1. RAKÉTÁKRA NUKLEÁRIS FENYEGETÉS
Moszkva retorziót ígért, ha orosz területeket kezdenek lőni az ukránok az amerikai rakétákkal, Putyin elnök alá is írta a módosított nukleáris doktrínát, amely már atomhatalom által támogatott hagyományos rakétatámadás esetén is megfontolja a nukleáris válaszcsapást. Washington engedélye után az első bevetések az oroszok szerint már ma megtörténtek, szakértők szerint a legvalószínűbb célpontok a kurszki ukrán behatolás ellen bevetendő orosz és észak-koreai csapatok lesznek, annál is inkább, mert az engedély megadásának fő oka éppen a koreai beavatkozás volt. Közben Finnország el lett vágva Európától, a Helsinkit a német Rostockkal összekötő mélytengeri távközlési kábel mellett a Litvániát egy svéd szigettel összekötő vezetéket is elmetszették. A német és a finn hatóságok is szándékosságra gyanakszanak, bár gyanúsítottat nem neveztek meg, ami érthető is, hiszen két évvel ezelőtt ugyanitt földgázvezetékek ellen követtek el szabotázst, s akkor először mindenki az oroszokra gyanakodott, de most már inkább ukránoknak tűnnek az elkövetők.
2. ŐK KÖVETELNEK, MI INKÁBB TARTOZUNK
Elküldte az újabb fizetési felszólítást Brüsszel, ezúttal hatvanmillió euró, azaz mintegy 25 milliárd forint jött hozzá az eddigi tartozáshoz, ami így most már 353 millió eurónál, azaz csaknem 150 milliárd forintnál jár, s napi egymillió euróval nő. A magyar migrációs jogszabályokért kiszabott bírságot elvileg most már le lehetne vonni a Magyarországnak járó uniós kifizetésekből, csakhogy nincsenek ilyenek. Közben a migrációellenes pártoknak most már nemcsak európai parlamenti frakciójuk, hanem rendes összeurópai pártjuk is lett, amelynek élére elnöknek a spanyol szélsőjobboldali Vox vezetőjét, Santiago Abascalt választották. Az Orbán Viktor által életre lehelt patrióta pártcsaládban természetesen fideszes vezetőnek is jutott hely: Gál Kinga alelnök lett.
3. ORBÁN MINDENT FELTESZ 26-RA
Magasra emelte a tétet Orbán Viktor a Fidesz nemzeti konzultációs országjárásának nyitányán. A Fidesz fóruma Pátyon nem volt nyilvános, a miniszterelnök pedig meglepetésvendégként érkezve retorikájával is jelezte, döntő lesz számukra a következő másfél évben a jobboldal mozgósítása. Orbán a mostani nemzeti konzultációt a 2026-os választási győzelemhez vezető első lépésnek nevezte, s leszögezte: ha veszítenek, mindent veszítenek majd, „annyi a családvédelemnek, a migránsok elleni védekezésnek, a rezsivédelemnek”. A kormányfő a sikerhez vezető utat a gazdasági semlegességben látja, viszont gazdaságpolitikájuk csak békében működhet, tette hozzá.
4. ÁTRAJZOLT VÁLASZTÁSI KÖRZETEK
Félig beváltotta a fideszes többség a Nemzeti Választási Iroda elnökének felvetéseit a budapesti és a Pest megyei parlamenti egyéni választókerületi térkép átrajzolásáról, a szakbizottságban ugyanis már meg is szavazták a javaslatot, amely a fővárosi egyéni körzetek számát kettővel csökkenti, Pest megyében pedig kettővel növeli. A teljes ellenzék szerint Budapestre „választási atombombát dobnak”, hiszen valamennyi választókerületet módosítják a Fidesz javára, ráadásul a terveket csak tegnap kapták meg. A kormányoldal a demográfiai változásokkal, vagyis a választási földrajzzal érvel, ami követné a népességszám-változásokat és lakosságmozgást – ehhez képest lenne például olyan új körzet, amibe a belvárosi VII. kerület és a külső XV. kerület lakóinak egy részét vonnák össze. A javaslat hozzányúl még Fejér és Csongrád megyéhez is, viszont a Győr-Moson-Sopronban valóban indokolt mandátumnövelés, illetve egy somogyi csökkenés nem szerepel benne.
5. ÜGYÉSZT NE CSAK AZ ÜGYÉSZSÉGRŐL
Az „gránitszilárdságú” Alaptörvény tizennegyedik módosításáról nyújt be javaslatot a parlament igazságügyi bizottsága, ennek értelmében a jövőben az Országgyűlés a legfőbb ügyészt nem csak az ügyészek közül választhatja. Az indoklás szerint a törvényt az élethez igazítják, hiszen a rendszerváltás óta a legfőbb ügyészi posztot betöltő három személyből kettő nem volt ügyész megválasztásakor, ráadásul a nemzetközi gyakorlatban is számos példa van erre a lengyelektől a hollandokon át a svédekig. Ideje van a parlamentnek, hiszen Polt Péter megbízatása még négy évig tart, mivel a korábbi hetvenéves korhatárt már eltörölték. Ugyancsak európai párhuzamok szerint enyhítenék az alkotmánybíróvá válás feltételeit is annyiban, hogy a továbbra is előírt húszéves jogi szakmai gyakorlatot nem csak olyan munkakörben lehetne eltölteni, amelynek feltétele a jogász végzettség – amivel azonban változatlanul kell rendelkezni.
6. BÖRTÖN GYŰLÖLKÖDŐ KOMMENTELŐKNEK
Már a parlament igazságügyi bizottsága előtt van az a javaslat, amely januártól börtönbüntetéssel sújtaná az agresszív internetes kommentelőket. A jogszabály szerint egyéves szabadságvesztést szabhatnának ki azokra, akik hozzászólásokban más halálát vagy kínzását helyezik kilátásba. Szankcionálnák, ha valaki nagy nyilvánosság előtt olyan kifejezést, ábrázolást, képet vagy hangfelvételt használ, ami beazonosítható személlyel, embercsoportokkal szembeni erőszakos, büntetendő cselekmények kívánságát fejezi ki. Az ilyen kommentek lájkolása nem lenne bűncselekmény, az viszont már igen, ha tovább osztja valaki a sértő hozzászólást. Nem büntethető, ha az ilyen komment oktatási, művészeti, tudományos célból születik, s félelemkeltésre nem alkalmas. Mivel a tervezett törvény egyes részei érintik az Alaptörvényt, az elfogadáshoz kétharmados országgyűlési többség szükséges.
7. ALULFINANSZÍROZOTT MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY
Az uniós átlagnál jóval kevesebbet költ egészségügyi rendszerére a magyar állam az OECD friss jelentése szerint. 2022-ben az egy főre eső egészségügyi költés 1867 euró volt, szemben a 3533 eurós uniós átlaggal, a magyar ráfordításnál csak a horvát, a román és a bolgár állam költött kevesebbet. Ha ezt GDP arányosan nézzük, akkor azt látjuk, hogy Magyarország a bruttó hazai össztermék 6,2 százalékát fordítja az egészségügyre, míg az uniós átlag 10,4 százalék. Ugyanakkor a jelentés pozitívan értékeli azt, hogy Magyarországon a kötelező társadalombiztosítás a költségek 61 százalékát fedezi, ami 9 százalékponttal magasabb az EU-átlagnál. Gyógyszerre az EU-ban átlagosan fejenként 500 eurót költöttek, míg Magyarországon 418 eurót, viszont a gyógyszerkiadásoknak csak 45 százalékát fedezi az állam, szemben az EU egészében mért 70 százalékkal.
8. TOXINVÉSZHELYZET KUKORICAFRONTON
Komoly toxinszennyezettség sújtja az idei kukoricatermést. A betakarított takarmány több mint 40 százalékában határérték feletti toxinértéket mértek. A mikotoxinokat penészgombák termelik, amik a fertőzött takarmányt elfogyasztó állatoknál mérgezési tüneteket okoznak. A helyzet komoly, hiszen az idei kukoricatermés közel felét nem lehet megetetni az állatokkal. Az agrárminiszter pánikkeltőnek ítélte a toxinszennyezettségről szóló híreket, ám Nagy István felülvizsgáltatja a gabonafélék felvásárlásának minőségvizsgálati gyakorlatát. A jövőben a termelőnek nem a végső vevőig, hanem csak addig kellene felelősséget vállalnia a kukorica minőségéért, amíg át nem adja a felvásárlónak.
9. 2000 MILLIÁRD KÜLFÖLDI BANKOKBAN
A harmadik negyedévben is sok pénzt tettek félre a magyarok, de nem annyit, mint korábban. Ugyanakkor már több mint 2000 milliárd forintot tartanak devizában külföldi bankbetétekben az MNB adatai szerint. Rekordnak számító összeg, 106,2 ezer milliárd forint volt szeptember végén a magyar lakosságnál az ingatlanokon és az ingóságokon kívül. A nyári és kora őszi időszakban viszont csak 716,4 milliárdot tudtak megtakarítani, alig a negyedét a második negyedévinek. A háztartások készpénzállománya szeptember végén meghaladta a 6891 milliárd forintot, amiből 434,6 milliárd volt a valuta. A bankbetétek állománya – Magyarországon és külföldön – 15 milliárd felett volt.
10. A SVÁJCIAK ISMERŐS ARCOKAT AKARNAK
Ugyan még 2021-ben döntöttek a női arcot eltakaró muszlim viselet betiltásáról a svájciak, mégis csak mostanra lett következménye a döntésnek: januártól pénzbüntetés jár a nyilvános helyen burkát, nikábot viselőknek. A törvény nemcsak a muszlim fundamentalistákra vonatkozik, hanem a demonstrációkon arcukat eltakaró erőszakos tüntetőkre is, a farsangokon és sípályákon maszkokat viselőkre viszont nem. A muszlimoknak amúgy megvan már a jogszabálykonform megoldásuk: a továbbra is minden további nélkül hordható egészségügyi maszk. Legutóbb 2009-ben a minaretek építését tiltották be a svájci polgárok, bár az sem lassította le a bevándorlást.
