1. ELITELLENES NÉPSZAVAZÁS LETT AZ ELNÖKVÁLASZTÁSBÓL
A rendszárváltás utáni Románia legnagyobb politikai meglepetését hozta a tegnapi elnökválasztás első fordulója, amelyet a közvélemény-kutatásokban a mezőny végére sorolt jelölt nyert meg, a legfőbb esélyesnek tartott miniszterelnök pedig be se jutott a második körbe. A 62 éves Calin Georgescu szélsőjobbos politikusként indult, de onnan is kiszorította antiszemitizmusa és Nyugat-ellenessége, amiket viszont exdiplomatához méltó nemzetközi szakértői aurával ötvöz. Függetlenként állt rajthoz és szinte csak a TikTokon kampányolt. A magyarokat nem szereti, Orbán Viktort utálja, ugyanakkor Putyinról, az ukrajnai háborúról és Brüsszelről pont ugyanazt mondja, mint a magyar kormányfő. Győzelmét az a jobboldali liberális Elena Lasconi akadályozhatja meg, aki a külföldön leadott voksokkal orrhosszal megelőzte Marcel Ciolacu szocdem kormányfőt, s ezzel először fordult elő, hogy a két nagypárt, a szocdemek és a nemzeti liberálisok vezetője közül egyik sem jutott be a második fordulóba. A megélhetési költségek és a háború ellen tiltakozó szavazók ezzel lesújtó ítéletet mondtak az országot két cikluson keresztül irányító Klaus Iohannis nemzeti liberális államfőről is, s az erdélyi magyarság és Ukrajna is elkezdhet aggódni, ha hasonló eredmény születik a most vasárnapi parlamenti választáson is.
2. ZÖLD NEM LESZ A TRUMP-KORMÁNYZAT
Az utolsó poszt is elkelt a fontosabbak közül a következő Trump-kabinetben: a pénzügyminiszter-jelölt egy Wall Street-i bankár, Scott Bessent, amit a befektetők megnyugvással fogadtak. S bár a kormány hetek múlva lép hivatalba, de máris túl van az első bukásán. A kábítószer- és szexbotrányai miatt bedobta a törülközőt Donald Trump első igazságügy-miniszter jelöltje, de a helyére jó választás lehet az 59 éves Pam Bondi, aki szintén imádja Trumpot és utálja a minisztérium jogászait, viszont elismert jogásznak számít, Florida első női igazságügy-minisztere is volt. Megvan az a két kormánytag is, akik a környezetvédelem háttérbe szorításáért és a fosszilis energiakitermelés növeléséért felelnek majd: Doug Burgum belügyminiszter és Chris Wright energiaügyi miniszter, mindketten gazdag üzletemberek és lelkes klímaváltozás-tagadók.
3. ORBÁNNÁL IS KÖZELEBB LESZ EGY MAGYAR TRUMPHOZ
Az amerikai vezetésnek lesz egy magyar tagja is: az 54 éves Gorka Sebestyén lesz az elnök terrorizmus elleni főigazgatója, tanácsadója. Brit földön született Gorkának a magyar mellett amerikai és brit állampolgársága is van, s az első Trump-kabinetben az elnök stratégiai tanácsadója volt fél évig, miután előzőleg terrorizmus-szakértőként tűnt fel a konzervatív amerikai médiában. A ’90-es évek elején költözött vissza Magyarországra, dolgozott a honvédelmi tárcának, miközben a Corvinuson tanult, majd Orbán Viktornak is volt a tanácsadója.
4. KARÁCSONY VITÉZYT JELÖLI HELYETTESÉNEK
A korábbi választási verseny személyeskedő kampánya ellenére Karácsony Gergely fő riválisát, a véghajrában a Fidesz által is támogatott Vitézy Dávidot is jelölte főpolgármester-helyettesnek Kiss Ambrus mellett, aki a korábbi ciklusban már betöltötte ezt a posztot. Vitézy megtisztelőnek nevezte a bizalmat, de pusztán a pozícióért a jelölést nem fogadta el, azt mondta, előbb a felelősségi köröket meghatározó új működési szabályzatot kell elfogadni, és tudni szeretné azt is, kik lesznek az önkormányzati cégek új vezetői. Politikai patthelyzet alakult ki, ugyanis a Tisza Párt addig nem szavazza meg a főpolgármester-helyetteseket, amíg nincs új működési szabályzat, de erről már két közgyűlési ülésen sem sikerült megállapodni. Így viszont Karácsony jelöltjeit csak a Fidesz támogatásával lehetne megválasztani.
5. KITILTOTTÁK MAGYAR PÉTERT
A belügyminisztérium kitiltotta a Tisza Párt vezetőjét a tárcához tartozó gyermekotthonokból és szociális intézményekből. Ezt megelőzően az ellenzéki politikus egy miskolci gyermekotthonban járt, ahonnan fotókat közölt a vizesblokkok rossz állapotáról, és vitába keveredett a helyszínen őt fogadó országos főigazgatónővel, aki a következő, nyírszőlősi helyszínen már nem is jelent meg, s oda ezért Magyart be sem engedték. Magyar Péter eközben az ellenzékkel is összeszólalkozott, miután politikusainak azt ajánlotta, menjenek el dolgozni a piaci szférába 2026 után, mert a 2022-ben győztes ellenzéki egyéni képviselők egyikét sem fogja támogatni a Tisza Párt. A Momentum elnöke ezt Magyar NER-ben töltött évtizede után visszatetszőnek tartja, Hadházy Ákos szerint pedig Magyar a kétpártrendszer bevezetésére készül.
6. ALÁÍRTÁK A BÉRMEGÁLLAPODÁST
Aláírták a hároméves bérmegállapodást a kormány, a munkaadók és a szakszervezetek képviselői. A minimálbérről három évre jött létre egyezség: jövőre 9, két év múlva 13, három év múlva pedig 14 százalékkal emelik, a garantált bérminimum mértékéről viszont csak 2025-re kötöttek megállapodást: jövőre 7 százalékkal lesz magasabb, mint idén. Miután Orbán Viktor aláírta a szerződést, azt mondta: a 2025 fantasztikus év lesz, ha békeév lesz és ha az elmúlt két évhez képest mindenki jobban dolgozik. A minimálbér emelésével nemcsak a kiskeresetűek járnak jól, hanem az állam is, jövőre a legkisebb bérek emelése 100 milliárd forint bevételt jelent a büdzsének.
7. KLÍMACSÚCS AZ OLAJ- ÉS GÁZMEZŐKÖN
Csak hosszabbításban sikerült megmenteni az idei klímacsúcsot a teljes kudarctól. A két hetes rendezvényt a kőolajban gazdag Azerbajdzsánban tartották és elvileg pénteken kellett volna véget érnie, de csak vasárnapra virradóra sikerült, előzőleg ugyanis az éghajlatváltozás által leginkább sújtott szegény államok vezetői felháborodottan kivonultak, mert a gazdagok nem akartak elég pénzzel hozzájárulni a globális felmelegedés okozta károk enyhítéséhez. A megoldás végül az lett, hogy a fejlett országok 2035-ig évi 300 milliárd dollárt adnak a szegényeknek, akik ezt továbbra is kevésnek tartják.
8. MEGNYÍLT A PUSKÁS MÚZEUM
Már nemcsak Arénája van Puskás Ferencnek, hanem a stadionon belül múzeuma is. A focirajongó miniszterelnök nyitotta meg a múzeumot Emilio Butraguenoval, a Real Madrid egykori legendás játékosával, jelenlegi nemzetközi igazgatójával és Schmidt Máriával, aki ezentúl a Terror Háza irányítása mellett a múzeum főkurátori teendőit is ellátja. Orbán Viktor elmondta, annak idején megígérték Puskásnak, hogy talpra állítják a magyar labdarúgást, s az elitnek meg kell értenie, hogy az ország azoké is, akik operába sose járnak, meccsre viszont nagyon is. A Puskás Múzeum a kiállított tárgyak alapján inkább Aranycsapat múzeum, nem véletlen, hogy az angliai 6–3 évfordulóján nyílt meg.
9. GÁZT ADTAK A MAGYAR AUTÓVÁSÁRLÓK
Nincs vége a német autóipar szenvedésének: most éppen a Magyarországon is jelentős Bosch jelentette be, hogy jövő márciustól több száz központi munkatársának már csak 35 órában kell dolgoznia, ennél többre se igény, se pénz nincs. A Bosch egyik leányvállalatánál már több ezer ember dolgozik október óta heti 40 helyett 37 órában, ennek megfelelően kevesebb fizetésért. Pedig az európai összkép egy kicsit jobb lett: az európai újautó-eladások száma októberben 1,2 tizeddel nőtt az egy évvel korábbihoz képest, közülük minden hetedik volt elektromos. Magyarországon 20 százalékos növekedést mértek tavaly októberhez képest a hagyományos motorú autóknak köszönhető.
10. VERSTAPPEN NEGYEDSZER
Sorozatban negyedszer lett Forma–1-es világbajnok Max Verstappen, miután két futammal a vége előtt bebiztosította előnyét a Las Vegas-i Nagydíjon, ahol egyébként ötödikként ért célba. A 27 éves holland pilóta ezzel az örökranglistán beérte Alain Prostot és Sebastian Vettelt – náluk több vb-címe csak Juan Manuel Fangiónak (5), Lewis Hamiltonnak és Michael Schumachernek (7-7) van. A Red Bull az év végére „elfáradt”, hiszen Verstappen az idei pontversenyt is lényegében a szezon elején nyerte meg, miután az első 10 futamból 7-szer ő diadalmaskodott, azóta viszont csak egyszer állhatott a dobogó tetején – a konstruktőri versenyben nem is állnak jól az osztrákok, csupán harmadikok a McLaren és a Ferrari mögött.
