1. HÉJÁK A FEHÉR HÁZ FELETT
Alakul a Trump-kormányzat, s az eddig kiszivárgott nevek arra utalnak, hogy a migránsok és Kína lesz a Fehér Ház két fő célpontja. A keményen Peking-ellenes Marco Rubio floridai szenátor lehet a következő külügyminiszter, s az első latinó ezen a poszton. A kubai származású politikus Kínán kívül gyűlöli a kubai, a venezuelai és az iráni rezsimet is, Ukrajnának viszont nem nagy híve. Az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója állítólag egy szintén floridai republikánus képviselő, Mike Waltz lesz, aki ugyancsak a héják közé tartozik Kínával kapcsolatban. A délről érkező illegális bevándorlók megállítása, s a már az Egyesült Államokban lévők deportálása főleg két vezető feladata lesz: a bevándorlási szakember Tom Homan lesz „határok ura”, a belbiztonsági miniszteri posztot pedig Dél-Dakotai kormányzónője kapja. Az 53 éves Kristi Noem az alelnökségre is esélyes volt, amíg meg nem jelent a könyve, amelyben leírta, hogy lőtte agyon a nevelhetetlen kutyáját.
2. MÁR A TÉLEN NÉMET VÁLASZTÁSOK
Nem húzza ki tavaszig sem a német kormány, a szocdem kancellár ugyanis engedett az ellenzéki kereszténydemokraták nyomásának és bejelentette, hogy január közepe helyett már december közepén bizalmi szavazást kér maga ellen. Ennek szinte biztos elvesztése után pedig február 23-án jöhetnek az előrehozott választások. Amelyeknek nem is annyira a győztese a kérdés, hanem hogy hány párt jut be a parlamentbe. A keresztény pártok ugyanis toronymagasan vezetnek a többi párt előtt, azt viszont nem tudni, vajon a következő ciklusban is lesz-e frakciója a szélsőbaloldalnak és a koalíciót szétrobbantó liberálisoknak. A szélsőségek megerősödése és a sok gyenge párt azt is jelenti, hogy nincs sok opció a kormányalakításra: valószínűleg Friedrich Merz kereszténydemokrata kancellár a szocdemekkel nagykoalícióban fogja irányítani a válság tépázta országot.
3. A SZLOVÁKOK SZIJJÁRTÓT NYUGTATJÁK
Bár a kiszivárgott részletek a felvidéki magyarok jogait súlyosan megnyirbáló nyelvtörvény-módosítást vetítettek előre, Szijjártó Péter külügyminiszter most ígéretet kapott a pozsonyi parlament elnökétől, hogy nem változik a nemzeti kisebbségek jelenlegi helyzete. A két szlovák politikai hang azért is különbözhet, mert az államnyelv preferálását még az 1995-ös magyarellenes meciari szabályozásnál is keményebbre tervező új jogszabályt a Fico-kormány kulturális minisztere gondozta, ő pedig a kisebb koalíciós partner, a radikális nacionalista SNS embere, míg a házelnök a mérsékeltebb Hlas pártból való. A magyar külügyminisztert megnyugtató Peter Ziga szerint nem érdeke a szlovák kormánynak a status quo megváltoztatása, sőt nagyobb hangsúlyt akarnak adni a magyarlakta déli országrész infrastrukturális fejlesztéseinek.
4. SZERÉNYEBB AZ OKTÓBERI INFLÁCIÓ
A várakozásnál kevesebbet emelkedtek októberben a fogyasztói árak a tavalyi adatokhoz képest. A szeptemberi 3,0 százalék után októberben 3,2 százalékos volt az éves infláció, pedig az elemzők 3,5 százalékosra számítottak. Az élelmiszerek ára éves összevetésben 4,5 százalékkal nőtt, a szolgáltatások 7,2 százalékkal drágultak, ezen a parkolás 10,6, a lakbér 10,4, a járműjavítás 9,7 százalékkal emelkedett, viszont a jó inflációs adatokat elsősorban a telekommunikációs szolgáltatások egy hónap alatti példátlan 6,8 százalékos, példátlan árzuhanása eredményezte, ami negyedszázados rekord a szektorban. A háztartási energiaáremelkedés 4,8 százalélos, a vezetékes gáz 9,5 százalékkal nőtt, viszont az elektromos energia 0,7 százalékkal olcsóbb lett. A gyógyszerek 3,6 százalékkal drágábbak, a járműüzemanyagok 5,2 százalékkal olcsóbbak lettek.
5. A „BÉKEKÖLTSÉGVETÉS” HARCBAN A BÍRÁKKAL
A 2025-ös költségvetés tervezetéből egyelőre az látszik, hogy a kormány nem számol béremeléssel a bíróságokon. Habár a bírósági vezetők rendre tömeges elvándorlásról számolnak be, a javaslat szerint a bírák és az ügyészek illetményalapja jövőre is 566 ezer forint marad, pedig jövedelmük immár három éve változatlan, miközben az igazságügyi alkalmazottak hatvan százalékának a 290 ezret sem éri el a fizetése. Mindennek egyik oka az, hogy a bírói illetményalapot a büdzsé törvénye határozza meg, de az elszabadult inflációt nem vették eddig figyelembe, pedig Tuzson Bence miniszter emelést ígért. A „békeköltségvetés” becenevű 2025-ös büdzsé csökkenti a védelmi kiadásokat Trump győzelme miatt, viszont folytatódnak a családtámogatások és kiemelt támogatást kapnak a kis- és középvállalkozások.
6. ORSZÁGJÁRÁSRA INDUL A FIDESZ
Nyáron a kihívó Magyar Péter és a Tisza Párt tartott országjárást, ezúttal pedig a kormányzópárt kezd országos körútba. A Fidesz vezető politikusai a hivatalos indoklás szerint az új nemzeti konzultáció megtámogatására mennek a nép közé, hogy minél több embert rávegyenek az ívek „helyes” kitöltésére. Idén ez lesz a Fidesz első országjárása, dacára a júniusi választásoknak, amikor Orbán Viktor ugyan tartott kampánykörutat, de azok az események zártkörűek voltak meghívott szimpatizánsok előtt, s párt politikusai is csak regisztrációhoz kötött fórumokon vettek részt. A mostani nemzeti konzultáció tizenegy kérdésköre az új gazdaságpolitikával és a gazdasági semlegességgel foglalkozik, s december 20-án zárul.
7. LAKÁSHITEL TÍZ SZÁZALÉK ÖNERŐVEL
Jövőre változnak a lakáshitellel kapcsolatos szabályok, január 1-től a lakás forgalmi értékének 90 százalékáig – vagyis már 10 százalék önerővel is – lehet forintalapú hitelt felvenni, de kizárólag az „A+” energiatanúsítványú, vagyis legmagasabb energetikai hatékonyságú lakások vásárlására, építésére és felújítására. A tíz százalékos önerő 2025-től a 41 év felettiekre is érvényes lesz, a korábbi szabály még húsz százalékot írt elő számukra. A havi törlesztőrészlet szabályán is lazítanak: januártól az a jövedelem 60 százalékáig is felmehet, függetlenül a jövedelem nagyságától – a korábbi szabály csak havi 600 ezer forint feletti jövedelemnél engedte ezt meg.
8. A VONAT MÉG VÁR
Nem vesz új vonatokat a kormány 2026 előtt, bár pontosan tudják, mely járműveket kellene lecserélni, de a korszerűsítés finanszírozása még kérdéses, ezért vonatbeszerzés nem is szerepel jövőre a költségvetésben. Mindezt a közlekedési miniszter mondta el a parlament gazdasági bizottságának meghallgatásán, ahol jelezte, egy 1700 milliárdos járműpark-beszerzési terv van a kormány előtt, a MÁV maga pedig hitelképes lenne, ám az állami vásárlás indokoltabb út lenne. Lázár János a vonatcserék csúszását lehetőségnek látja arra, hogy addig fejlesszék a hazai járműgyártást. A HÉV esetében jobb a helyzet, ott az EU-tól kapott 1200 milliárd forintos fejlesztési pénzt az öt vonalra akarják elkölteni. Lázár azt is elmondta, ma a hazai személyforgalomban használt 6600 kilométernyi vasúti pálya felénél sebességkorlátozás van érvényben elavultság miatt. A miniszter szerint azonban a társadalmi igény az útépítést preferálja a vasúttal szemben, ezért költik aszfaltra a következő évtizedben a sínek négyszeresét.
9. OLAF MÁR BÖLCSŐDÉBE JÁR
Vizsgálatot indított az unió csalás elleni hivatala, az OLAF a Nógrád megyei Kazáron 677 millió forintból felépített, tizenkét (!) férőhelyes bölcsőde ügyében. Az erősen túlárazottnak tűnő, uniós támogatással megvalósult beruházásról Hadházy Ákos független parlamenti képviselő tett bejelentést az uniós szervnél. Az ügyet május óta a magyar korrupcióellenes hivatal, az Integritás Hatóság is vizsgálja. A kazári bölcsőde költségei 2,25 milliós négyzetméterárra jöttek ki, amiből ugyanakkora, 300 négyzetméteres budai luxusvilla vásárolható, a beruházás drágaságát a polgármester az építőipar árainak elszállásával magyarázta.
10. NEM BÍR AZ OLASZ KORMÁNY A BÍRÁKKAL
Továbbra is nehezen telik az Albániában épített olasz migránstábor, miután az olasz bírák másodszor is keresztbe tettek a kormányuknak. A múlt hónapban a nagy felhajtással útnak indított első tizenkét migránst kellett visszahozni, mert egy bíróság úgy döntött, hogy nem tekinthetők biztonságosnak származási országaik, Banglades és Egyiptom. Erre a kormány gyorsan hozott egy rendeletet a biztonságos országokról, de a jelek szerint hiába. Most egy másik bíróság vitetett Albániából Olaszországba hét bangladesi, illetve egyiptomi migránst, mert szerinte a biztonságos országokról európai szinten lehet csak dönteni, amíg ez nem történik meg, addig az európai szabályokat nem írhatja felül Olaszország.
