1. KÉT GYŐZTES A KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSOKBAN
Egyszerre árad és apad a Tisza, napokon belül több, egymásnak ellentmondó hazai közvélemény-kutatás érkezett. Előbb a kormányközeli Magyar Társadalomkutató 38-26 százalékos Fidesz-előnyt mutatott ki a Tisza Párt előtt a teljes lakosságban (a pártot választó biztos szavazók között 8 százalékos fideszes vezetéssel), addig ma a Medián a Fidesz-tábor teljes lakosság körében lezajlott ötszázalékos erodálódásával a Tisza 11 százalékos vezetését jelezte a kormánypárt előtt a biztos pártválasztók között (47-36), s ez az előny 34-27 a teljes lakosságban is. Megérkezett ma a szintén kormányközeli Századvég novemberi kutatása is, ez az aktív pártválasztók között csökkenő, 40-35-ös Fidesz-vezetést jelez. A Századvég adatai pedig abban térnek el nagyon a másik két kutatástól, hogy míg azok a Mi Hazánk 5 százalékos küszöb körüli eredményét mutatják, a többi ellenzéki pártot alatta mérve, addig a Századvégnél a biztos pártválasztók közt a Kutyapárt 9, a Mi Hazánk 7, a DK 5 százalékon áll.
2. MEGVAN TRUMP BÉKETEREMTŐJE
Megnevezte Donald Trump leendő orosz-ukrán különmegbízottját, vagyis azt az embert, akinek el kéne hoznia a békét. Keith Kellogg nyugalmazott tábornok pár hónappal ezelőtt beszélt elképzeléseiről, amelyek lényege, hogy ha az ukránok nem egyezkednek, akkor nem kapnak több amerikai segítséget, ha pedig az oroszok makacskodnak, akkor az ukránok még az eddiginél is többet kapnak. Joe Biden jelenlegi elnök január 20-i távozásáig próbál minél több fegyvert küldeni az ukránoknak, állítólag készül egy újabb csomag. Az oroszok is mindent megpróbálnak, hogy minél jobb helyzetbe kerüljenek addig, megint hatalmas támadást indítottak az ukrán energetikai infrastruktúra ellen, atomerőműveket kellett leállítani, több megyében áramszünet van. Közben meglepően megértően nyilatkozott a magyar kormányfőről az ukrán elnök tanácsadója. Mihajlo Podoljak szerint Orbán Viktor nem oroszbarát, hanem pragmatikus politikus, de téved, amikor azt gondolja, hogy a rendszerét gyűlöletre építő Vlagyimir Putyinnal lehet racionálisan tárgyalni.
3. ÜTIK A FORINTOT – ÉS EGYMÁST JEGYBANKOSOK
A forint hónapok óta gyengül a főbb devizákhoz képest, eurós árfolyama 415 közelében is járt ma, két éve nem volt ilyen gyenge, a lengyel złotyhoz képest pedig történelmi mélypontra zuhant. Elemzők szerint a mostani esést külső tényezők nem indokolják, a gazdaság gondjaiból adódó bizalomvesztés okozza. A jegybank beavatkozhatna a forint védelmében, de itt is bizonytalanságot szül a néhány hónap múlva esedékes jegybankelnök-csere. A távozóban lévő elnök pedig épp most vívja méltatlan szócsatáját korábbi alelnökével, Nagy Mártonnal, aki Matolcsy György szerint „elfogadhatatlan vezetői stílusa és szakmai hibák sorozata miatt távozott” a jegybankból. Most viszont épp Matolcsy régi szerepét tölti be a kormányban: Orbán Viktor bizalmát élvezve a magyar gazdaságot irányítja, s Matolcsyt „kommentálásra felesleges leköszönő elnöknek” nevezte visszaszúrásában.
4. FOGY A MAGYAR RENDÜLETLENÜL
Emelkedik a népességfogyás üteme Magyarországon, idén októberben 10 836 elhunytra 6618 gyermek születése jutott. Ez pedig az egy évvel korábbi adatokhoz képest a születések 6,9 százalékos csökkenését mutatja a halálozások minimális visszaesése mellett. Ha pedig az idei első tíz hónap számait nézzük, a születésszám 9,7 százalékkal kevesebb 2023 január-októberi egyenlegénél, míg a természetes fogyás 21,1 százalékkal több a tavalyinál. A KSH a termékenységi arányszámot is romlónak találta (ez azt mutatja, hogy az adott évi születésszámok alapján egy nő hány gyermeknek adna életet termékenysége során) – a tavalyi 1,52 visszaesett 1,39-re. A házasságkötések száma is zuhant, ott 5,7 százalékos az idei csökkenés.
5. A VASÚT UTÁN A METRÓ IS LETÉRDELT
Megbénult ma reggel a fővárosban a 2-es, piros metróvonal közlekedése, miután egy szerelvény a Batthyány téri és Kossuth téri megállók között a Duna alatt rekedt. Pánik nem tört ki az utasok között, a tűzoltók háromnegyed óra után értek be az alagútba kiszabadításukra, majd a kocsikat elhagyva a sínek közt az állomásig gyalogoltak. A metróközlekedés három óra múlva helyreállt, a hibát egy elektromos biztosíték zárlata okozta egy kapcsolószekrényben. Nem úszta meg a MÁV sem hasonló hiba miatt ezt a hetet, hétfőn a Déli pályaudvart kellett lezárni, miután egy szerelvény a tiltó jelzés ellenére elindult az állomásra tartva. A MÁV-vezér azt jelezte, hogy nem volt szemből jövő vonat, ám órákon át csak Kelenföld tudta fogadni és indítani a járatokat.
6. KÜLFÖLDRE TELEPÜLNEK A MAGYAR WEBSHOPOK
A bizonytalan gazdasági környezetből kiszámíthatóbb országokba – az utóbbi időkben leginkább Szlovákiába – teszik át székhelyüket a magyar online kiskereskedők. A kiköltözők magyar cégeiket meg is szüntetik, és szlovák társaságokként működnek tovább, ugyanakkor továbbra is kiszolgálják magyar ügyfeleiket. Annak ellenére döntenek egyre többen a kiköltözés mellett, hogy itthon jóval alacsonyabb a társasági adó, viszont Szlovákiában nem kell helyi iparűzési adót és kiskereskedelmi (külön)adót sem fizetni (amit nálunk 2025-re is meghosszabbítottak), és az adóalap-csökkentő működtetési költségeket is egyszerűbben tudják elszámolni.
7. CSÁNYI SÁNDOR IS WATCHING YOU
Az OTP-vezér Csányi Sándor, az egyik leggazdagabb magyar vette meg ugyancsak milliárdos üzlettársával, Nagy Györggyel közösen azt a céget, amely több ezer hálózatba kötött térfigyelő kamerát működtet Budapesten, méghozzá olyan módon, hogy kereshetők benne az adatok a rendőrség, a terrorelhárítás és a nemzetbiztonsági szervezetek számára is. Az elmúlt években az úgynevezett Szitakötő program keretében felépített rendszer ötletgazdája a belügyminiszter, Pintér Sándor volt, s már annak sincs akadálya, hogy arcfelismerő szoftvert is használjanak, ugyanis a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény megengedi. Eközben a kormányfő veje, Tiborcz István pedig a börzén is megfigyelhető, Gránit Bankját, a nyolcadik legnagyobb hazai pénzintézetet ugyanis a tőzsdére vitte.
8. MINISZTERT JELENT FEL A KIRÚGOTT MŰEMLÉKVÉDELMIS
Hivatali visszaélés gyanújával feljelentést tesz a műemlékvédelemért 2022-ig felelős miniszter, Gulyás Gergely, valamint Lánszki Regő építészeti államtitkár ellen az a kormányfőtanácsos, akit azonnali hatállyal menesztettek, miután a Partizán műsorában kitálalt a jegybank épületének szerinte szabálytalan felújításáról, amit Orbán Viktornál értek el Matolcsy Györgyék. A tizenkét évig az állami műemlékvédelemben dolgozó Bátonyi Péter arról beszélt, hogy állami vezetők és milliárdos befektetők óhajára átírják a jogszabályokat, s a műemlékvédelmi szakemberek dolga már csak a szabályellenes helyzetek „lepapírozása”. Példaként hozta fel a Kilián Laktanya olasz tulajdonosának óhajait, akinek a terveket az építészeti államtitkár testvére készítette – a gyanúsítást Lánszki visszautasította, Orbán Viktor pedig annyival kommentálta: „nem vagyok hatóság”.
9. A VILÁG ELSŐ TIKTOK-VÁLASZTÁSA LETT A ROMÁN
Mégsem biztos az esélytelennek tartott populista szélsőjobbos elnökjelölt első fordulós győzelme a román elnökválasztáson: a román alkotmánybíróság elhalasztotta az eredmények érvényesítését és újraszámolást rendelt el. Két messze lemaradt jelölt ugyanis illegális kampányfinanszírozással vádolta meg a szinte kizárólag a TikTokon kampányoló Calin Georgescut. A román kormány az Európai Bizottságot is kéri a kínai platform szerepének kivizsgálására, s az Európai Parlament liberális frakciójának a vezetője is követeli, hogy a parlament hallgassa meg a cég vezetőjét. A román távközlései hatóság a TikTok azonnali elérhetetlenné tételét javasolta, hogy már a most hétvégi parlamenti választást se lehessen rajta befolyásolni. Klaus Iohannis leköszönő elnök pedig összehívta az ügyben a legfelsőbb védelmi tanács ülését.
10. FRANCIA APOKALIPSZIS
Kétségbeejtő helyzetbe került a francia kormány, amelynek költségvetési tervezetét leszavazták a parlamentben, s most a szélsőjobb és a baloldal is bizalmatlansági szavazással fenyegeti. A nyári előrehozott választásokon a szélsőjobb elleni második fordulós visszalépésekkel az első helyen a szélsőbaltól középbalig tartó koalíció végzett, de nem sokkal mögötte jöttek be az elnök liberálisai és a centrista jobboldal, míg a maradék egyharmad jutott a szélsőjobbnak. Michel Barnier miniszterelnöknek ebben a helyzetben kellett volna olyan költségvetést készítenie, amelyet vagy a szélsőjobb vagy a szélsőbal megszavaz, s ráadásul mérsékli a tarthatatlan költségvetési hiányt is. Egyes szakértők máris gazdasági-költségvetési összeomlással fenyegetnek, a francia tőzsde zuhan, a francia államkötvényeket már úgy kezelik, mintha görögök lennének.
