1. EGY ÉVVEL KÉSŐBB
Volt, ahol megemlékezők, volt, ahol tüntetők gyűltek össze a Hamasz által elkövetett terrortámadás első évfordulóján. Izraelben az államfő annak a zenei fesztiválnak a helyszínén mondott beszédet, ahol a palesztin fegyveresek 360 embert gyilkoltak meg, a megemlékezés azzal a számmal kezdődött, amelyet egy éve félbeszakított a mészárlás. Az izraeli kormányfő háza előtt közben az annak idején elhurcolt túszok családtagjai tüntettek, szeretteik hazahozatalát követelve. Az 1200 ember halálát követelő támadás után elrabolt 250 túszból feltételezések szerint ötven továbbra is életben lehet Gázában. A világ más részein az évfordulót sokan Izrael elleni tüntetésekre használták fel, nemcsak a muszlim országokban, Jakartától Isztambulig, hanem számos nyugati nagyvárosban is. Ezeken a Gáza ellen indított izraeli megtorló hadművelet 42 ezer halottja miatt népirtással vádolták a zsidó államot. A légicsapások egyébként továbbra is folytatódtak mind Gázában a Hamasz, mind Libanonban a Hezbollah ellen. S egyelőre továbbra sem tudni, háborúvá szélesednek-e az Irán és Izrael közötti közvetlen összetűzések.
2. ORBÁN BUSZOZTATNA, MAJD ELFOGLALNÁ BRÜSSZELT
Európa nagy bajban van, Brüsszelt el kell foglalni, s vissza kell adni az embereknek – mondta el szokásos mondatait Orbán Viktor ezúttal nyugat-európai szövetségesei közt a lombardiai Pontidában, ahol a legkisebbik olasz kormányzópárt, a radikális jobboldali Liga éves nagygyűlésén lépett fel óriási ováció közepette. Orbán a Patrióták legnagyobb politikai erővé válását jósolta, és megismételte, ha az EU tovább bünteti Magyarországot menekült-szabályozása miatt, akkor buszokkal Brüsszelbe szállítja a migránsokat – a látványos fenyegetés gyakorlati megvalósítását azonban nehéz elképzelni úgy, hogy Ausztria és Németország is ellenőrzi már határait.
3. MÉGIS MENEKÜLTTÁBOR LETT VOLNA VITNYÉDEN
Úgy fest, hogy az Orbán-kormány Brüsszel menekültpolitikájának harciasan ellenálló arculata mögött azért egy B-tervet is megfontolt arra az esetre, ha ki tudna egyezni az EU horribilis napi pénzbüntetésével kapcsolatban, ami hazánkat sújtja a migránsszabályok megszegése miatt. Ennek alapján pedig a heves tagadás ellenére mégiscsak tervbe vehették egy menekülttábor építését az osztrák határ közeli Vitnyéden, amely ellen Burgenlandban ugyanúgy tiltakoztak, mint a faluban a hétvégén a Mi Hazánkhoz közeli radikális Betyársereg. A kiszivárgott kormányzati dokumentumok arra utalnak, hogy nem iskolai nyári tábort kezdtek építeni három és fél méter magas kerítéssel, hanem 5 milliárd forintért „menedékkérők elhelyezésére szolgáló befogadó állomást” 500 főre – s ezt állították le a környékbeliek felzúdulásakor, amelyet a Tisza Párt is felkarolt. Az Orbán-család idegenellenességét árnyalja az is, hogy a kormányfő Áron nevű öccse által irányított cég 24 millió forintért több tucat vietnámi állampolgárt íratott be életmentő képzésre a pécsi egyetemre.
4. MAGYAR PÉTER MÉDIABOJKOTTJA
A propaganda sajtó „minden médiacsápja” ellen bojkottot hirdetett a Tisza Párt elnöke a közmédia óbudai székházánál tartott többezres tüntetésükön, ahol rajta kívül Tarr Zoltán EP-képviselő, Hadházy Ákos parlamenti képviselő, Nagy Bandó András humorista és Nagy Ervin színész is felszólalt. Magyar bement az MTVA székházába, de ott útját állták, felszólítására viszont az intézmény vezérigazgatója nem jött ki a tömeghez, viszont közleményben vitatták az ellenzéki vezető állítását, hogy nem engedik be őket a közmédiába – szerintük 2022 és 2023 áprilisa között 6764 ellenzéki meghívásból csak 161-et fogadtak el (a Tisza Párt feltűnése utáni időkről valamiért nem közöltek ilyen statisztikát). Magyar Péter egyébként megnevezte azokat a közmédián kívüli orgánumokat is, amelyektől elfordítaná híveit: TV2, Hír TV, Magyar Nemzet, Mandiner, Metropol, Origo, megyei napilapok, Megafon és az Index.
5. HÁROM ÉVVEL EZELŐTTI SZINTEN A FOGYASZTÁS
Augusztusban az egy évvel korábbihoz képest 4,1, idén júliushoz képest 0,8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, és ezzel elérte (sőt, 0,3 százalékkal meg is haladta) a 2021-es átlagot a KSH adatai szerint. Az év első nyolc hónapjában csupán 2,8 százalékos volt a növekedés, ami jócskán elmarad a fizetések 10 százalék fölötti átlagos emelkedésétől. A KSH közzétette a külkereskedelmi forgalom augusztusi adatait is: eszerint euróban számolva az export értéke 4,1, míg az importé 4,2 százalékkal csökkent a tavaly augusztusihoz képest. A külkereskedelmi egyenleg 10 millió euróval romlott, így 671 millió euró (265 milliárd forint) volt augusztusban.
6. SZAKMAI SZERVEZETEK AZ AIRBNB BETILTÁSA ELLEN
A teljes tiltás és a jelenlegi laza szabályozás közötti középutas megoldást javasol 26 turisztikai szervezet a kormánynak a rövid távú lakáskiadásra, amelynek betiltásáról döntöttek nemrég Terézváros lakói. A betiltást ajánlotta a kormánynak a fideszes főpolgármester-jelölt is. A szakmai szervezetek viszont a teljes tiltást jogi nonszensznek és gazdaságilag irracionálisnak tartják. A nemzetgazdasági tárca már reagált is: eszerint az Airbnb-szabályozás felülvizsgálata csak a fővárost fogja érinteni. A Medián öt belső kerületben végzett friss felmérése szerint azt ott lakóknak csupán 12 százaléka ért egyet a teljes tiltással.
7. PÉNZBÜNTETÉS IS LEHET A PALACKGYŰJTÉSBŐL
Akár 65 ezer forintos helyszíni bírság is kiróható arra, aki kukákból gyűjt visszaváltható palackokat, és tetten éri a rendőr az elkövetőt. A főleg hajléktalanokra jellemző szabálysértés legenyhébb szankciója is 6500 forint. Hat hónapon belüli „bűnismétlés” esetén 90 ezer forintot is kiróhatnak a kukázóra. A bírság meg nem fizetése esetén a bíróság már elzárásra vagy közmunkára is ítélheti az elkövetőt. A bírságolás jogalapját egy 12 éve megszavazott törvény adja, amely szerint a kuka tartalma, ha már közterületre kihelyezték a gyűjtőedényt, a hulladékkezelésre koncesszióval rendelkező társaságé, azaz abból például a visszaváltható palackok kiszedése tulajdon ellen elkövetett szabálysértésnek, vagyis lopásnak minősül.
8. ÁRADÁSOK ÉS VÁLASZTÁSOK BOSZNIÁBAN
Nemzetközi mentőcsapatok érkeztek Boszniába, ahol a heves esőzések utáni villámárvizek és földcsuszamlások legalább húsz ember halálát okozták. A legsúlyosabb a helyzet Szarajevó környékén, főleg a fővárostól nyugatra fekvő részeken. Jablanica települést például szinte teljesen maguk alá temették a közeli hegyoldal kőfejtőjéből leomló kövek. A természeti katasztrófa miatt több helyen el is kellett halasztani a vasárnapi önkormányzati választásokat, amelyeken általában az adott településen többségben lévő népcsoport nacionalistái nyertek. A szerbek lakta részeken például leginkább Milorad Dodik elnök pártja. Az oroszbarát, Amerika által szankciókkal sújtott, korrupt boszniai szerb vezető kampányzáróján a magyar külügyminiszter is felszólalt, méghozzá szerbül.
9. AZ ELSŐKBŐL LESZNEK AZ ELSŐK
A szénbányászat őshazájában lekapcsolták az utolsó szénerőművet is, ezzel 142 év után lett végleg vége a kőszénen alapuló brit áramtermelésnek. A világ első szénerőműve 1882-ben állt munkába Londonban Thomas Edison útmutatásai alapján. Az elmúlt negyedszázadban a brit széndioxid-kibocsátás kevesebb, mint a felére esett vissza, jelentős részben a szélerőművek terjedésének köszönhetően, s így Nagy-Britannia az első nagy ország, amely teljesen leválik a szénről. A szénipar egy évszázaddal ezelőtt több mint 1,2 millió britnek adott munkát, mostanra ez a szám nullára csökkent.
10. MIKRO KUTATÁSÉRT MAKRO DÍJ
Visszaállt a világ rendje és a tavalyi részben magyar, s az azelőtti teljesen svéd győzelmek után idén megint csak amerikai tudósok kapták az orvosi Nobel-díjakat. Victor Ambros és Gary Ruvkun az úgynevezett mikroRNS-ekkel foglalkoznak, amelyek azt szabályozzák, hogy a különféle típusú sejtekben csak az ott szükséges génkészlet legyen aktív és csak az működjön. Hiszen miközben egy emberi szervezet minden sejtjének génkészlete gyakorlatilag megegyezik, addig egy izomsejtnek teljesen más a formája és a funkciója, mint mondjuk egy idegsejtnek.
