1. URSULA 2.0
A magyar kormány által utált Ursula von der Leyen és Manfred Weber nagy győzelmét hozta a mai szavazás, amellyel az Európai Parlament megnyugtató többséggel adta áldását az új Bizottságra. A bizottság elnökének nem kellett aggódnia, a mögötte álló Néppárt hozzá hasonlóan szintén német vezetője ugyanis nagy mozgásteret alakított ki, amit ki is használt. Így a legnagyobb frakciót adó Weberék egyes esetekben nemcsak a balközépre és a zöldekre támaszkodhatnak a saját képviselőiken kívül, hanem a tőlük jobbra álló, az olasz kormányfő által dominált konzervatívokra is. Ebből következően ez a testület az EU eddigi legjobboldalibb bizottsága. Nem is szavazták meg a legbaloldalibb magyar párt képviselői, a DK főleg azt kifogásolták, hogy különféle politikai alkuk révé folytathatja Várhelyi Olivér a munkáját biztosként, még ha az egyik legjelentéktelenebb poszton is. Nem kapta meg a bizottság a Fidesz és a Mi Hazánk voksait sem, a néppárti Tiszáét viszont annál inkább.
2. ELFOGADTÁK A JÖVŐ ÉVI ADÓCSOMAGOT, A BÜDZSÉRŐL MÉG VITÁZNAK
Az Országgyűlés elfogadta a 2025-ös adócsomagot. A főbb változások közül érdemes kiemelni, hogy két lépcsőben – ’25 júliustól és ’26 januárjától – 50–50 százalékkal emelkedik a családi kedvezmény gyermekenként érvényesíthető összege; a SZÉP-kártyás munkáltatói feltöltéseket felerészben lakáscélra is fel lehet majd használni; adómentessé válik az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználása; marad az 5 százalékos áfa az új építési ingatlanokra; továbbá több adónemnél – például a gépjárműveket érintő adóknál – bevezetik az inflációkövető emelést. Közben elkezdődött a jövő évi büdzsé – a kormány szerint a „béke költségvetésének” – parlamenti vitája is.
3. FŐPOLGÁRMESTER-HELYETTESEK EJTVE
Ma sem szavaztak a fővárosi közgyűlésben Karácsony Gergely főpolgármester helyetteseiről. Az ülés ugyanis úgy kezdődött, hogy egy baloldali képviselő javaslatára a voksolást levették a napirendről, miután az előterjesztett két jelöltről – Vitézy Dávidról és Kiss Ambrusról – továbbra sem látszik kialakulni semmiféle egyetértés a frakciók között. Ma a főpolgármester-helyettesek személyéről szóló vitát is elnapolták, Karácsony Gergelynek nem sikerült eddig egyikük mögé sem többséget szervezni, a helyzet Tisza fogta DK-nak látszik, fideszes passzivitással fűszerezve. A Vitézyt Fidesz-előélete miatt nem támogató Baranyi Krisztina kutyapárti ferencvárosi polgármester a patthelyzetért a Tisza Pártot okolja, amely szerinte akadályozza Budapest működését, ami pedig új, előrehozott választást eredményezhet a konfliktusok feloldásaként.
4. AIRBNB-MORATÓRIUM KÉT ÉVRE
A parlament elfogadta a rövid távú Airbnb-lakáskiadás moratóriumát, így 2025-2026-ban, januártól két éven keresztül nem vehető nyilvántartásba ilyen típusú új magánszálláshely Budapesten. A kormány által kezdeményezett szigorításban van azonban egy kiskapu is, mert az idén december 31-ig igényelt új regisztrációkat még elfogadják. A moratóriummal együtt négyszeresére nő az ilyen szállások után hét éve változatlan összegű éves átalányadó, amely 150 ezer forint lesz. Mindezek a szigorítások a vidéki Airbnb-szállásokat nem érintik. Budapesten egyébként a 800 ezer háztartás 18 százaléka él hosszú távú bérletben, emellett jelenleg 26 ezer szobában foglalnak rövid távra vendégéjszakákat. A trend ellen a fővárosi vezetés is küzdött, Terézvárosban népszavazás tiltotta meg az Airbnb-t, a budapesti közgyűlés pedig az európai gazdasági térségen kívüli állampolgárok befektetési célú lakásvásárlásaira szavazott meg kétéves moratóriumot.
5. AZ MVM KARÁCSONYI AJÁNDÉKA
Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is kikapcsolási moratóriumot hirdet az MVM 2024. november 29. és 2025. január 5. között. A cég önként vállalta, hogy az ünnepi időszakban egyetlen lakossági ügyfelénél sem kapcsolja ki az áramot és a földgázt. Eközben az érdi lakosok a helyi vízszolgáltatóval küzdenek. Nem használtak több vizet mint máskor, mégis több érdi lakosnál kétszer annyi fogyasztást is mért a februárban felszerelt új mérőóra. Az eddig bevizsgált új vízórák kétharmadáról derült ki, hogy nem pontosak, de a közműcég szerint csak 0,5-3 százalékkal térnek el a mérési eredmények a hibahatártól. Szerintük a régi vízórák mértek rosszul.
6. FÉLÁRON VESZI EL AZ MTA INGATLANVAGYONÁT IS A KORMÁNY
A kormány 80 milliárd forint körüli összeget kínál a Magyar Tudományos Akadémiának (MTA) a kutatóintézeti ingatlanvagyonáért, pedig az 150 milliárdot is érhet – az Akadémia saját becslése szerint. Ráadásul a csaknem száz épületért nagyrészt államkötvényekkel fizetne a kormány. Ennek ellenére az Akadémia vezetése „a kisebbik rossz jegyében” el akarja fogadni a vételi ajánlatot, és ezt javasolja a közgyűlésnek is. Az akadémiai intézményrendszer átalakítása öt éve kezdődött, amikor a kormány a pénzügyi zsarolást se nélkülöző nyomásgyakorlással – a hazai és nemzetközi tiltakozás ellenére – elvette a kutatóintézeteket az MTA-tól, de az ingatlanokat nála hagyta. Az elmúlt években ez volt a legerősebb kapocs az Akadémia és egykori kutatóhálózata között, ugyanis az újonnan létrehozott kutatóhálózat ingyen használhatta az épületeket.
7. VISSZAVONJÁK A LEX CEU-T
Hatálytalanítja a kormány a Lex CEU-t egy friss salátatörvény-tervezetbe ágyazva. A javaslat szerint a 2017-ben megszavazott felsőoktatási törvényből az a rendelkezés kerül most hatályon kívül, amely a Magyarországon diplomát adó külföldi egyetemek működését egy szerződéshez kötötte, amit az egyetemnek a magyar kormánnyal meg kell kötnie. Ezt azért nevezték el Lex CEU-nak, mert kifejezetten a Soros György által alapított Közép-európai Egyetemre (CEU) vonatkozott, amely emiatt 2019-ben Bécsbe költözött, ugyanis a magyar állam hosszú ideig folyó tárgyalások után se kötötte meg a szerződést. Az Európai Bíróság 2020-ban a rendelkezést uniós jogba ütközőnek ítélte.
8. TRUMP A BÍRÁK HELYETT A VÁMOKRA KONCENTRÁLHAT
Véget érnek Donald Trump bírósági hercehurcái, amelyek így visszanézve inkább használtak a megválasztott elnöknek, mint ártottak neki. Az ügyészek szerint Trump mindjárt hivatalba lép, márpedig hivatalban lévő elnököt nem lehet felelősségre vonni, hiába vádolják alkotmányos rend elleni szervezkedéssel, illetve titkos iratok szabálytalan kezelésével. Közben Trump már elnöksége első napjaira készül: közölte, hogy azonnal 25 százalékos büntetővámot fog kivetni minden mexikói és kanadai termékre, a kínaiakra pedig mindenki máson felül még plusz tíz százalékot. Európáról egyelőre nincs konkrét szám, a Mexikóban nagy erőkkel megtelepedett autógyártóknak azonban már ez a bejelentés is nagy érvágás, a Volkswagen és Fiatot is magába foglaló Stellantis részvényei estek is rendesen.
9. VISSZAINDULNAK A MENEKÜLTEK
Érvénybe lépett az amerikai közvetítéssel létrejött libanoni tűzszünet, és legalábbis az első pár óra tanúsága szerint van esély rá, hogy tartós is marad. A megállapodás szerint a következő hatvan napban Izrael fokozatosan kivonul Dél-Libanonból, s a helyükre benyomul a libanoni hadsereg, amelynek kéne megfékezni ezzel a nálánál egyébként jóval erősebb Hezbollahot. A síita szervezetnek ki kell üríteni Dél-Libanont, ahonnan eddig rendszeresen rakétázta Izraelt. A térségből elmenekült libanoniak mindenesetre optimisták, sokan közülük máris visszaindultak elhagyott otthonaikba.
10. NEM ESZIK GYÜMÖLCSÖT A MAGYAR
Magyarország 35 vizsgált európai állam közül az utolsó a lakosság gyümölcsfogyasztásában, zöldségmennyiségben a harmincadik helyen állunk, összesítésben pedig szintén a legvégén. Az OECD egészségi állapotokat kétévente közzétevő jelentése az összes uniós tagország mellett még a kontinens nyolc országában vizsgálja a kulcsfontosságú egészségügyi mutatókat. A gyümölcsfogyasztás az olaszok 84 százalékának napi rutin, nálunk ez 41 százalék, zöldségeket a belgák 80 százaléka eszik naponta, a magyarok adata ebben 33 százalékos csupán. A napi uniós átlag egyébként 60 százalékos a gyümölcs-zöldség összesítésben, a rangsor végén a magyarokon kívül Bulgária, Montenegró, Lettország, Litvánia és Románia áll.
