1. KISOROSZI ELVÁGVA, VÍZÜGYI FIZETÉSEMELÉS
Közeledik a dunai árhullám Budapest felé, pénteken Komáromnál várható a tetőzés, szombaton pedig a fővárosban, ahol a folyó egy nap alatt egy métert emelkedő vízszintje néhol már 8,5 méteren áll, a Parlamentnél a lépcsőket nyaldossa, a 2-es metró Batthyány téri állomása holnaptól bezár, a Margitszigetet pedig nem biztos, hogy meg tudják őrizni a homokzsákok. A legnehezebb a helyzet most Esztergomban, illetve Kisoroszinál, a Szentendrei-sziget csúcsán, ahova megérkezett helikopterrel honvédség is, a település már teljesen el van vágva a külvilágtól, ami egy hétig tarthat. Orbán Viktor mai helyszínjárásain és tájékoztatóján azt mondta, az EU árvízi segítségére nem lehet számítani (eközben éppen a magyar soros elnökség aktiválta a segítségnyújtási mechanizmust), a fővárossal jó a kormány árvízi együttműködése, a vízügyisek fizetését pedig meg kell emelni – erre előzőleg az ellenzéki vezető Magyar Péter is figyelmeztette a kormányfőt.
2. MÁR MINDEN ROBBAN LIBANONBAN
Második nap is folytatódtak a robbantások Libanonban, sőt még pusztítóbbak lettek: ezúttal ugyanis a Hezbollah által vásárolt kézi rádió-adóvevőkről derült ki, hogy izraeli bomba van bennük. A halottak száma már negyvenhez közelít és senki nem tudja, milyen eszköz robbanhat még. Az izraeli védelmi miniszter a háború új szakaszáról beszélt, miközben izraeli vadászgépek támadásokat intéztek dél-libanoni célpontok ellen. Sok szakértő szerint az eddigi óvatos odacsapások után valóban igazi háború kezdődhet Izrael és az Irán által támogatott szervezet között. A zsidó állam azt is bejelentette, hogy elfogtak egy iráni zsoldban álló izraelit, aki Benjamin Netanjahu kormányfő ellen akart merényletet elkövetni. Az még mindig nem derült, ki hol gyártották a robbanó csipogókat. A magyar kormány azt közölte, hogy az eszközök nem jártak Magyarországon, az őket forgalmazó magyar cég csak közvetítő volt. Amerikai lapértesülések szerint a zuglói céget egyenesen az izraeli titkosszolgálat alapította egy kifejezetten erre a célra létrehozott bonyolult cégháló részeként. A háló másik nyilvánosságra került tagja, egy bolgár vállalat is csak fedőcégnek tűnik.
3. KÉRETLEN IRÁNI AJÁNDÉK
Bár a szövetségeseik csipogóit nem tudták megvédeni, Iránnak sikerült betörnie Donald Trump stábjának számítógépeibe, s az ott megszerzett dokumentumokat önként továbbküldték a Teheránnal kevésbé kérlelhetetlen Joe Biden elnök csapatának, amely viszont azonnal a nyomozókhoz fordult. Most meg már talán szükségük sem lenne a segítségre, Kamala Harris ugyanis némi előnyre tett szert Trumppal szemben, a jelenlegi állás szerint nagyjából 60 százalék esélye van annak, hogy ő legyen Amerika következő elnöke. Úgy néz ki, az inflációt is sikerült legyőzni, legalábbis így látja az amerikai jegybank, amely négy éve nem látott mértékben csökkentette most az alapkamatot, hogy ezzel segítse a gazdasági növekedést.
4. A KORMÁNY FELTAKAR TERÉZVÁROS MÖGÉ
Miután szoros többséggel, s csak húsz százalékos aktivitással Terézváros lakói a rövidtávú lakáskiadás kitiltására szavaztak, nemcsak a budapesti Fidesz lépett fel támogatóan, hanem már a nemzetgazdasági miniszter is általános szigorítást ígér. Nagy Márton szerint a rövid távú lakáskiadás nem turisztikai, hanem lakhatási kérdés, s ennek megfelelően komoly szabályozásra készülnek Szentkirályi Alexandra javaslatát várva. A kormányzat és a Fidesz Airbnb-ellenességét magyarázhatja az is, hogy Budapest belvárosi kerületeiben a NER-hez kötődő befektetők hatalmas szállodai kapacitással rendelkeznek, s a hoteleknek konkurenciát jelentenek a lakáskiadók. A tiltás megosztó kérdés, ezt mutatja Erzsébetváros és Ferencváros reakciója is, az ottani, szintén ellenzéki polgármesterek nem tervezik az Airbnb száműzését kerületeikből – kérdés, hogy a kormány felülírja-e szándékaikat.
5. SULYOK TAMÁS NEM FOGADJA MAGYAR PÉTERT
A köztársasági elnök nem tesz eleget Magyar Péter kérésének, nem fogadta el javaslatát a személyes találkozóra, amit a Tisza Párt elnöke múlt héten levélben kért tőle. Sulyok Tamás döntését azzal indokkal, hogy „a pártpolitikai versenybe a köztársasági elnök alkotmányos helyzeténél fogva nem avatkozhat be. Magyar Péter nyilvánosságra hozta és „udvariasan semmitmondónak” nevezte elnöki választ. Hiányolta belőle az elnök reagálását arra a felvetésére, hogy a közmédia alaptörvénysértő módon működik, mert őt oda eddig egyszer sem hívták meg.
6. MINISZTERI FŐTANÁCSADÓ LESZ KRAUSZ FERENC
Remélhetőleg azért még kutatni is marad ideje: újabb kormányzati megbízatást kapott ugyanis a Nobel-díjas Krausz Ferenc. A fizikus a kulturális és innovációs miniszter tudománypolitikai főtanácsadója lesz. A Nobel-díjas fizikus a külföldön dolgozó magyar kutatók hazahozatalát tűzte ki legfontosabb céljául.
7. A HÓHÉRT AKASZTJÁK
Ilyen se volt még: a NAV ellen kezdeményeztek végrehajtást. Egy német cég ugyanis pert nyert az adóhatóság ellen, amely évekkel ezelőtt egy adócsalási ügyben luxusautókat foglalt le egy bűnszervezet vezetőjénél, majd 153 millió forintért elárverezte azokat. Kiderült, hogy az autókat csak lízingelték, vagyis azok tulajdonosa a német cég volt, amely hiába tiltakozott a járművek elárverezése ellen. Később kártérítési pert indított a NAV ellen, és a Fővárosi Ítélőtábla június elején hozott jogerős ítéletével kamatokkal együtt 288 milliós kártérítésre kötelezte az adóhatóságot, amit 15 napon belül kellett volna megfizetni. Ezt nem tette meg, ezért kérte a cég, hogy emeljék le a hatóság számlájáról az összeget. A NAV nem ért egyet a jogerős ítélettel, ezért felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, ami viszont önmagában nem akadálya a végrehajtásnak, s amint arra a német cég képviselője is rámutatott, fordított esetben a NAV már rég behajtotta volna a pénzt.
8. JÓ LESZ A RÉGI IS
Lefelé megy az európai autópiac, ami elég rossz hír a nagy autógyártó magyar gazdaságnak. Idén augusztusban csaknem húsz százalékkal kevesebb új autót adtak el az Unióban, Magyarországon mondjuk csak fele ekkora a csökkenés, de a lényegesen nagyobb piacokon, mint Franciaország és Németország, jóval nagyobb. Az év első nyolc hónapját nézve kicsit jobb a kép: csak stagnálás van, nem visszaesés. És nem látni, hogy a magyar ipart az elektromos autógyártás mentené meg, az ugyanis még jobban zuhant: augusztusban csaknem a felére az egy évvel korábbihoz képest. Az e-autó állami támogatás nélkül versenyképtelennek tűnik, amit mutat, hogy Norvégia lett az első ország, ahol már több tisztán elektromos autó fut az utakon, mint tisztán benzines. S miközben az EU-ban minden kilencedik eladott kocsi elektromos, addig Norvégiában tízből kilenc, s jövőre a cél a tízből tíz, köszönhetően a kőolaj- és földgázkiteremelésből származó támogatásoknak.
9. SOKBA KERÜLT, DE KEVESEN VANNAK
Minden jel szerint túlméretezte a magyar kormány azt a határon túli támogatást, amely a horvátországi magyar gyerekek anyanyelvi óvodai képzését célozta. Az 1,3 milliárd forintos segítséggel a Baranya-háromszögbéli Pélmonostoron, Kórógyon és Szentlászlón felépített és tavaly átadott három nemzetiségi óvodában csak lézengenek a magyar gyerekek, miközben 120 kisgyereket vártak a terv szerint az ingyenes anyanyelvi óvodai programba. Míg a Dráván túl ovisokból van kevés, idehaza a nyírmeggyesi általános iskolában meg ruhából a fegyelmezetlen diákokon. Több szülő feljelentést tett az egyik tanító ellen, aki megszégyenítésként a tábla előtt levetkőzteti a gyerekeket – az esetnek egyelőre nincsenek következményei.
10. A KORMÁNYVÁLTÁSSAL AZ INTÉZET IS MEGY A LEVESBE
A jéghidegre hűlt magyar-lengyel kormányzati viszony újabb jele, hogy Varsó be akarja záratni a két nép barátságát ápolni hivatott intézetet. A varsói központot még az előző lengyel kormány hozta létre, legszorosabb szövetségesével, a magyar kormánnyal közösen. Az intézet működésének leállítása könnyű, a végleges bezárás azonban nem lesz egyszerű, mert ha sikerül is erről törvényt hozni, azt az előző kormány által támogatott államfő valószínűleg nem fogja aláírni.
