1. PROFITÁLT AZ RMDSZ A SZÉLSŐJOBB ELŐRETÖRÉSÉBŐL
Az európai trendeknek megfelelően alakult a parlamenti választás eredménye Romániában, a hagyományos nagypártok zsugorodtak, a szélsőjobboldal előretört, az identitáspolitikai mozgósítás pedig bejött az RMDSZ-nek, a magyar párt a küszöböt bőven megugorva, az előző húsz év legtöbb szavazatát kapva 6,4 százalékos eredményt ért el, öt erdélyi megyében az élen végezve. A múlt heti államfőválasztó első forduló szélsőjobboldali sokkja után az inga némileg visszalendült, a képviselőházi voksoláson a kormányzó szocdemek maradtak az elsők 23 százalékkal, ám őket a szélsőséges AUR követi (18), míg a középjobb PNL és a liberális USR 12-13 százalékos középpárttá vált. Bejutott a törvényhozásba az AUR mellett még két szélsőjobboldali szuverenista erő is 6-7 százalékkal, a radikálisok a nyugati diaszpóra szavazatainak 55 százalékát megkapták. Ebben a helyzetben a mérsékeltebb pártok széles kormánykoalíciójára van a legnagyobb esély, bár sok múlhat az elnökválasztáson is.
2. BEFEKTETÉSRE AJÁNLOTT, NEGATÍV KILÁTÁSOKKAL
Negatívra rontotta a magyar adósbesoroláshoz csatolt kilátást a Moody’s, de változatlanul hagyta a befektetésre ajánlott minősítést. Három év után a stabilra értékelt kilátás lerontását a hitelminősítő a magyar kormány döntéseivel indokolta, amelynek következtében jelentős uniós forrást veszíthet el az ország, ami hozzájárulhat a GDP-növekedés lassulásához és az államháztartás helyzetének romlásához, és azt is kiemelték, hogy nem látnak kormányzati szándékot arra, hogy a források megszerzéséhez elvárt intézkedéseket meghozzák. A nemzetgazdasági tárca erre úgy reagált, hogy a Moody’s mellett szintén befektetésre ajánlott minősítést adó Standard and Poor’s és a Fitch Ratings jelentései bizalmat tükröznek, ami annak köszönhető, hogy a magyar gazdaság stabil és válságálló.
3. A KASTÉLY BÉKÉSEBB A VASÚTNÁL
Nem hozott szerencsét Lázár Jánosnak az adventi üdvözletként közzétett idilli családi fotó. A négytagú család ugyanis – amint gyorsan kiderült – a politikussal mint valódi tulajdonossal régóta összefüggésbe hozott batidai vadászkastély hatalmas kandallója előtt áll. Ráadásul a Lázár felügyelte MÁV megint a káosz felé zakatol, előbb a Ferencvárosi pályaudvarnál egy vonat nem állt meg a piros jelzésen, majd Miskolcnál szabadult el egy szerelvény, miközben szemből érkezett a másik, hogy aztán a Székesfehérvárról Tapolcára tartó vonat robbanjon le, végül a Keletiben ütközött egy Intercity. Lázár nem szabadul Vitézy Dávid közlekedéspolitikus kritikáitól sem, aki ezúttal azt állítja, hogy a miniszter vasúti vonalbezárásokat és járatritkításokat jelentő törvénymódosítást nyújtott be. Közben épül is a közlekedés – csak nem a síneken, hanem a Kopaszi-gáton, ahol 255 milliárd forintért készülhet a MÁV-Volán csoport tizenöt emeletes új székháza.
4. ELBOCSÁTÁSOK RÉME AZ AUTÓGYÁRAKNÁL
Csoportos létszámcsökkentés várható az európai autóipar válsága miatt a magyarországi autógyáraknál is. A Vasas szakszervezet azért számít erre, mert már most is 30–40 százalékos kapacitással működnek az üzemek, hétvégén nem is termelnek. Információik szerint a bújtatott elbocsátások már most is zajlanak, többnyire egészségügyi alkalmassági vizsgálatra hivatkozva. A magyar járműipar rendelésállománya idén szeptemberig hónapról hónapra 20 százalékkal esett vissza 2023 azonos időszakához képest. Közben ma délelőtt figyelmeztető sztrájkot tartottak a Volkswagen kilenc németországi gyárában, a munkások az ellen tiltakoznak, hogy a pénzügyi gondokkal küzdő autógyártó cég több ezer fő elbocsátását tervezi, és 10 százalékkal akarja csökkenteni a megmaradt dolgozók bérét.
5. NYERŐ LAP LESZ A SZÉP-KÁRTYA
Átalakítja a kormány a béren kívüli juttatások rendszerét. Januártól a SZÉP-kártya igazi nyerő lappá válik. A dolgozók egészségmegőrzésére Aktív Magyarok néven új zseb nyílik a kártyán, amire évi 120 ezer forintot utalhat a munkáltató, adómentes juttatás lesz a cég által biztosított sportolás is, sőt már az állatkertbe is lehet adómentesen belépőt biztosítani. 2025-ben a kártyán levő juttatások 50 százalékát lakásfelújításra is lehet költeni, akár építőanyagot, festéket, üveget, bútort is lehet venni róla. Béren kívüli juttatásként a 35 évesnél fiatalabb dolgozók évi 1,8 millió forint lakhatási támogatást is kaphatnak. A kártyán keresztül évente fizethető összeg jövőre a jelenlegi 450 ezer forintról 570 ezerre nő. A munkabér 70 százalékos terhével szemben a SZÉP-kártyára feltöltött pénz után a munkáltató csak 28 százalékkal adózik.
6. KORMÁNYPÁRTIAK ELLENÁLLÁSA
Egyelőre nem világos, milyen célból, de Nemzeti Ellenállás Mozgalom néven szervezetet alapítottak kormánypárti politikusok és a fideszes média frontemberei, influenszerei, méghozzá heten, köztük Apáti Bence balettművész, publicista, László András fideszes EP-képviselő, Lajkó Fanni, az Alapjogokért Központ elemzője, György-Horváth Zsuzsa műsorvezető. A NEM honlapján bemutatkozva nemet mond a „globalisták beavatkozására, háborúra, migrációra, genderőrületre”, úgyhogy vélhetően egy újabb Brüsszel-ellenes kormánypárti mozgalom szervezése indult útjára, elsősorban fiatalabb arcokat a kirakatba helyezve. Első jelmondataik alapján tevékenységük fókuszában alighanem Magyar Péter és a Tisza Párt támadása fog állni.
7. TÚLJELENTKEZÉS GYURCSÁNY HELYÉRE
A jelenlegi pártvezetővel együtt négyen is elindulnak a Demokratikus Koalíció elnöki posztjáért, vagyis a mostanában inkább krimiírói karrierjét építgető Gyurcsány Ferencnek három kihívója is lesz magának gründolt pártjában. Közülük egy nevet már ismerünk is, ő Abd El Rahim Ali, a DK józsefvárosi elnöke, a párt ifjúsági szervezetének elnökségi tagja, az egyiptomi származású fiatal politikus azzal indokolta indulását, hogy „az elmúlt időszak viharai megzavarták a kapitányt, és a hajó zátonyra futott”. Rajta kívül még két jelölt pályázott a januári tisztújításra, őket a jelölőbizottság most bírálja el, hogy végül online szavazáson válasszák meg a győztest.
8. KIÚJULT A SZÍRIAI POLGÁRHÁBORÚ
Mikor már mindenki elkönyvelte, hogy a szír elnök rég megnyerte a polgárháborút, a lázadók váratlanul feltámadtak és simán elfoglalták az ország második legfontosabb városát. Az iszlamistákból, illetve a törökök által támogatott világi erőkből álló ellenzék az elmúlt 4-5 évet az ország északnyugati csücskébe beszorulva töltötte, szinte teljesen befagyott frontvonalak mögött. Most innen szabadultak ki, köszönhetően annak, hogy Izrael meggyengítette az elnök fontos szövetségeseinek számító Iránt és a libanoni Hezbollahot. Basar el-Asszad másik fontos támasza, Moszkva azonban a helyén van, és az orosz gépek azonnal bombázni is kezdték a lázadókat, de azért a Kreml a váratlan fordulat után gyorsan kirúgta a Szíriában állomásozó haderők eddigi parancsnokát.
9. APA CSAK EGY VAN
Az apai szív felülírta a korábbi politikai ígéreteket: hiába fogadkozott annak idején Joe Biden elnök, hogy nem fogja megtenni, most mégis kegyelmet adott fiának, Hunter Bidennek. Az elképesztően zűrös életű ifjabb Biden pontos büntetését ebben hónapban hirdették volna ki, miután fegyvertartási és adóügyekben is bűnösnek találták. Biden azzal indokolta ígérete megszegését, hogy gyermeke a neve miatt lett célpont. Biden ezzel alighanem még tovább ront amúgy is roppant negatív megítélésén, ráadásul indoklása erősen hasonlít arra az érvelésre, amelyet ellenfele, Donald Trump alkalmazott az őellene indított perek kapcsán. Trump egyébként visszaélésnek nevezte most a kegyelmet. Pedig tőle sem áll távol a rokonok támogatása: bejelentette, hogy párizsi nagykövete a lányának apósa, az ingatlanvállalkozó Charles Kushner lesz. Meglett közben az FBI következő vezetője is, Trump egy bizalmasa, az amúgy indiai származású Kash Patel mellett döntött, aki korábban rengeteget bírálta a szövetségi bűnüldözőket.
10. A BRITEKNÉL IS LESZ EUTANÁZIA
A britek is elindultak az eutanázia engedélyezése felé vezető úton: a parlament első körben megszavazta az erről szóló törvényjavaslatot, s bár még rengeteg módosítás jöhet, a vége valószínűen a legalizálás lesz. A javaslat hatalmas társadalmi vitát generált, politikusok mellett tudósok, művészek, egyházi vezetők részvételével, miközben a közvélemény-kutatások szerint az emberek többsége támogatja, hogy maga vehesse kezébe élete utolsó döntését. A munkáspárti kormányfő a javaslat mellett voksolt, de pártjának több magas rangú politikusa nem. A törvény egyébként csak Angliára és Walesre vonatkozik majd, a sokkal liberálisabb skótok saját javaslaton dolgoznak, a sokkal konzervatívabb észak-írek pedig az egész kérdéstől távol tartják magukat.