1. MAGYAR MINISZTER AMERIKAI TILTÓLISTÁN
Amerikai szankciós listára került Rogán Antal. A propagandaminiszter az amerikai pénzügyminisztérium indoklása szerint érintett a magyarországi korrupcióban, s pozícióját arra használta, hogy magát és a párthoz hűséges személyeket gazdaggá tegye. Az intézkedés értelmében Rogán nem utazhat Amerikába, ott lévő vagyonát (ha van ilyen) pedig befagyasztják. Az ügyben megszólalt a Budapestről lassan távozó amerikai nagykövet is, aki szerint Rogán áll a magyarországi korrupció rendszerének középpontjában. David Pressman azt nem volt hajlandó megjósolni, hogy Donald Trump elnök új kormányzata változtat-e majd a döntésen. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter – ahogy Rogán tárcája is –Pressman és a Biden-kormányzat kisstílű bosszújának nevezte a döntést, amelynek hátterében szerinte az áll, hogy a magyar kormány Trumpot támogatta a kampányban.
2. MAGYAR INDIÁZIK, NAGY A LUXUST TESZTELI
Miközben Orbán Viktor és kísérete már Dél-India Velencéjében hajókázik, Magyar Péter itthonról bombázza a miniszterelnököt azzal, hogy válságos időkben, amikor háborús vészhelyzet van, mélyponton a forint, elvesztettünk egymilliárd euró uniós forrást, akkor hetekre elhagyta a hazai parancsnoki hidat. A Tisza Párt vezetője elvárja, hogy Orbán számoljon be „titkos indiai útjának” költségeiről. Magyar amúgy továbbra is előrehozott választást követel, ez szerinte leginkább a Fidesz érdeke, amely ellenkező esetben a 2006 után széthulló MSZP sorsára jut. Közben a miniszterelnök egy bizalmasáról, a gazdasági csúcsminiszterről kiderült, hogy nincs ellenére közpénzből a luxus kóstolgatása: Nagy Márton tavaly januárban például Párizsban 3,5 millióért szállt meg „másfél éjszakára”, ráadásul magángéppel ment csaknem 15 millióért, hogy aztán a következő nap már a svájci Davosban érje, ahol szintén másfél éjszakát töltött 1,7 millióért, s aztán megint jött a magángép immár 15 millió feletti áron.
3. PADLÓT FOGOTT, DE KICSIT MAGÁHOZ TÉRT
Még mindig szédeleg a forint a Washingtonból kapott ütéstől, s még ma is a dolláronkénti 400 forintos lélektani határon ingadozik. Előző nap kétéves mélypontjára zuhant a nemsokára hivatalba lépő új amerikai elnök egyetlen kijelentésére. Donald Trump ugyanis határozottan cáfolta azt a lapértesülést, hogy puhítana a vámokon, amelyekkel Európát és Kínát fenyegeti. A forint az euróval szemben is tovább gyengélkedik, nem tud bekerülni 415 alá.
4. MÁRIS CSÚSZÁSBAN A MINI-DUBAJ
Nem sikerült tartani a menetrendet a mini-Dubaj beruházás előkészítésében Lázár János minisztériumának. A rákosrendezői vasúti terület megtisztítására a közlekedési tárca két tendert is indított még júniusban, de egyiket se sikerült sínre tenni. Az első pályázat nyertesének legfeljebb nettó 14 milliárd forintért kellene a területet előkészíteni a beruházásra, egyebek között 255 ezer tonnányi vashulladéktól, lebontandó épületektől, fáktól, bokroktól kellene megszabadítani 130 hektárnyi ingatlant, míg a másiknak 5,9 milliárdért a felszín alatti szennyeződéseket kell feltárni a környezetvédelmi vizsgálat elvégzése mellett. A kormány már idén szeptemberben fejlesztésre kész állapotban át akarta adni a területet az arab befektetőnek, de ez a minisztérium szerint akár két évet is csúszhat.
5. NEM LETT NER-SIKERÁGAZAT A FILMGYÁRTÁS
Hiába az extra költségvetésű kirakatmozik és a kurzus állami törekvései, immár világosan látszik, hogy a filmkészítés nálunk is inkább liberális piaci műfaj. 2024-ben ugyanis már több független film készült Magyarországon, mint állami finanszírozású. A NER korábbi, Andy Vajna filmbiztos fémjelezte időszakában még csak minden harmadik fikciós mozi forgott filmalap-támogatás nélkül, tavaly viszont az állam hatot, a függetlenek tízet készítettek. Ráadásul a független filmesek produkciói a nézőtéren is jobban teljesítettek, azokat 589 ezer néző látta, míg az állami befektetés 561 ezer látogatót vonzott. A legnézettebb tavalyi mozi is filmalap-támogatás nélkül készült, Herendi Gábor Futni mentem című könnyed vígjátéka 330 ezer embert ültetett a vásznak elé – ami azért jól mutatja a másik kilenc független alkotás alacsony nézőszámait is.
6. ÚJABB VÍRUS ÉRKEZETT KÍNÁBÓL
A Kínában terjedő HMPV vírus megjelent Magyarországon is. A kórokozó nem túl veszélyes, csak akkor okoz súlyos tüdőgyulladást, ha más baktériumok is társulnak hozzá, amúgy öt-hat nap alatt átvészelhető influenzaszerű tünetekkel. A kínai járványügyi központ december végén jelentette be, hogy a 14 éves és annál fiatalabb gyermekek körében emelkedik a HMPV által megbetegítettek aránya. A vírus nem egy új Covid-variáns, régóta jelen van és ismert, s ugyanolyan hatással van az emberekre, mint más légzőszervi vírusok.
7. MÉG EGY UKRÁN VÁROS OROSZ KÉZEN
Újabb fontos ukrán várost foglaltak el az orosz csapatok. Az ukránok egyelőre nem ismerték el a háború előtt csaknem húszezres Kurahove elvesztését, amely azért is fájdalmas Kijevnek, mert így az oroszok még egy lépéssel közelebb kerültek fő céljukhoz, a 35 kilométerre fekvő logisztikai csomópont, Pokrovszk elfoglalásához. Közben elkeseredett harcok folynak az Ukrajna által megszállt orosz Kurszkban, ahol az elmúlt hónapokban folyamatosan védekezésre kényszerülő ukránok pár napja ellentámadást indítottak. Egyelőre azonban nem látni, mennyire sikeres ez az offenzíva. Ezen a területen harcolnak az észak-koreai katonák is az oroszok oldalán.
8. A CSÚCSRÓL A MÉLYBE
Lemondott a kanadai miniszterelnök, aki nemrég még a világ legtrendibb és legünnepeltebb baloldali politikusa volt, hogy aztán az egyik legnépszerűtlenebb legyen. Justin Trudeau 2015-ben, mindössze 34 évesen lépett néhai édesapja nyomába és lett a világ második legnagyobb területű országának kormányfője. A jó megjelenésű, sportos politikus progresszív liberális politikát hirdetett minden téren a bevándorlástól a klímavédelmen át az őslakosok jogaiig. Kétszer is újraválasztották, ám az elmúlt bő egy éve már csak szenvedés volt: pártján és kormányán belül állandóak lettek a belharcok, ahogy az infláció, valamint a bevándorlás okozta lakhatási válság miatt a szavazók fokozatosan fordultak a konzervatívok felé. Trudeau közölte, amint pártja megtalálja utódját, távozik a kormányfői székből, ami várhatóan még a nyár előtt parlamenti választásokat is jelent. A hír kapcsán megint felvetette ötletét Donald Trump megválasztott amerikai elnök, miszerint Kanadának csatlakoznia kéne az Egyesült Államokhoz. Előzőleg ezt javasolta a Dániához tartozó Grönlandnak is, valamint a Panama-csatorna visszavételéről is posztolt. Egyelőre sehol nem kaptak az ötleten.
9. MEGHALT AZ EREDETI LE PEN
96 éves korában meghalt Jean-Marie Le Pen, aki nemcsak képletesen volt a modern nyugati szélsőjobb atyja, hanem a franciák esetében szó szerint is. A jogi egyetem után beállt a francia idegenlégióba, harcolt Indokínában és Algériában is, majd a gyarmatok elvesztése után a kiváló szónok politikai pályára lépett. 1972-ben alapította meg a bevándorlásellenes Nemzeti Frontot, amellyel harminc évvel később érte el legnagyobb sikerét, amikor bejutott az elnökválasztás második fordulójába. Ahol viszont megsemmisítő vereséget szenvedett, két évtizeddel megelőzve korát: a nyugati szavazók még nem álltak készen egy ilyen Trump-szerű figura támogatására. 2011-ben átadta pártja vezetését lányának, Marine-nak, aki mérsékeltebb, vállalhatóbb erővé alakította azt. Amikor az apa ezt megpróbálta megakadályozni, lánya 2015-ben, a papát – annak sokadik antiszemita megjegyzése miatt – egyszerűen kizáratta a pártból.
10. HÓ BORÍTJA AZ AMERIKAIAKAT ÉS A BRITEKET
Ítéletidő tombol Nagy-Britanniában és Észak-Amerikában is. Az Egyesült Államokban még mindig több százezren vannak áram nélkül a hóvihar miatt, amely lecsapott az ország keleti és középső részeire. Kansastól Virginiáig több államban is rendkívüli állapotot hirdettek. A briteknél a havazást sok helyen eső váltotta fel, ami viszont súlyos áradásokat okoz. Időszakosan több repteret, vasútvonalat és fontos utat is le kellett zárni. Közben Tibet déli részét nagy erejű földrengés rázta meg. A legkomolyabb károk a pancsen láma székhelyéül szolgáló szent városban, Sigacében keletkeztek, több ezer ház vált lakhatatlanná, a halottak száma száz felett jár.
