1. LEMONDOTT AZ ORSZÁGOS BÍRÓI TANÁCS ELNÖKE
Szabó Péter azt követően mondott le a magyar bírókat képviselő testület elnöki posztjáról, miután a tanács szűk többséggel (8:7 arányban) megszavazta a kormánnyal kötött bérmegállapodást, amit összekapcsoltak a bíróság szervezeti reformjával. Ezen a bírák közül sokan felháborodtak, kiszivárgott ugyanis, hogy Szabó arról beszélt egy belső egyeztetésen, hogy nem volt lehetőségük beleszólni a bíróságokat érintő változtatásokba, mert ha nem engedtek volna a kormánynak, nem lett volna fizetésemelés. Szabó a bírói függetlenségről azt mondta: lehet miatta kényeskedni, de a megállapodást el kellett fogadni. A bírók által kért 35 százalékos béremelést három évre elhúzzák, így jövőre csak 15 százalékos lesz az emelés. Cserébe a bírói pályára más területről is érkezhetnek jogászok, az alsó korhatárt felemelték 30-ról 35 évre, a felsőt kitolták 70 évig. Az ügyben megszólalt a kancelláriaminiszter is, Gulyás Gergely közölte, egyáltalán nem érti a felháborodást.
2. ALAPTANTERV-REFORM, KRÉTA AZ OVIBAN
Fejlődést ígért az oktatásban a területet felügyelő belügyminiszter. Pintér Sándor parlamenti meghallgatásán jelezte, az iskolai-szülői KRÉTA információs rendszert kiterjesztik az óvodákra is, így érettségiig követhető lesz minden gyermek oktatási útja. Jön a nemzeti alaptanterv továbbfejlesztése (elsősorban az informatikai tárgyban) – ezt előzte meg a tanárok levizsgáztatása. Pintér szerint sikerült a tehetséggondozást megerősíteni, de még jobb eredményeket várna a diákolimpiákon. Az iskolai erőszak csökkentése végett bevezetett iskolaőri szolgálat bevált, az igazgatók kérésére jövőre már kétezer felett lesz az őrök száma. A pedagógus-továbbképzés központja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem lesz, Pintér Sándor nem tart a tanári jogállás változása miatti tiltakozások következményeitől, mert adatai szerint már 1400 fővel több a pedagógus a közoktatásban, mint korábban.
3. KEVESEBB ADÓT FIZETNE A FŐVÁROS
Újabb csörte várható a főváros és a kormány között az önkormányzatra kirótt szolidaritási hozzájárulás miatt. Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója egy alkotmánybírósági döntésre utalva azt mondta, olyan költségvetést nyújtanak be, ami nem ismeri el az önkormányzatok túladóztatásának kormányzati gyakorlatát, és jövőre a főváros nem fizeti be a rá kiszabott 89 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást. A bevételi és kiadási oldal egyenlegének érdekében csak 39 milliárdos befizetéssel terveznek. Ha semmilyen beruházást és béremelést sem tartalmazna a jövő évi büdzséjük, akkor a jelenlegi számítások szerint 412 milliárdos bevétellel szemben 424 milliárd kiadás állna, márpedig a béreket mindenképpen emelniük kell.
4. ELÉG LESZ A PÉNZBÜNTI
Csupán pénzbüntetést – még ha 250 milliós összegűt is – kell fizetnie az adócsalással vádolt Jellinek Dánielnek, aki az apja és egyik munkatársa helyett vállalta magára bűncselekmény elkövetését egy ötmilliárdos ügyben. Erről a kormányfői vőnek, Tiborcz Istvánnak az üzlettársa beszélt egy interjúban. Jellinek, aki nemrég lett a résztulajdonosa az Auchan hipermarket-láncnak, azt ígéri, hogy ezt az üzletet nem adja át Tiborcznak. A NER-közeli milliárdos korábban például a Gellért Szállót értékesítette tovább a kormányfő vejének, de arra is volt példa, hogy osztalékelsőbbségre hivatkozva a Jellinek-csoport egyik cégének számlájáról 27 milliárd forint került át részletekben egy Tiborcz-céghez.
5. HAJNALBAN AKART VÁLASZTÁST NYERNI
Gyurcsány Ferenc három DK-elnöki kihívójából az elsőként porondra lépő józsefvárosi pártvezető máris kiszállni kényszerül, miután Abd El Rahimot a rendőrség garázdasággal és kábítószer-birtoklással gyanúsítja. Az Ali becenevű, egyiptomi származású DK-s ifjúsági vezető korán ivott (és/vagy szívott) a medve bőrére, kedd hajnalban ugyanis bódult állapotban egy terézvárosi társasházban randalírozott, a bejárati ajtókat rugdosva, dörömbölve – a rendőrök a lakók hívására érkeztek meg, a politikust pedig mentő vitte kórházba. Ali a politikai innováció hiánya miatt akart elindulni Gyurcsánnyal szemben a januári online szavazásos elnökválasztáson, de aligha ilyen újításokra gondolt.
6. UGYANÚGY FÁJ, BÁR KISEBB LETT
Igazából most lett vége az amerikai választásoknak, mostanra lett meg ugyanis az utolsó képviselőházi mandátum nyertese is. S bár a végeredmény igazából nem változtat az összképen, a demokrata vereség azért kisebb lett annál, mint amekkorának az az első pillanatban tűnt. Vagyis Kamala Harris végül csak másfél, nem pedig három és fél százalékkal kapott kevesebb voksot, mint Donald Trump (48,3-49,9), s miközben a szenátusban valóban óriásit buktak a négy mandátumot vesztő demokraták (47-53), addig a képviselőházban még egy hellyel erősödtek is (215-220), bár így is kisebbségben maradtak. Közben a mexikói elnök után a kanadai kormányfő is igyekszik megpuhítani Trumpot, ne vezessen be büntető vámokat ellenük.
7. PEDIG JÓ ÖTLETNEK TŰNT
Egy pillanat alatt zuhant teljes politikai káoszba Dél-Korea. Az ország elnöke ugyanis teljesen váratlanul hadiállapotot hirdetett ki az országban külső észak-koreai és belső államellenes fenyegetésekre hivatkozva. Az ellenzék szerint azonban Jun Szongjul csak a kormányzatot megrázó politikai botrányokról próbálta így elterelni a figyelmet. Az óriási tiltakozás hatására az elnök gyorsan visszavonta az intézkedést, az állítólagos ötletgazda védelmi miniszter pedig benyújtotta a lemondását, de ezzel aligha lesz vége az ügynek. Az ellenzék és a tüntetők ugyanis már az elnök vád alá helyezését követelik. Ami azért is bizarr vége lenne a népszerűtlen államfő karrierjének, mert annak idején még ügyészként az ő politikai színrelépése is egy elnöki vádemeléssel kezdődött.
8. RABLÓ ÉS PANDÚR
Pár nappal ezelőtt még az Európai Bizottság igazságügyi biztosa volt, s a magyar kormányon kérte számon a jogállamiság betartását, most pedig már a belga rendőrség kutatta át Didier Reynders ingatlanjait. A rendőrök már nagyon várták, hogy az előző bizottság belga tagjának véget érjen a mandátuma, hiszen már 2019-ben is nyomoztak ellene korrupció és pénzmosás miatt. A gyanú szerint Reynders – aki biztossága előtt húsz éven át vezetett különböző minisztériumokat az egymás után következő belga kormányokban – kapott pénzeket például a kongói belga nagykövetség építtetőjétől vagy a belgiumi rendőrségi székház lízingcégétől, s ezeket úgy legalizálta, hogy lottószelvényeket vásárolt az egy időben szintén általa felügyelt nemzeti lottótársaságtól.
9. NÉMETÜL TANULNAK TOVÁBB A MAGYAR DIÁKOK
Sorozatban négy év diadala után idén nem Bécs lett a világ legélhetőbb nagyvárosa. A Mercer tanácsadó cégnek a külföldön élők tapasztalatai alapján összeállított rangsorában Zürich megelőzte az osztrák fővárost, a szintén svájci Genf és a dán Koppenhága előtt. Változatlanul első viszont Ausztria a magyar diákok szemében. Egy kutatás szerint a magyarok hét százaléka tanul tovább külföldön, s ez az arány folyamatosan növekszik, a tavalyi tanévben 17 500-an voltak. Közülük csaknem négyezren választották Ausztriát, ezerrel többen, mint Németországot és Hollandiát, utóbbi egyre népszerűbb, miközben a korábban szintén vonzó brit egyetemek mostanra szinte magyar diákok nélkül maradtak.
10. VILÁGKARRIER HETVEN ÉV UTÁN
Egy újrafelfedezett, több mint hetven éves magyar regény szerepel a New York Times idei irodalmi listáján, amely a tíz legfontosabb olvasmányélmény közé sorolta Debreczeni József Hideg krematórium című művét a szerkesztőség tagjainak ajánlásai alapján. A Hideg krematórium magyarul 1950-ben jelent meg először Jugoszláviában, Magyarországon csak idén adták ki, de aztán gyorsan 15 nyelvre fordították le. Az 1978-ban elhunyt Debreczenit 39 évesen deportálták Auschwitzba, naplóregényében lágerélményeit írja le, a szocialista blokkban ez volt az egyik első ilyen tematikájú mű. A szerző Bruner József néven született 1905-ben Budapesten, hírlapírói karrierjét a zsidótörvények törték meg, három év munkaszolgálat után került koncentrációs táborba 1944-ben, szabadulása után Belgrádban telepedett le.