérüljenek.
8. 13 ÉV TARSOLY CSABÁNAK
Alig nyolc év után megszületett az elsőfokú ítélet a Quaestor-ügyben. A cégcsoport 2015-ös, 77 milliárdos kárt okozó csődje volt a magyar pénzügyi szektor egyik legnagyobb botránya, amelyben kiderült, hogy éveken át nem valós kötvények eladásával csapták be a befektetőket. A tulajdonos és vezető, Tarsoly Csaba most 13 év fegyházat kapott, a másodrendű vádlottat, Tarsoly feleségét felmentették, a harmadrendűre viszont még többet, 16 évet osztottak.
9. LECSÚSZOTT A MAGYAR HOKI AZ OLIMPIÁRÓL
Nem sikerült a bravúr, a férfi jégkorong-válogatott nem lesz ott a 2026-os itáliai téli olimpián, miután a pozsonyi selejtezőtornán csak a negyedik helyen végzett. A huszonhárom év után ismét magyar szakvezető, Majoross Gergely által irányított csapat előbb az esélyesebb kazahoktól 5-2-re kapott ki, majd az olimpiai bronzérmes szlovákoktól 7-3-ra, végül a vb-tizedik osztrákoktól 3-0-s előnyt eladva szétlövésben 4-3-ra. A válogatott egyébként már a februári előselejtezőben kiesett, ezt az újabb lehetőséget a fehéroroszok kizárása miatt kapta meg, de Pozsonyban érvényesült a világranglistás helyezési papírforma, így folytatódik az 1964-es részvétel óta tartó hiányzás az ötkarikás játékokról.
10. MEGHALT KUPA MIHÁLY
A rendszerváltás óta tartó kormányokban talán a pénzügyminiszterek voltak a legszínesebb (és leggyorsabban cserélődő) tagok, de még közülük is kiemelkedett a most 83 éves korában elhunyt Kupa Mihály. Az Antall-kormány második pénzügyminisztere ugyan alig több mint két évig volt tárcája élén, ám a magyar politikai életnek jó másfél évtizeden át állandó szereplője volt jellegzetes megjelenésével, orgánumával, világos beszédével. Ami talán annak is köszönhető, hogy ő még ahhoz a generációhoz tartozott, amely a legkevésbé sem politikusnak készült: a kommunista időkben börtönben is ült, levelezőn és estin végezte el a gimnáziumot, majd az egyetemet, s a nyolcvanas években került a Pénzügyminisztériumhoz, hogy aztán ’90-ben a vezetője legyen.
