1. CSAK A FELSZÍN CSENDES
A vártnál jóval harmonikusabban zajlott Ursula von der Leyen és Orbán Viktor közös sajtótájékoztatója, amellyel lezárták a féléves magyar soros elnökséget. A bizottság elnöke megköszönte a magyar kormányfő erőfeszítéseit, és elismerően beszélt a magyar kormányzat munkájáról, kiemelve Románia és Bulgária schengeni csatlakozását. Orbán pedig elmondta, hogy az együttműködés érdekében félretették politikai nézetkülönbségeiket. Ettől azonban Brüsszel és Budapest viszonya aligha változik, amit mutat az is, hogy a kormányfő előzőleg egy rendelettel rakatott félre 600 millió forintot a Brüsszel elleni jogi harcra. Az összeg arra szolgál, hogy megpróbálják megváltoztatni az európai bíróság ítéletét, amely egymilliárd euróra, s azon felül naponta egymillióra büntette a magyar kormányt, amiért az európai joggal összeegyeztethetetlen módon lépett fel a migráció ellen.
2. MAGYAR-LENGYEL, EGY ELLENSÉG, EGY JÓBARÁT
Sikerült alighanem végérvényesen magára haragítania a lengyel jobbközép-liberális kormányzatot Orbán Viktoréknak, miután Magyarország politikai menedékjogot adott egy lengyel ellenzéki politikusnak. A korábbi jobboldali radikális PiS-kormány igazságyügyi miniszterhelyettese ellen korrupció miatt adtak ki európai elfogatóparancsot, mert a gyanú szerint tárcájánál egy áldozatsegítő alap pénzeit keverték össze a pártkasszával. Marcin Romanowski szerint politikai bosszú áldozata, amit korábbi letartóztatásának megszüntetése is bizonyít, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter pedig jogállami válságot lát a lengyeleknél, ezért a befogadás. Donald Tusk nevetségesnek tartja a magyar lépést, szerinte Orbán Viktor szabadkozott is neki Brüsszelben, ám a lengyel külügyminiszter kevésbé volt kedélyes, bekérették a magyar nagykövetet, újabb uniós kötelezettségszegési eljárással fenyegetve az Orbán-kormányt.
3. ELFOGADTÁK A 2025-ÖS KÖLTSÉGVETÉST
A parlament megszavazta a következő év költségvetését, amelyet a kormányzati preambulum „az új gazdaságpolitika büdzséjének” nevez. A 2025-ös számok több pénzt adnak a korábbinál gazdaságfejlesztésre, béremelésekre, otthonteremtésre és családtámogatásokra. Jövőre oktatási kiadásokra 3900 milliárd forint, egészségügyre 3700, honvédelemre 1750, rendvédelemre 1400 jut – miközben a nyugdíjellátás 7200 milliárdot jelent. Januártól háromszáz új nagyberuházás indul 8100 milliárdos nagyságban, a költségvetés pedig 1498 milliárdos hiánnyal készült. Varga Mihály utolsó pénzügyminiszteri büdzséje azzal számol, hogy a gazdasági növekedés 3,4 százalékos lesz, az infláció 3,2, ehhez pedig 3,7 százalékos GDP-arányos hiánycél társul.
4. A MAGYAROK FELE 366 EZER FELETT KERES – ÉS NETEN VÁSÁROL
Az inflációt meghaladó mértékben nőtt a magyarok reálkeresete. Októberben a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete 637 ezer forint volt, 12,9 százalékkal meghaladva az egy évvel korábbit. A bruttó kereset mediánértéke 529 ezer, a nettóé 366 ezer, amely 15,9, illetve 15 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakit a KSH friss adatai szerint. A reálkereset 9,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Eközben a magyarok vásárlásaik egyre nagyobb részét már az interneten intézik. Az Eurostat adatai szerint az unió 16 és 74 év közötti polgárainak 58,1, míg a magyaroknak 58,8 százaléka vásárol a neten. 2019-ben, a Covid előtt még csupán 35 százalékos volt ez az arány.
5. BERÚGTA AZ AJTÓT A NAPENERGIA
Tovább csökkent Magyarország energiafogyasztása 2023-ban, ám ezen belül már több mint 17 százalékos a napenergia aránya. Egyetlen év alatt a napenergia-termelés 46,3 százalékkal nőtt az előző évhez képest, de a megújuló források közül a vízenergia termelése is 24,7 százalékkal bővült, miközben földgázfelhasználás több mint 10, a szén 28,5 százalékkal esett vissza a magyar energetikai hivatal felmérése szerint.
6. A FÉRJE TISZÁS, KIRÚGTA A MINISZTÉRIUM
Lázár János és minisztériuma felsővezetése kirúgatta Tarr Zoltánnak, a Tisza Párt EP-képviselőjének feleségét a tárcától. Jékely Bertát húsz év munkaviszony után bocsátották el a közlekedési és építési minisztérium osztályvezetői állásából, előtte pedig már átszervezésre hivatkozva lefokozták. A hivatalnok szerint eltávolításának tisztán politikai okai vannak, de csak annyi, hogy megosztotta vagy éppen lájkolta férje néhány kormánykritikus közösségi médiás posztját. Lázár János is reagált az ügyre, szerinte tiszteletben tartják munkatársaik politikai szimpátiáit, s türelmesek voltak Jékely fokozódó politikai aktivitásával szemben is, lefokozásának csak szakmai okai voltak, de utána azt már nem fogadták el, hogy „valótlanságok terjesztésével aktívan részt vegyen kormány ellen hergelő kampányokban”. A vitában megnyilvánult a Tisza Pártot aktívan támogató Nagy Ervin színész is, aki Lázárt „legtehetségesebb politikusból lett ócska hóhérnak és szar embernek” nevezte.
7. A BÍRÁK HÁTRÁLNAK A KORMÁNYALKUBÓL
Habár a bírák lázadása miatt lemondott országos bírói tanács elnökének utódja megválasztásakor még kizárta, de most már vannak jelei annak, hogy kihátrálnának a kormánnyal kötött megállapodásból. A tanács ugyanis januári ülésén tárgyalja az alku felülvizsgálatát, amely a megemelt bírói fizetéseket szervezeti reformokkal kötötte össze. Eddig kétezer bíró és igazságügyi alkalmazott tiltakozott, s immár a tanács új vezetője is a bírókat megkerülőnek tartja a korhatár módosítását, s szerinte véleményezési hatáskörüket is kiürítette a kormányzat. A konfliktus újranyitására utal az is, hogy az európai bírók küldöttségét Magyarországra invitálták, s jönnek is.
8. ÚJSÁGÍRÓK HAZUGSÁGVIZSGÁLATON
Az egyik magyar titkosszolgálat újságírókat hallgatott ki és vetett alá poligráfos vizsgálatnak. A Magyar Hang három munkatársát azt követően kérdezték ki az Alkotmányvédelmi Hivatalban, hogy álhírnek bizonyult a december 8-án közzétett információjuk egy Budapesten leszálló szír utasszállító gépről, a cikkben arra is utaltak, hogy a hazájából elmenekült Bassár el-Aszad bukott szír elnök is rajta lehetett. Az álhírt számos magyar sajtóorgánum mellett átvette Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke is. Miután kiderült, hogy az információ valótlan, a lap helyreigazítást közölt és bocsánatot kért olvasóitól.
9. MINDIG VAN ROSSZABB
Nem tud jót lépni a népszerűtlen francia elnök: Emmanuel Macron most kihagyta az EU-csúcsot, hogy helyette a katasztrófa sújtotta Mayotte-ra utazzon, ahol viszont roppant dühös helyiek fogadták. Az Indiai-óceánban lévő sziget lakói leordították Macront, hogy nem kapnak elég gyors segítséget. Mire az elnök felháborodottan jegyezte meg, hogy ha nem tartoznának Franciaországhoz (mint a szigetcsoport többi tagja), akkor még „tízezerszer ekkora szarban” lennének. A szóhasználat miatt aztán a francia ellenzék is támadásba lendült. Macron vigasza, hogy még így is jobban áll, mint jobboldali elődje. Nicolas Sarkozy a minap végleg elvesztette büntetőperét: három évet kapott korrupcióért és befolyással való visszaélésért, ilyen még soha egyetlen francia államfővel sem történt meg. A háromból két évet felfüggesztettek, egyet pedig háziőrizetben, nyomkövetővel a lábán kell letöltenie.
10. MUSK A NÉMET SZÉLJOBBRA HÚZNÁ AZ X-ET
Az amerikai után a német választási kampányba is fejest ugrott a világ leggazdagabb embere, s bár ezúttal nagy hatása aligha lesz Elon Musk fellépésének, nagy vihart azért sikerült kavarnia. Az autózás és az űrrepülés forradalmasítója ugyanis a tulajdonába tartozó egykori Twitteren a német szélsőjobboldali párt, az AfD támogatására szólított fel egy bejegyzésben, mondván, csak az mentheti meg Németországot. Előzőleg a német liberálisoknak a parlamentbe jutásért küzdő vezetője Musk politikáját dicsérte, amit viszont a biztos befutónak tartott kereszténydemokrata kancellárjelölt egyáltalán nem tartott jó ötletnek. Erre jött Musk, akinek bejegyzésén aztán már egységesen háborodtak fel a német pártok (mínusz AfD), különösképpen, hogy ez nem csak egy magánember véleménye, hiszen Musk a Trump-kormányzat tagja is lesz. Musk és az AfD egymásra találása abból a szempontból különös, hogy ez a párt volt az, amelyik a leginkább ellenezte, hogy a Tesla egy hatalmas aksigyárat építsen Brandenburgban.
