1. LIBANONBÓL EZ MÁR HÁBORÚNAK TŰNIK
A 35 évvel ezelőtt véget ért libanoni polgárháború óta nem haltak meg ennyien egy nap Libanonban, mint most az izraeli légicsapásokban. A halálos áldozatok száma bőven félezer fölött jár, s az izraeli kormány szerint még fokozni fogják a támadásokat. A csapások célpontja az Irán- és palesztinbarát Hezbollah, de az áldozatok között rengeteg civil van, nők és gyerekek is. A Hezbollah folyamatos támadásokkal tette élhetetlenné a zsidó állam északi sávját, ezt akarja most egyszer és mindenkorra megakadályozni Izrael, amivel viszont az összeroppanás szélén álló Libanont teszi még élhetetlenebbé. A fél ország megbénult, ahogy az emberek próbálnak a biztonságosabb északra menekülni, de vannak, akik már inkább Szíriába mennek, mert az is békésebb.
2. MINDENT ELVENNÉNEK
A NATO-csatlakozásnál még mi csuklóztattuk őket, most fordult a kocka: a finn és a svéd kormány azt javasolja, hogy az uniós mezőgazdasági támogatásokat is kössék a jogállamisághoz, azaz Magyarország agrártámogatásait is lehessen befagyasztani. Jelenleg mintegy kilencmilliárd euró (bő 3 és félezer milliárd forint) van befagyasztva, a magyar mezőgazdaság évente mintegy ezermilliárd forintot kap Brüsszelből. És még ott a 200 millió eurós, s naponta egymillióval növekvő büntetés is a magyar migrációs szabályozás miatt, amit hiába nem akar a kormány befizetni, a nemzeti bank már le is könyvelte, mint olyan uniós pénzt, amit nem kapunk meg. Közben kiderült az is, ki lesz az új Európai Parlament új jelentéstevője, s hogy a magyar kormánynak vele sem lesz könnyebb, mint elődjeivel. Akikhez hasonlóan a holland Tineke Strik is zöldpárti, s első megszólalásában kijelentette, hogy fent kell tartani a nyomást a magyar kormányon, mert Orbán példája egzisztenciális fenyegetést jelent az EU-nak.
3. ITT AZ ÁRVÍZ MOHÁCSA
Búcsúzik a dunai árvíz Magyarországtól. Baján tegnap tetőzött a folyó, 75 centivel a védelmi szint felett, így a gát átvágásával védték meg a várost. Orbán Viktor mai, vélhetően utolsó árvízinfóján jelezte, hogy Mohácsra is elmegy a vízzel, „de ne reménykedjenek ellenfelei, a határnál vissza is fordul”. A miniszterelnök megköszönte Karácsony Gergelynek az árvízvédelmi együttműködést, viszont az EU bejelentett árvízi támogatását nem, inkább az hangsúlyozta, „a magyarok mindig csak magukra számíthatnak”, az uniós pénzre aligha. Brüsszel viszont azt mondja, hogy a magyaroknak is jut a pénzből, de eddig a többi országgal ellentétben semmilyen igényt nem adtak be rá.
4. KURVAORSZÁG UTÁN KURVATEMPÓ
Hiába a könyvírás és a reggeli futás, Gyurcsány Ferenc türelme fordított arányban áll a Tisza Párt erősödésével. A DK elnökét ma az háborította fel, hogy Magyar Péter elutasítja Budapest eddigi főpolgármester-helyetteseit, így a DK-s Kiss Ambrust is. Szerinte azért kirugdalni mindenkit, mert „szolgálták a várost az elmúlt öt évben, az a futtatófiúk kurvatempója” – ezzel a volt kormányfő a „kurvaország” emlékezetes kifejezése után újabb politikai kifejezést alkotott. A DK azt is jelezte, jelölése esetén fideszes háttere miatt nem szavazzák meg Vitézy Dávidot Karácsony Gergely új helyettesének. Ennyi politikai bizonytalanság közepette az viszont irodalmilag már biztos, hogy szállítják a könyvesboltokba Gyurcsány Ferenc Kate Vargha álnéven írt, A kereszt halála című első krimijét.
5. PUTYIN-SZÁL A BUDAPESTI KÖNYVFESZTIVÁLON
Az orosz-ukrán háború morális mellékhadszíntere lett a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, miután egy magyar irodalomtörténész észrevette, hogy két olyan orosz vendége is lesz a könyves rendezvénynek, akik Vlagyimir Putyin támogatóinak számítanak. Hetényi Zsuzsa műfordító saját beszélgető paneljében fel is kíván szólalni Alekszej Gravickij sci-fi író és Dmitrij Bak műfordító szerepeltetése ellen, mivel mindketten aláírták a Krím megszállását támogató levelet és támogatták az Ukrajna elleni agressziót. Gravickij tagja az elfoglalt Donyecki Népköztársaság írószövetségének, Bak pedig az orosz irodalmi múzeumok vezetője, és saját tévéműsora is van az állami 1-es csatornán. A magyar könyvkiadók szervezetét vezető Gál Katalin erre reagálva óva intett a cenzúrától, Gravickij sci-fi szerzőként lesz jelen, ráadásul Gál szerint programjának moderátora egy Putyin-kritikus civil aktivista.
6. HUNGARIKUM A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY
Az egész világon a magyarok értékelik a legrosszabbnak az egészségügyi ellátásukat. Egy nemzetközi felmérés szerint azt csak 12 százalékuk tartja jónak, míg a világátlag 44 százalék. A jövőt tekintve is borúlátók vagyunk: 47 százalékunk számít az ellátás további romlására. Az orvos szervezetek szerint nem fog javítani az ellátás megítélésén az október 1-jén Budapesten is elinduló új ügyeleti rendszer sem. Az új rendszerben 15 ponton 28 felnőtt- és 3 gyermekellátó ügyelet lesz, emellett 14 mobil egység látja majd el otthonukban a betegeket. Összesen két éjjel-nappali ügyelet lesz: az egyik a IX., a másik a II. kerületben, de egyelőre nincs annyi orvos, amennyi a működéshez kéne.
7. ROSSZUL FIZETETT KÖZTISZTVISELŐK
A bírósági dolgozók után az ügyészségiek is alacsony fizetésük miatt lázadoznak. Két éve nem emelték fizetésüket, így a szakmunkás bérminimumnál alig valamivel többért dolgoznak, az átlagos nettójuk nem éri el a 300 ezer forintot sem. Igaz, hogy júniusban kaptak 340 ezer forintnyi bérkompenzációt, viszont a 300 ezer forintos ruhapénzüket idén megszüntették. Jóllehet szeptemberben is kaptak egyszeri bruttó 500 ezres juttatást, de ezzel meg az a bajuk, hogy a milliós fizetésű ügyészeknek is járt, amit méltánytalannak tartanak. Amúgy 2020 óta átlagosan csaknem 50 százalékkal nőtt az ügyészségi dolgozók bére. Még nem lázadoznak, de rosszul keresnek a kormányhivatalokban is: a bérük mediánértéke nettó 329 ezer forint, ami jócskán elmarad az országos mediánkeresettől, ami nettó 363 ezer volt idén júliusban. Ez azt jelenti, hogy a dolgozók felének 329 ezernél kevesebb a fizetése, amin tavaly júliusban emeltek utoljára, átlagosan 15 százalékot.
8. CSÖKKENŐ KAMAT ÉS INFLÁCIÓ
Huszonöt bázisponttal 6,5 százalékra csökkentette az alapkamatot mai ülésén a jegybank, amit főleg az infláció kedvező alakulása, az amerikai és az európai kamatcsökkentések tettek lehetővé. A magyarországi infláció augusztusban 3,4 százalékra enyhült, és ezzel már „csak” a negyedik legmagasabb az unióban, megelőz minket Románia (5,3 százalék), Belgium (4,3) és Lengyelország (4) is. Elemzők szerint Magyarország fogyasztói árindexe 2022 nyarának végétől tér el jelentősen a többi országétól, azóta, hogy a kormány megemelte a különadókat és új adókat vetett ki a vállalkozókra, ami önmagában 8-9 százalékponttal emelte a hazai árindexet.
9. KÍNA NEM NŐ ÚGY, AHOGY SZERETNE
A koronavírus-járvány óta a legagresszívebb élénkítő csomagot jelentette be Peking, hogy segítsen a több sebből vérző kínai gazdaságon. Az intézkedések révén óriási hitelezési lehetőségek nyílnak meg egyrészt beruházásokra, másrészt a gyengélkedő ingatlanpiac felrázására. Ebben a hónapban egyébként már lépett egy történelmit a kínai vezetés: az 1950-es évek óta először döntöttek a nyugdíjkorhatár emeléséről. A 3-5 éves emelés eredményeképpen a nők korhatára fokozatosan 55-58 évre, a férfiaké 63 évre nő. A kevés gyermek (ebből következően kevés munkás és kevés fogyasztó) problémáját mutatja az is, hogy betiltották, hogy külföldiek kínai gyerekeket fogadjanak örökbe.
10. NEHÉZ VISSZAÚT
Egy korrupt nacionalista autoriter vezető után egy korrupcióellenes marxistát választottak államfőjüknek a Srí Lanka-iak. Az 55 éves Disszanajake elnök lehetetlennek tűnő vállalása, hogy könnyít az ország szegényeinek helyzetén, de közben nem zárja el a nemzetközi pénzcsapokat sem. A két évvel ezelőtt elüldözött korrupt elődök rossz gazdaságpolitikája és kínai hitelfelvételei miatt ugyanis az ország fizetésképtelen, s rá van utalva az IMF segítségére, amelynek szigorú feltételei viszont roppant népszerűtlenek. Az elnök mindenesetre közölte, hogy ő maga lesz az új kormánya pénzügy-, gazdasági- és turisztikai minisztere is.
