1. MÁR NINCS KI ELŐL MENEKÜLNIÜK
A szír diktátor bukása után az európai országok sorra jelentik be, hogy felfüggesztik a szíriai menekültkérelmek elbírálását. Így tett Németország is, ahol a legtöbb szír menekült él, az osztrák kormány pedig egy lépéssel tovább is ment, utasítást adott egy hazatelepítési és kitoloncolási program kidolgozására. Közben nemzetközi vita indult arról is, mi legyen a győztes lázadók legfontosabb csoportjával, amelyet az Iszlám Államhoz és az al-Kaidához kapcsolódó múltja miatt az ENSZ és több nyugati állam is terrorszervezetként tart nyilván. A britek azt mondták, korai lenne még a tiltás feloldása, a világszervezet illetékese viszont arról beszélt, hogy a listára vétel régen történt, s mostanában biztató jeleket látnak. Közben Izrael folytatta a szír hadsereg bázisainak napok óta tartó bombázását, indoklása szerint azért, hogy megakadályozza az ott tárolt fegyverek ellenséges kezekbe jutását. A zsidó állam katonái benyomultak az általuk megszállva tartott szíriai Golán-fennsíkról az azt körülvevő semleges övezetbe is, de azt ígérik, hogy ez csak átmeneti lépés.
2. ELON MUSKNAK PREZENTÁLNAK
A befolyásosság demonstrálásának is beillett Orbán Viktor váratlan amerikai útja, ahol találkozott Donald Trump jövendő elnökkel, a kormányzati hatékonyságot irányító Elon Musk tech-milliárdossal és Mike Waltz leendő nemzetbiztonsági tanácsadóval. A magyar kormányfő legutóbb márciusban járt a floridai Trump-rezidencián, Mar-a-Lagóba ezúttal elkísérte Szijjártó Péter külügyminiszter mellett a NER-csúcsvállalattá fejlesztett 4iG informatikai csoport vezérigazgatója, Jászai Gellért is. Az informális egyeztetésen a dróngyártásba és űriparba betörni igyekvő 4iG műholdprogramját is bemutatták a SpaceX-tulajdonos Musknak, űrtechnológiai együttműködést keresve – az ágazatban való magyar megjelenés egy ideje deklarált célja a kormányzatnak. Ha a világűrig nem is, de a tőzsdén a hírre kilőttek a 4iG részvényei, öt százalékot erősödve reggel, élénk piaci forgalmat is generálva.
3. TERRORISTA AZ ELITBŐL
Ötnapos hajtóvadászat után elfogták azt a fiatalembert, aki meggyilkolta a legnagyobb amerikai egészségbiztosító vezetőjét. Mint kiderült, a rendkívül jó megjelenésű, 26 éves szoftverfejlesztő mérnök gazdag családból származik, a legjobb egyetemekre járt, s valószínűleg balos, kapitalizmusellenes nézetei vezettek ahhoz, hogy New York központjában a nyílt utcán kivégezze az ötven esztendős Brian Thompsont. Az amerikai egészségbiztosítók hírhedtek arról, hogy miközben nagyon magasak a díjaik, mindent megtesznek, hogy kibújjanak fizetési kötelezettségeik alól. Az áldozat egyébként nem tartozott az ágazat legérzéketlenebb vezetői közé.
4. MAGYAROK BRÜSSZEL TETEJÉN
Kivételesen két magyar is felkerült a brüsszeli Politico magazin hagyományos éves listájára, amelyben Európa 28 legbefolyásosabb emberét gyűjtik össze. Orbán Viktor neve már szinte elmaradhatatlan, idén legfeljebb annyi a meglepő, hogy nem a felforgatók megnevezésű csoportba került, mint tavaly és tavalyelőtt, hanem az álmodozókéba, ráadásul „A globalista” jelzőt kapta, ami az ő esetében arra utal, hogy illiberális demokráciájával kapcsolatos nézeteit egyre inkább külföldön is terjeszti, s nemzetközi szövetséget hoz létre a hozzá hasonlóan gondolkodókból, beleértve az új amerikai elnököt. A felforgatók csoportban van viszont Magyar Péter, „A kihívó”. Aminthogy a kihívók között vannak Orbán legfőbb európai szövetségesei a francia Marine Le Pentől az osztrák Herbert Kicklig.
5. AZ ELSŐ FIDESZES FÉLSZ MAGYAR MIATT
Két euroképviselő, Ódor Lajos korábbi szlovák miniszterelnök és Magyar Péter lépett fel együtt Révkomáromban, ahol az Orbán- és a Fico-rendszert kritizálták. A Tisza Párt elnökének meggyőződése, hogy Orbán Viktor haragszik rájuk, amiért a globális politikai szerepléséből vissza kell térnie a magyar belpolitika terepére. Míg Ódor úgy látja, a vízióit vesztett Fico már unja a kormányzást, ő pedig alternatívának jött a politikába. Magyar az időközi választásokra utalva azt mondta, nem indulnak olyan versenyben, amit nem tudnak megnyerni, viszont 2026-ban egyetlen mandátumos többséggel is lehet majd kormányozni. A magyar helyzetet rosszabbnak látja a szlováknál a médiára gyakorolt nagyobb kormánybefolyás, illetve a szlováknál nagyobb szegénység és korrupció miatt. Közben most először nevezte Magyar Pétert komoly ellenfélnek egy Fidesz-politikus, Lázár János szerint „félkész állapotban van az ország”, Magyar ebből próbál politikát csinálni, s az idő nem feltétlenül a kormánynak dolgozik.
6. INFLÁCIÓ A BEVÁSÁRLÓKOSÁRBAN
Tovább gyorsult az infláció: az októberi 3,2 százalékhoz képest novemberben 3,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Októberről novemberre pedig mindössze 0,5 százalékkal nőttek az árak a KSH adatai szerint. A viszonylag alacsony átlagos infláció mellett meglódult az élelmiszerek áremelkedése, átlagosan 4,9 százalékos volt a novemberi drágulás, ennél magasabbat utoljára tavaly ilyenkor ilyenkor mértek. Az alapvető élelmiszerek közül a liszt 39,3 százalékkal, a tej 16,6, a tojás 9,8, a vaj és vajkrém 9,7 százalékkal került többe, mint tavaly novemberben. A szolgáltatások átlagosan 7 százalékkal voltak drágábbak, mint tavaly ilyenkor, viszont a háztartási energiáért 3,2 százalékkal kevesebbet fizettünk.
7. A JEGYBANK SZERINT HIBÁS AZ AKKUSTRATÉGIA
Hiba volt az akkugyárakat milliárdokkal tömni, ha ennek csak a töredékét hatékonyabban termelő ágazatokba fektetik, jobb megtérülést hozott volna – állapította meg Termelékenységi jelentésében az MNB. Az akkuipari fejlesztésekre több mint 6 ezer milliárd forintot fordítottak, ha a most épülő, illetve előkészítés alatt álló gyárak is termelni fognak, akkora lesz a kapacitásuk, hogy főleg exportra dolgoznak majd, de alacsony hozzáadott értékkel. A villamos berendezések gyártásánál (ahova az akkugyártás is tartozik) a hozzáadott érték 19,2 százalék, ami elmarad a piaci szolgáltatások 58,5, vagy az ingatlanágazat 80 százalékos értékénél.
8. A MŰEGYETEM IS MODELLT VÁLT
A BME is beállt a modellt váltó egyetemek sorába, a fenntartó egy állami tulajdonú részvénytársaság lesz. A szenátus elfogadta a rektor és a kancellár erről szóló előterjesztését, amely rögzítette azt is, hogy az új modelltől a hosszú távon kiszámítható finanszírozást, a rugalmas működést, a hallgatóknak ösztöndíjkínálatot és a teljesítményösztönző bérrendszert várnak.
9. SZÁZMILLIÁRDOS UNIÓS FORRÁSRÓL DÖNTHET ÁDER JÁNOS NŐVÉRE
Friss nyugdíjasként 128 milliárd forint uniós pénz elköltéséről dönthet a volt köztársasági elnök, Áder János nővére. Pölöskei Gáborné novembertől az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ stratégiai igazgatójaként felel DIMOP Plusz uniós program keretében futó hazai projektekért, köztük azért a 14,5 milliárd forintból megvalósuló cyberbullying-képzésért is. Ennek keretében budapesti szülőknek tartanak online képzést a biztonságos internethasználatról. A DIMOP Plusz programra 2046 millió eurót költ az unió ’21 és ’27 között. Magyarország akkor fér hozzá a neki járó 800 milliárd forintnyi teljes összeghez, ha megfelel a jogállami normáknak.
10. BL-GYŐZTES FOCISTA A FRADIBAN
Játékosmúltját tekintve hatalmas fogás, jelenét illetően azonban már rizikósabb a Ferencváros friss igazolása, ugyanis a zöld-fehérek meccshiányos, de BL-győztes futballistát vettek kölcsön a Werder Brementől. Az 58-szoros guineai válogatott Naby Keita 2018 és 2023 között a Liverpool mezében 84-szer lépett pályára, a BL-győzelem mellett angol bajnok is lett, ezt megelőzően a Red Bull Salzburg, majd a Lipcse színeiben remekelt a 29 éves középpályás, aki azonban Angliában sérülések miatt háttérbe szorult, Brémában pedig tavasszal fegyelmi okokból mellőzték. Keita az Üllői úton láthatta vasárnap új csapata nyögvenyelős győzelmét, amikor a Fradi-ultrák kritizálva a csapat NB I-es teljesítményét drapérián üzentek a „Nekünk is csak az Európa Ligában kéne szurkolnunk?” kérdésével, amelyet Kubatov Gábor klubelnök zokon is vett közösségi médiás válaszában.
