1. VIZITDÍJ HELYETT FOGLALÁSI DÍJ?
Nem akarja bevezetni a foglalási díjat a Belügyminisztérium az egészségügyben, cáfolta saját államtitkárát a tárca, miközben Gulyás Gergely a Kormányinfón azt mondta az ötletről, hogy a kormány nem foglalkozott vele, s az ingyenes ellátás pártján áll, bár valahogy kéne büntetni azt, aki nem jelenik meg. Az ötletet egy konferencián vetették fel, méghozzá annak érdekében, hogy a betegek komolyan vegyék a lefoglalt időpontokat, s ennek érdekében visszakapnák az ezer forintos díjat, ha megérkeznek a rendelésre. Takács Péter egészségügyi államtitkár megvizsgálandónak, bár politikailag érzékenynek nevezte a javaslatot, a kancelláriaminiszter pedig inkább olyan felvetéseket mérlegelne, hogy az időponton nem megjelenő betegeket visszatennék a vizsgálati várólista végére. Gulyás egyébként arról is beszélt, hogy a hálapénz eltörlése miatt esett vissza az orvosok teljesítménye Takács pedig elismerte, hogy nem működik tökéletesen az új járóbetegirányítási rendszer.
2. AZ ÓBUDAI KORRUPCIÓS ÜGY PESTET IS FENYEGETI
Érik a megismételt önkormányzati választás Óbudán, miután az ügyészség három hónappal meghosszabbítaná a kerületet vezető DK-s polgármester előzetes letartóztatását. A korrupcióval gyanúsított Kiss László így akár december közepéig börtönben maradna, miközben az új III. kerületi önkormányzatnak októberben el kellene kezdenie működését, ám a vesztegetési botránynak 16 érintettje van, köztük az újra győztes polgármester MSZP-s alpolgármestere is. Közben az óbudai ügy feljelentőjének vallomása alapján Pestszentlőrincet és Kispestet is elérheti a botrány, ha bebizonyosodik, hogy a 2019-es kampányban a baloldali Szaniszló Sándor és Gajda Péter vezette kerületekben is történtek visszaélések.
3. UNIÓS JOGOT SÉRTETT AZ ÁRSTOPPAL A KORMÁNY
Nem a nagy győzelmekért járunk az utóbbi időben az Európai Unió bíróságára: a testület a Sparnak adott igazat az árstop miatt Magyarország ellen indított perében. Az üzletlánc 2023 tavaszán nem tartott a jogszabályban meghatározott készletet árstopos termékekből, ezért büntetést kapott, aminek jogosságát vitatta és az ügyet a luxemburgi bíróság elé vitte. A bíróság a szabad verseny korlátozása miatt európai jogba ütközőnek ítélte a kereskedőket árstopos termékek tartására kötelező szabályt. Ugyanis a kereskedők nem alakíthatták szabadon áraikat és az értékesíteni kívánt áruk mennyiségét. Az árstopot tavaly júliusban szüntették meg. Gulyás Gergely a Kormányinfón úgy reagált az ítéletre, hogy a Sparnak nem kell kifizetnie a rá 2023 tavaszán kiszabott büntetést.
4. SZLOVÉNIA MIATT CSÚSZIK A BRÜSSZELI BIZOTTSÁG
A mindössze kétmilliós Szlovénia exkormányfője vette át legfőbb magyar szövetségese kedvenc szerepét, Brüsszel bosszantását és akadályozását. Janez Jansa akár hetekkel is el tudja tolni az új brüsszeli bizottság egyébként is csúszó megalakulását, egész egyszerűen azzal, hogy a szlovén parlamentben nem hallgatják meg az új szlovén biztosjelöltet. A szlovén kormány ugyanis az utolsó pillanatban személyt cserélt, engedve a brüsszeli nyomásnak, hogy női jelöltet delegáljon. A Jansa vezette ellenzék egyrészt ellenzi a váltást, másrészt követeli, hogy hozzák nyilvánosságra, miként próbálta Brüsszel befolyásolni a szlovén kormányt. Mindezt egyébként úgy, hogy Jansa pártja Orbán-szimpátiája ellenére nem lépett ki Ursula von der Leyen jobbközép néppártjából. Márpedig a bizottságot addig nem lehet hivatalosan bemutatni, s a parlamenti meghallgatások sem kezdődhetnek meg, amíg nincs meg a testület minden tagja.
5. MEGOLDÓDOTT AZ AMERIKAI KATONÁK RENDSZÁMGONDJA
Három év után egy friss rendelettel végre megoldotta a kormány, hogy a Magyarországon állomásozó amerikai katonák a családi autóikra magyar rendszámot kaphassanak. Így a pápai légibázison szolgáló amerikaiaknak nem kell már a többletköltségekkel járó ideiglenes forgalmi engedélyek intézésével bajlódniuk. A két hét múlva hatályba lépő rendelettel lezárul a két ország között a rendszámügy miatt régóta húzódó diplomáciai feszültség, legalábbis egy a sok közül.
6. GÁZÁBAN A HELYZET VÁLTOZATLAN
A palesztinokon segítő ENSZ-szervezet hat munkatársa halt meg egy összesen 18 áldozatot követelő légicsapásban Gázában, ami a háború kezdete óta a legsúlyosabb veszteségük. A világszervezet főtitkára elfogadhatatlannak nevezte, amit Izrael művel. A zsidó állam viszont precíz légicsapásról beszélt, amelyet azért intéztek egy menekülttáborként szolgáló iskolaépület ellen, mert a Hamasz terrorszervezet ott rendezte be az egyik parancsnoki bázisát. Egy másik incidens miatt is magyarázkodnia kell Izraelnek: egy ciszjordániai palesztinbarát tüntetésen ugyanis lelőttek egy 26 éves amerikai-török állampolgárságú lányt, aki zsidó telepek kibővítése ellen tiltakozott. Izrael szerint baleset történt, Washington az eset teljes feltárását sürgeti és azt, hogy ilyen többet ne forduljon elő.
7. BOSNYÁKOK IZRAEL ELLEN A ZSIDÓNEGYEDBEN
A világpolitika vezető konfliktusát is elhozták Budapestre a bosnyák futballszurkolók. A labdarúgó Nemzetek Ligája A-osztályában 0-0-s döntetlenre végződő Magyarország-Bosznia-Hercegovina válogatott meccs előtt a boszniai fociultrák a belvárosban, a történelmi zsidónegyeden végigvonulva, a Kazinczy utcai zsinagóga előtt megállva a független Palesztinát éltették antiszemita jelszavakat skandálva. A szurkolói menet az MLSZ és rendőrség felügyelete mellett zajlott, ezért egy zsidó civil szervezet a hivatalos szervekhez fordult azt kérdezve, miért engedélyezték éppen ezen az útvonalon a demonstratív politikai véleménynyilvánítást. Az esettel kapcsolatban a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs azt közölte, idehaza minden zsidó honfitárs biztonságban érezheti magát, ám „ha nem ez a kormány lenne, akkor migránsok csinálnák ugyanezt minden nap a házaik előtt”.
8. ARZÉNNAL MÉRGEZIK A SAJÓT
Egy szlovák vasércbánya folyamatosan arzénnal mérgezi a Sajót. Az elmúlt két és fél évben több mint öt tonna arzén került onnan a folyóba, és ma is naponta több mint nyolc kilogramm. A szlovák oldalon végzett hatósági vizsgálatoknál a halakban az emberi egészségre kockázatos mértékben találtak arzént, amiről tájékoztatták a szlovák horgász egyesületeket, és augusztus elején a magyar határig betiltották a Sajóból származó halak fogyasztását. Ez alapján az Észak-Magyarországi Horgász Egyesület augusztus elején bejelentést tett és a Sajó vízének vizsgálatát kérte a magyar hatóságtól, a Nébihtől és figyelmeztette a tagjait, hogy a Sajóból kifogott halakat ne egyék meg. A Nébih azt állítja: csak a horgász egyesülettől értesült a problémáról, a szlovákoktól nem kaptak tájékoztatást.
9. ELMOSTA VIETNÁMOT A TÁJFUN
Több mint kétszáz halálos áldozatot követelt Vietnámban az ázsiai tájfunszezon eddigi legpusztítóbb vihara. A Yagi nevű tájfun ugyan már elvonult, de a főváros, Hanoi több negyede még mindig víz alatt áll, s országszerte még vagy száz eltűntet keresnek a földcsuszamlások alatt. Ehhez képest Magyarországon mindenképp jó a helyzet. De azért aggodalomra van ok: a Duna vízszintje egy nap alatt fél méterrel nőtt, a budapesti rakpartokat le is kell zárni, s mivel nemcsak Magyarországon, hanem Ausztriában és Csehországban is rengeteg esőt jósolnak a következő napokban, szakértők szerint jövő héten több nyugat-magyarországi folyón is árvízveszély lesz.
10. ŰRSÉTA MAGÁNÚTON
Kis lépés az emberiségnek, nagy lépés a leggazdagabb embereknek: sikeresen megtörtént tegnap az első magán űrséta. Eddig csak kormányok által finanszírozott asztronauták léptek ki az űrbe, tegnap azonban Elon Musk cégének, a SpaceX-nek egy milliárdos utasa tett űrsétát, majd a cég egy mérnöknője is követte. Becslések szerint a 41 éves techmilliárdos, Jared Isaacman 200 millió dollárt (több mint 70 milliárd forintot) fizetett a világ leggazdagabb emberének a pár perces élményért. Az útnak azért volt tudományos jelentősége is: egyrészt sokkal nagyobb távolságban történt (700 kilométerre a Földtől az eddigi 400 helyett), másrészt a cég forradalmian új űrruháját is sikerült letesztelni vele.
