1. VÉGE A NÉMET KORMÁNYNAK
Széthullott a német koalíció, tavasszal előrehozott parlamenti választás és jobboldali kormány jöhet. A szocdem-zöld-liberális koalíció három éve nagy reményekkel kezdett az ország modernizálásához, hogy aztán pár hónappal később az Ukrajna elleni orosz támadás mindent a feje tetejére állítson. Szinte folyamatos lett a civakodás a három párt között, népszerűségük soha nem látott mélypontot ért el, amelyből mindegyikük úgy akart kitörni, hogy nem enged a saját programjából, ami újabb veszekedéseket, bénult kompromisszumképtelenséget és további népszerűségvesztést hozott. Ennek lett most az a vége, hogy a szocdem kancellár menesztette konzervatív gazdaságpolitikát követelő liberális pénzügyminiszterét. Az innentől kisebbségben kormányzó Olaf Scholz azt is bejelentette, hogy január 15-én bizalmi szavazást kér maga ellen. Ezt minden bizonnyal el fogja veszteni, így márciusban jöhetnek az új választások, amelyeknek legnagyobb esélyesei a középjobb keresztény pártok, amelyek Scholz még sokkal gyorsabb távozását követelik.
2. TRUMP VONZZA A LATIN FÉRFIAKAT
A választás éjszakájához képest csaknem egy nappal később, de megszólalt a váratlanul sima vereséget szenvedő Kamala Harris, aki elmondta, hogy már gratulált Donald Trumpnak a győzelméhez és Joe Biden elnökkel együtt a minél gördülékenyebb hatalomátadáson lesz. Közben megérkeztek az első elemzések arról, hogy kiknek köszönheti Trump a győzelmét. Ezek szerint rá szavazott a spanyolajkú férfiak többsége, hiába kelt ki rendszeresen az illegális migránsok ellen. Még tovább növelte előnyét általában is a férfiak és az egyetemet nem végzettek körében, miközben Harris nem tudott elég fehér nőt átcsábítani. Általában véve pedig a legdöntőbb az volt, hogy hiába került ki a válságból az amerikai gazdaság, az emberek ezt még nem érzik a saját bőrükön, azaz úgy tapasztalják, rosszabbul élnek, mint négy évvel ezelőtt, az első Trump-elnökség végén, s elegük van az illegális bevándorlásból is.
3. MAGYAR-AMERIKAI FORRÓDRÓT
Az elsők között a magyar kormányfőt hívta fel Donald Trump, ami érthető is, hiszen Orbán Viktor az egyik legrégibb és legelszántabb támogatója volt a Fehér Házba visszatérő exelnöknek. Erről Orbán számolt be, aki megismételte, hogy nagy terveik vannak. Nem lehetnek már nagy tervei a budapesti amerikai nagykövetnek, aki sorban kapja a magyar kormány közeléből a kárörvendő üzeneteket s a felszólításokat, hogy kezdjen csomagolni. David Pressman azzal próbált visszavágni, hogy szerencsejáték-függőnek nevezte Orbánt, aki szerinte nagyot kockáztat és rosszul teszi, hogy csak az amerikai politika egyik oldalával akar jóban lenni.
4. EGÉSZ EURÓPA A PUSKÁS ARÉNÁBAN
Megkezdődött Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai eseménye, az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozója: a Puskás Arénában tartott fórumon több mint 40 ország legfőbb vezetője vesz részt. Így például a francia elnök, aki kijelentette: „ha növényevők maradunk, a húsevők megesznek minket, inkább váljunk mindenevőkké”. Az összes európai államot tömörítő informális szervezetet két éve hívta életre Emmanuel Macron, aki már jó ideje hangoztatott véleményét még keményebben mondta el a mostani csúcson, szerinte fordulóponthoz érkezett Európa, magának kell írnia történelmét, biztonságát nem kötheti csak a NATO-hoz és az Egyesült Államokhoz. A házigazda Orbán Viktor azt mondta, Európa bonyolult és veszélyes helyzetben van, de ő már érzi az új lendületet. A találkozóra a MÁV különvonatán érkező ukrán elnök jelezte, országa nem tud engedményeket tenni az oroszoknak. Volodimir Zelenszkij szerint Oroszország nem ukrán területeket akar, hanem globális hatalmat, hozzátéve, „Budapest emlékszik az orosz tankokra”.
5. PÓTVIZSGÁN A MAGYAR BIZTOS
Az Európai Parlament bizottságaiban megkezdődött a brüsszeli biztosjelöltek meghallgatása, s eddig egyetlen jelölt nem ment át a vizsgán: a magyar. Pedig Várhelyi Olivér ezúttal nyugodt és felkészült volt, ám a parlamentben nehezen bocsátják meg neki, hogy egyrészt a magyar kormány jelöltje, másrészt, hogy annak idején leidiótázta a képviselőket. A baloldali és liberális képviselők leginkább az abortuszhoz való hozzáállásáról faggatták, ami egyébként nem tartozik igazán bele az amúgy is súlytalan egészségügyi és állatjóléti portfóliójába. A meghallgatás végén a szélsőjobb átengedte volna, a baloldal pedig újra be akarta idézni, így győzött a jobbközép néppárt kompromisszumos javaslata, amely írásban vár újabb válaszokat Várhelyitől, akinek az esélyei ezzel sokkal jobban állnak, mint pár héttel ezelőtt.
6. JÖHET A LÁTHATATLAN LÉGIÓ
Egy törvénymódosítás nyomán most már a kormány dönthet a magyar katonák külföldi bevetéséről, amihez eddig kétharmados parlamenti felhatalmazás kellett. Sőt, ha minősített adatot is tartalmaz a kormányhatározat, akkor a bevetésről szóló döntést nyilvánosságra se kell hozni. Vagyis titokban maradhat, hova, mikor, mennyi időre, milyen feladatokra, milyen eszközökkel felszerelve vetik be a magyar katonákat, mert ezek közül bármelyik lehet minősített adat. A kormány dönthet ezentúl a NATO, az EU és az ENSZ felkérésére külföldi fegyveres erők magyarországi állomásozásáról is, de a többi esetben meghagyták a parlament általános jogkörét. A honvédelmi tárca az új szabályt azzal indokolja, hogy „a háborúk korában a megváltozott biztonságpolitikai környezet megköveteli a korábbiaknál gyorsabb, rugalmasabb reagálóképességet a döntéshozatalban”.
7. AZ LMP HATTYÚDALA
Nem sikerült összegyűjteni a kétszázezer aláírást az LMP kiemelt beruházások elleni népszavazási kezdeményezéséhez. A lényegében választói támogatás nélkül maradt, frakcióját már elvesztő zöld párt a kudarcot annak tulajdonítja, hogy egyetlen más ellenzéki párt sem csatlakozott akciójukhoz. Az LMP népszavazási kezdeményezését még februárban érvényesítette a választási bizottság, a Kúria áprilisban hagyta jóvá, júniustól gyűjthették a szignókat, miközben az építési miniszter minden jogi módon harcolni akart az akció ellen, de Lázár Jánosnak már nem kell ilyen energiákat mozgósítania.
8. MÉG DRÁGÁBB AZ ÉPÜLETED
Csaknem 20 milliárd forinttal drágábban veszi meg a Városliget szomszédságában, a Dürer Parkban épülő irodaházakat a kormány. Pedig szakértők szerint az eredeti, 100 milliárdos ár is magasabb volt a piacinál. A pluszpénznek a kormányfőhöz közel álló Garancsi István és Scheer Sándor projektcége és a kormányfő vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető magántőkealap örülhet. A még magasabb árat a nemzetgazdasági tárca extra igényeivel indokolják. Az eredetileg tervezettnél többe kerül az államnak a Zugló Városközpontnál épülő irodaház-komplexum is: 244 milliárd helyett végül 324,6 milliárdot fizet érte a kormány az új NER-üstökösnek tartott Balázs Attila Bayer Construct nevű cégének, a 30 százalékos áremelkedésre egyelőre nem adtak magyarázatot.
9. EGYSZER SEM LESZ KUTYAVÁSÁR
November közepétől tilos kutyát, házimacskát és vadon befogott madarakat árulni állatvásárokon. Az állatvédők örülnek és további szigorítást sürgetnek az állatkereskedelemben. Az állatvédelemért felelős kormánybiztos ígér is további intézkedéseket.
10. AZ EGYIK FÉRFI, A MÁSIK NEM KAP PÉNZT
Újra robbant a nyári párizsi játékok legnagyobb botrányhősének ügye, miután egy kiszivárgott dokumentum mégiscsak biológiai férfinak ítélte Imane Helifet. Az olimpia 66 kilós női mezőnyében aranyat szerző algériai ökölvívó(nő) egy most előkerült 2023-as orvosi jelentés szerint úgynevezett 5-alfa reduktáz defektus nevű rendelleneségben szenved, ez pedig olyanoknál fordul elő, akik biológiailag férfiak – Helifnek nincsen méhe, viszont vannak belső heréi és mikropénisze. A sportolót egyelőre megvédi a NOB, ő pedig perre készül az infót lehozó lap ellen. A tőle Párizsban kikapó Hámori Luca a magyar szövetség ígérete ellenére egyébként nem kapta meg járadékát. A hazai bokszvezetés 15 millió forinttal adósa Hámorinak, viszont a szervezet fizetésképtelen jelenleg, s tisztújítás előtt áll. Ráadásul Hámori részére a nemzetközi szövetség 50 ezer dolláros felajánlása sem érkezett meg.
