1. MARAD A KÉT ORBÁN KORMÁNYA
Marad a posztján Orbán Balázs, 56-ról és az ukrán háborúról kifejtett gondolatainak az egyetlen következménye, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója elég rosszul érezte magát az elmúlt héten – erről beszélt a kancelláriaminiszter Geszten, a kihelyezett kormányülés után. Gulyás Gergely szerint az ügy ezzel le van zárva. Az ülésen részt vett a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője is. A fő téma azonban a gazdaságélénkítés volt, az elfogadott célok: 3-6 százalékos gazdasági növekedés jövőre, gyors béremelés, megfizethető lakhatás a fiataloknak, valamint a kis- és a középvállalkozások méretének ugrásszerű növelése.
2. ÚJABB UNIÓS PER MAGYARORSZÁG ELLEN
Most már európai következményei is vannak Orbán Balázs mondatainak, amelyekben arra célzott, hogy Oroszország annyival erősebb Ukrajnánál, hogy nem érdemes védekezni ellene, s Magyarország sem tette volna ezt. Német- és Franciaország budapesti nagykövetei most közös jegyzékben tiltakoztak a kijelentés ellen, s emlékeztettek arra, hogy ez egy NATO-tagtól nagyon helytelen hozzáállás. A német nagykövet a német egység ünnepén elmondott budapesti beszédében élesen bírálta a magyar kormány oroszbarát politikáját, ami miatt a jelenlévő magyar kormánytisztviselők közül többen el is hagyták a termet, másnap pedig a magyar külügyminiszter bekérette a nagykövetet. Közben Brüsszelben bejelentették, hogy a Bizottság pert indít Magyarország ellen a szuverenitásvédelmi törvény miatt. A bizottság szerint a törvény rengeteg ponton ellentétes az európai joggal, s miután a magyar kormány magyarázatát nem tartották megfelelőnek, az EU bírósága fog dönteni az ügyben, a Bizottság reményei szerint gyorsított eljárásban.
3. NEM HALLANAK MINKET BRÜSSZELBEN
Bár az európai parlamenti választásokon előretörtek az euroszkeptikus pártok, összességében továbbra is magas az unió támogatottsága – állapítja meg az EU által rendelt friss felmérés. Tíz európai polgárból hét úgy érzi, hogy országának előnyös a tagság, s összességében a megkérdezettek felének pozitív a véleménye az unióról, s csak minden hatodiknak van róla negatív képe. Nagyjából ez a helyzet Magyarországon is (47 százalék pozitív, 14 negatív), s a tagságot előnyösnek gondolók aránya (74 százalék) még meg is haladja az uniós átlagot. Miközben azonban az uniós polgárok 56 százaléka gondolja azt, hogy számít a hangja az EU-ban, addig a magyaroknak csak 44 százaléka, ami óriási csökkenés a fél évvel korábbi 60 százalékhoz képest.
4. EGYRE VÉRESEBB LIBANONI HARCOK
Most már Izraelnek is vannak veszteségei, ahogy egyre szélesednek a harcok Libanonban. Az izraeli hadsereg nyolc katonát vesztett, ami a legtöbb az egy éve tartó csatározásaiban a libanoni Hezbollahhal. Az izraeliek egyre inkább kiterjesztik a műveleteiket: nemcsak az ország déli részén nyomulnak előre, de Bejrút központjában is lebombáztak egy Hezbollahhoz köthető épületet, még tovább növelve a pánikot a libanoni fővárosban. A libanoni halottak száma az elmúlt egy év izraeli hadműveleteiben kétezerhez közelít, köztük több mint száz gyerek is van. Ami persze még mindig eltörpül a gázai áldozatok számához képest, amely már 42 ezer körül jár. Közben az Irán-barát jemeni húszik bejelentették, hogy fokozni fogják a hajók elleni támadásokat a Vörös-tengeren.
5. JELENTŐS ÜZEMANYAGÁR-EMELKEDÉS VÁRHATÓ
A háborús tűzfészekké alakult Közel-Kelet miatt jelentős üzemanyagár-emelkedés várható. Magyarországon tovább súlyosbítja ezt a helyzetet a forint jelentős gyengülése a dollárral szemben. Szakértők szerint azonban az olajár emelkedésének hatása hamarosan meg fog jelenni a nagykereskedelmi árakban, ami a forint árfolyama miatt akár 700-as üzemanyagárakat is eredményezhet.
6. EURÓPAI LAKÁSÁR-NAGYHATALOM VAGYUNK
Észtország után az Európai Unióban Magyarországon emelkedtek a legnagyobb mértékben a lakásárak 2010 óta. Az Eurostat friss lakáspiaci adatai szerint az „ezüstérmes” magyar árnövekedés 2010-hez képest 218 százalékos. Száz százalék feletti emelkedést a régiónkban Csehország és Ausztria produkált ebben a másfél évtizedben, Olaszországban 5, Görögországban 18 százalékos árcsökkenés volt ezalatt. 2024 második negyedévében Magyarországon a tavalyi hasonló időszakhoz képest 9,8 százalékos ingatlan-áremelkedést mértek (ami a kereslet erősödésével magyarázható), a rövid távú drágulásban Lengyelország 17,7 százalékkal jóval előttünk jár. A KSH az idei adatokban megtorpanást érzékelt, a második negyedév lényegében megegyezik az elsővel, miközben a hitelre vásárlók is kezdenek visszatérni a piacra.
7. FOGDÁBÓL VEZÉNYELT ÖNKORMÁNYZATI ÜLÉS
A fogdában írta alá az új óbudai önkormányzat alakuló ülésének meghívóját az újraválasztott DK-s polgármester. A korrupciós vádak miatt december közepéig biztosan előzetes letartóztatásban maradó Kiss Lászlót az önkormányzat első ülésére nem engedték ki a hatóságok, ezért az óbudai városvezető a jegyző jelenlétében intézkedett a börtönben, az alakuló ülést a kormányhivatal beleegyezésével a testület korelnöke vezeti. Kiss egyébként baloldali alpolgármestereket is jelölt, eddigi MSZP-s helyettese szintén előzetesben van a vesztegetési ügy miatt. A korábban új választást követelő Fidesz most egyelőre kivár, miután az előző önkormányzat utolsó ülésén nem akadályozta meg a kerület 2025-ös költségvetésének elfogadását. Eközben a Pest megyei közgyűlés fideszes elnökét kormánypárti többség híján csak az ellenzéki Mi Hazánk szavazataival tudták megválasztani, a radikális ellenzéki párt jelezte, sem alelnöki posztot, sem koalíciót nem fogadtak el, csak a megye működőképességét szem előtt tartva döntöttek.
8. A BÍRÓSÁGOK LETTEK AZ ADATNYILVÁNOSSÁG VÉGVÁRAI
A bíróságok után az Alkotmánybíróság is visszautasította Mészáros Lőrinc és Szíjj László indítványát, amellyel üzleti titokra hivatkozva akarták rejtve tartani, mennyit keresnek az állammal kötött autópálya-koncessziós üzletükön. Előzőleg jogerős ítélet kötelezett egy állami céget az adatok kiadására a sajtónak, s így derült ki a 35 év alatt megkeresett 15 ezer milliárdos összeg. A külügy se titkolhatja, hogy mely szerkesztőségeket hívja meg Szijjártó Péter tájékoztatóira. A tárca szerint ezek nem közérdekű adatok, egy most meghozott bírósági ítélet szerint nagyonis azok.
9. MAGYARORSZÁGON A MADÁRINFLUENZA
A vadludak után a baromfiknál is kimutatták a madárinfluenza-vírust. Az élelmiszerlánc-biztonsági hivatal jelentése szerint a fertőzés egy Békés megyei kacsafarmon történt, ahol megkezdték az állatok leölését. A 25 ezer baromfit nevelő gazdaság körül három kilométeres védőkörzetet és 10 kilométeres felügyeleti zónát alakítottak ki. A vírus az emberekre is veszélyes lehet, Vietnám márciusban adott hírt egy, a vírus által okozott emberi halálesetről.
10. MEGÉRKEZETT A LENGYEL AMAZON
Elindult Magyarországon is a kelet-közép európai régió Amazonjának becézett lengyel online piactér-óriás, az Allegro. A 22 éves cég a régió legnagyobb e-kereskedője, sőt a tavalyi mérések alapján a lengyel webshop a kontinens legnagyobbjának nevezi magát, négy ország 150 ezer kereskedőjének százmilliónál több termékét kínálva. A lengyelek belépése a magyar online kereskedés piacára felforgathatja az amúgy is változékony hazai viszonyokat, ráadásul a nálunk legnagyobbak külföldről érkeztek (a román Emag, a cseh Alza és a kínai Temu). Az Allegro egyébként már áttételesen jelen volt a magyar piacon, miután a lengyelek vásárolták ki 2021-ben cseh tulajdonból a Mall-csoportot, amelynek webplázája a tizenötödik volt forgalom alapján tavaly. Közben nem mérséklődik a krízis a Packeta csomagautomata-hálózatánál, a küldemények hetek óta késnek, az ügyfélszolgálat nem reagált a fogyasztói reklamációkra. A fennakadásokat a Temuról érkező csomagdömping okozza, a kínaiakkal a cseh kézben lévő Packeta szorosabbra fűzte az együttműködést, ám ez túlterhelést okozott rendszerükben.
