1. EGY ÚJABB VÖRÖS VONAL ELŐTT
Megkezdődött az orosz ellentámadás, az ukránok által meglepetésszerűen elfoglalt orosz területeken. Bár annak idején a Kreml azt mondta, három nap alatt kiveri az ukránokat, több mint egy hónap után indult meg az akció, amelyben Moszkva szerint máris visszavettek tíz települést az ukrán kézen lévő mintegy százból. Közben az Egyesült Államokba érkezett a brit miniszterelnök, hogy eldöntsék, megengedik-e az ukránoknak, hogy a határtól távolabb lévő orosz célpontok ellen is bevethessék az amerikai fegyvereket. Vlagyimir Putyin elnök szerint ezzel a NATO átlépne egy vörös vonalat, és közvetlen résztvevőjévé válna a konfliktusnak. A helyzet éleződésére utal, hogy Oroszország kiutasított hat, kémkedéssel vádolt brit diplomatát.
2. TÁVOL TARTANÁK A KÍNAI AUTÓKAT
Nem úgy tűnik, hogy megállna a világgazdaság blokkosodása, amit a magyar miniszterelnök épp ma nevezett elkerülendő tragédiának. Az amerikai kormányzat bejelentette, hogy két hét múlva életbe lép a szabályozás, amely 100 százalékos vámmal sújtja a kínai elektromos autókat, 50 százalékot tesz a napelemekre és 25 százalékot egy rakás más termékre. Az amerikai piacvédőktől nem akar lemaradni Európa sem. Brüsszel visszautasította azt a kínai ajánlatot, amelyben Peking azt kérte, a büntetővámok helyett inkább mennyiségi korlátozást vagy minimumárat vezessenek be az elektromos autóikra. Brüsszel szerint ez nem állítaná meg a kínai dömpinget. Közben a Pekingben tárgyaló Pedro Sanchez spanyol kormányfő váratlanul azt mondta, tényleg újra kéne gondolni ezeket a vámokat. A spanyolok ugyanis elektromos autót nemigen gyártanak, sonkát viszont nagyon is exportálnak Kínába. Az európai e-eutó piac gondjait mutatja, hogy kereslet hiányában egy hónapra leállítják az elektromos Fiat 500-asok gyártását.
3. A MAGYAR ÁLLAM KIVÁSÁROLTA A STRABAGOT A GYSEV-BŐL
Megvette a kormány az osztrák Strabag GySEV-beli 6,1 százalékos üzletrészét. A magyar államnak korábban 65,6, míg Ausztriának 28,2 százaléknyi tulajdonrésze volt a vasúttársaságban. A két fél között az utóbbi időkben súrlódások alakultak ki, Lázár János közlekedési miniszter tavaly menesztette a cég osztrák vezérigazgató-helyettesét, emiatt Ausztria perrel fenyegetett, de végül mégse vitte bíróság elé az ügyet. Az osztrák irányítás helyett Lázár közös cégvezetést akart elérni, de felajánlotta azt is, hogy kivásárolják az osztrák államot a társaságból. Ez nem sikerült, viszont az osztrák versenyhatóság engedélyezte a Strabag részének megvételét, és ezzel a vasúttársaság irányítási joga a magyar államhoz került.
4. A BERUHÁZÁSOK TERÉN JÓL TELJESÍT AZ ORSZÁG
A magyar GDP 26,3 százalékát a beruházások adták tavaly, ezzel a unióban a 4. helyen álltunk, csak az észtek, csehek és románok előztek meg minket az Eurostat adatai szerint, amikor az uniós átlag 22 százalék volt. Ez év első felében viszont a magyarországi beruházások a GDP 23 százalékát adták, ami már „csak” a nyolcadik helyre volt elég, de a 21 százalékos uniós átlag felett maradtunk. A legnagyobb tőkét a németek hozták be, 25 milliárd eurót, míg a kínaiak és az amerikaiak 9-9-et – ezeket az adatokat Orbán Viktor kormányfő közölte, azzal a megjegyzéssel, hogy ez a jó irány, mert, „beruházási semlegességre” kell törekedni. Német beruházásra friss példa: a Lidl üzletlánc 50 milliárd forintból Kiskunfélegyházán építi fel új logisztikai központját, amely 2026 októberére lesz kész, és több mint 60 üzletet fog kiszolgálni.
5. TIBORCZÉK ÉPÍTIK A POSTA RAKTÁRKÖZPONTJÁT
A kormányfő vejének cége építheti meg a Magyar Posta csomaglogisztikai központját. A meghívásos közbeszerzési tenderen öt ajánlattevő közül választották ki a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Waberer’s leánycégét. Az új raktár az ecseri ipari parkban épül fel 2025 végére – hozzájárulván az építőipar amúgy hektikus teljesítményéhez. Az ágazat szerződésekben most is bővelkedik, júliusban – a KSH adatai szerint – 21 százalékkal több volt belőle, mint egy évvel korábban. Az építőipar termelése viszont 6,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Ez év első hét hónapjában építőipari termelés 3 százalékkal bővült az előző év azonos időszakáéhoz mérten. Júliusban az új (!) szerződések állománya 108 százalékkal nőtt, ezen belül az épületeké 22,4 százalékkal csökkent, de az egyéb építményeké 283 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ami az útépítésekre kötött szerződéseknek köszönhető.
6. ÖTEZER MUNKÁSNAK ÉPÍTENEK SZÁLLÓT PAKSON
A Paks II. atomerőművet építőknek 5 ezer férőhelyes munkásszállót építenek a beruházás közelében. A 18 ezer lakosú Pakson már elkészült egy 300 fős munkásszállás és egy 500 lakásos lakóparkot is felépítenek. Az építkezésen csúcsidőszakban 8-10 ezren dolgoznak majd, akik az erőmű kommunikációs igazgatója szerint közvetlenül nem fogják a várost terhelni.
7. ÖLTÖZTETNI IS FOG A KORMÁNYABLAK
Rendeletben írja elő december 1-től a közigazgatási miniszter a kormányablakokban dolgozók számára az új öltözködési szabályokat. Navracsics Tibor egységes öltözködést vár el a lakossági ügyintézőktől, az pedig a fehér blúz/ing és a sötét szoknya/nadrág lesz a türelmi idő letelte után. Az érintett 4400 ügyintéző plusz juttatásként már idén fejenként nettó 150 ezer forint ruhapénzt kap a csinosodáshoz, de Navracsics azt is jelezte, átlagfizetésük már bruttó 500 ezer felett jár, ám az érdekképviselet szerint ezt elsősorban a vezetők magas fizetései húzzák fel. A bérekkel kapcsolatban is nyilatkozott ma a kormányfő a közrádióban, Orbán Viktor „komoly béremelésekkel számol” a következő két-három évben, ami nyilván nem független az ellenzéki Tisza Párt ígéretétől, amely első hatalmi ciklusa végére egymilliós minimálbért helyezett kilátásba.
8. SAMSUNG ÉS SZUVERENITÁS
A gödi akkumulátorgyár hatásait firtató környezetvédők is veszélyt jelentenek a magyar szuverenitásra – legalábbis a Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálatot indított a Göd-ÉRT egyesület ellen. A hivatal főleg azt nehezményezi, hogy az egyesület az önkormányzati választáson is indult, sőt be is juttatott két képviselőt a testületbe. Összesen 18 pontban sorolják fel, milyen adatokat kérnek az egyesülettől, amely szerint viszont ők a jogszabályok által kért adatokat eddig is megadták, amit ezen felül kér a hivatal, az alkotmányellenes.
9. A PARTIZÁN AZ ADÓFELAJÁNLÁSOK ÉLLOVASA
A tavalyi első mentőszolgálatot megelőzve az akkori harmadik Partizán médiaszolgáltató kapta idén magasan a legtöbb támogatást az egyszázalékos adófelajánlásokból. Az 1,8 millió adózó által leadott 17 milliárd forintnyi felajánlásból majdnem 37 ezren jelölték meg a Partizán alapítványát kedvezményezettként, amivel a Gulyás Márton vezette médiaplatform 416 millióhoz jutott. A sajtótermék mögötti élbolyban azonban folytatódik a trend, a polgárok jellemzően gyermekjóléti és egészségügyi szervezeteket támogatnak – ezúttal sorrendben a Heim Pál gyermekkórház, az OMSZ, a Bátor Tábor, a Daganatos Alapítvány és a Bethesda kórház kapott 330 és 200 millió közötti összegeket. Az Iványi Gábor-féle Oltalom Karitatív Egyesület 107 millióhoz jutott.
10. ÖZÖNVÍZ A NEGYVEN NAPOS HŐSÉG NYARA UTÁN
Hatalmas időjárási fordulat állt be a héten búcsúzó meleg után, már Ausztriában és Szlovéniában is havazik, az Alpok vízgyűjtőin pedig a szakadó eső dunai árhullámot hoz. Az esőzések miatt az osztrák vasút azt kéri, hogy a várható járattörlések miatt senki ne utazzon vonattal Ausztriába. Hazánkat is elérte a Boris nevű mediterrán csapadékhullám, széllel és húsz fokos lehűléssel érkezett, napokig itt marad, miközben a háromhavi esőmennyiség nyomán a Duna vízszintjének megemelkedése miatt hétvégén harmadfokú készültséget rendelhetnek el, a rakpartok lezárásával, a Rábán pedig rekordárvízre számítanak. Az időjárás-változás egyébként egy olyan extrém nyár után érkezett, amikor 4 szakaszban 40 napon volt hőségriasztás, ebből júliusban 15, augusztus végén 13 napon át folyamatosan. Az idei nyár 92 napja közül 12 megdöntötte a maga melegrekordját, és ez volt a valaha mért legforróbb július, egyben a legszárazabb is, az átlagos csapadék kétharmadával.
