1. VELÜNK MARADT AZ INFLÁCIÓ
Felgyorsult az infláció, decemberben 4,6 százalékkal voltak magasabbak az árak az egy évvel korábbinál. Az élelmiszerek ára 5,4 százalékkal, a szolgáltatásoké 6,8 százalékkal drágult, a háztartási energiáé fél százalékkal csökkent, viszont az üzemanyagokért 8,3 százalékkal többet fizettünk. Decemberben fél százalékkal az előző hónaphoz képest is nőttek az árak. Nagy Márton évindító sajtótájékoztatóján azt mondta, az év végére meglódult infláció februártól csökkenni fog és 2025 második félévében visszatér 3 százalék közelébe. A nemzetgazdasági miniszter szerint tavaly 0,5-0,6 százalék körüli volt a gazdasági növekedés, a reálbérek 9 százalékkal emelkedtek decemberben, ami idén további 4-5 százalékkal növekedhet.
2. BAJBAN AZ AKKU- ÉS JÁRMŰGYÁRTÁS
Éppen azok az ágazatok rontják le a magyar ipar teljesítményét, amelyekre a kormány a gazdaság jövőjét alapozta. Az akkugyártás 21, a járműipar 13,5 százalékkal zuhant egy év alatt. 2024 novemberében az ipar termelése 4,2, naptárhatás nélkül pedig 2,9 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban. Az év első 11 hónapjában 3,9 százalékkal maradt el az ipar termelése az előző év azonos időszakáétól. A feldolgozóipar ágazatai közül kilencben esett vissza a termelés, legnagyobb mértékben (12,4 százalékkal) a villamos berendezéseknél, legjobban az élelmiszeripar teljesített 4 százalékos termelésnövekedéssel.
3. ROGÁN NEM CSAK AMERIKÁBA NEM MEGY
Nem jelent meg a parlament nemzetbiztonsági bizottságának ülésén Rogán Antal. A titkosszolgálatokat és a kormánypropagandát is irányító kabinetminiszter részvételének oka az lett volna, hogy az Egyesült Államok szankciós listára tette és ezzel kitiltotta a kormánypárti politikust. Rogán államtitkárt küldött maga helyett, a kérdésekkel készülő ellenzéki DK-tagot, Vadai Ágnest viszont kizárták a testület üléséről. A bizottság ülése után annak jobbikos ellenzéki elnöke jelezte, a titkosszolgálatok kértek a kitiltást alátámasztó információt az amerikai szervektől, de azok ilyet nem tudtak átadni. Az ülésen elhangzott olyan értelmezés, mely szerint a Trump-elnökség érkezésével várhatóan fellendülő amerikai-magyar kapcsolatok lassítása volt a demokrata szankció oka.
4. NAGYKÖVET BECSOMAGOLT BŐRÖNDDEL
Nehéz újabb mélypontra jutni a valaha virágzó magyar-lengyel kapcsolatokban, de valahogy azért még mindig sikerül: a varsói magyar nagykövet gyakorlatilag nemkívánatos személy lett. Az EU soros elnökségét átvevő lengyelek nem hívják meg az ottani nagykövetek találkozóira, a lengyel külügy azt tanácsolja az állami intézmények vezetőinek, ne vegyenek részt olyan rendezvényeken, amelyeken Íjgyártó István is feltűnik. A lengyel kormány azon borult ki, hogy Magyarország menedékjogot adott az előző kormány egyik politikusának. Ha ez még egy esetben megtörténik (amire a magyar nyilatkozatok alapján van esély), akkor a következő lépés a magyar nagykövet kiutasítása lesz az országból – vagyis egy újabb mélypont.
5. PRESSMAN GOODBYE
Távozott végleg Magyarországról az Egyesült Államok állomáshelyén talán legismertebbé, de mindenképpen leginkább megosztóvá lett budapesti nagykövete. A vállaltan meleg identitású David Pressman férjével és családjával költözött haza megbízatásának lejárta miatt – utódját a Trump elnök vezette új amerikai adminisztráció jelöli majd ki, ám a kormánypárti Alapjogokért Központ vezető munkatársaként is tevékenykedő Bryan E. Leib egy ideje úgy bírálja Pressmant és nyilatkozik a magyar-amerikai kapcsolatokról, mintha ő lenne a nagyköveti poszt várományosa. Pressman helyét egyelőre David Holmes vette át a budapesti kirendeltségen, a búcsút fideszes politikusok elégedetten nyugtázták, hiszen a 2022 szeptemberétől tevékenykedő misszióvezető progresszív politikai ügyekben és Ukrajna támogatásában is rendre összeütközött a magyar kormányzattal.
6. CSALÁSÉRT ELÍTÉLT NER-MILLIÁRDOS
Az egyik leggazdagabb magyart, a kormányfő vejének üzlettársát, Jellinek Dánielt különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalásért 250 millió forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság. Jellinek cégei fiktív számlákat fogadtak be egy számlagyár-hálózattól, elcsalva az áfát, ezzel 105 milliós kárt okoztak a költségvetésnek. Az ügyben eredetileg Jellinek apja és egyik munkatársa volt gyanúsított, de a 300 milliárdos vagyonú üzletember tavaly októberben az ügyészségen bűnösségét elismerve átvállalta a vádakat és lemondott a tárgyalás jogáról. A bíróság visszaesőként ítélte el, ugyanis ’22-ben költségvetési csalásért már elmarasztalták, azt az ügyet felfüggesztett szabadságvesztéssel úszta meg, a mostanit pedig a számára nem túl súlyos pénzbüntetéssel.
7. HOLNAPTÓL ELEKTRONIKUSAK A FÖLDHIVATALOK
Szerdától utoléri a közigazgatásban immár mindent átvevő elektronikus ügyintézés az utolsó papíralapú földhivatali eljárást is, életbe lép ugyanis az elektronikus ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény. Innentől elvileg megszűnik a személyesen beadott vagy postán beküldött adásvételi szerződések és széljegyek világa, bár a még papírral is intézhető átmeneti időszak hosszát nem határozták meg. Az e-ingatlan-nyilvántartás lényege, hogy a szerződéseken kívül minden dokumentum eleve ezen a platformon jön létre, a kérelmeket az informatikai rendszer azonnal ellenőrzi, a nyilvántartást összekapcsolják a személyi adatokkal és cégnyilvántartással, így a tulajdoni lapok mindig naprakészek lesznek, a bejegyzés 24 órán belül lehetséges. A kérelmeket ezentúl kötelezően az eljáró jogi képviselő nyújtja be, s a rendszer az elektronikus aláírást is használja. Papíralapú egyedül az adásvételi szerződés maradhat, amelynek benyújtására viszont az eddigi 30 helyett 90 nap áll rendelkezésre.
8. SZÁRNYALÓ NÉMET SZÉLSŐJOBB
Negyven nappal a német parlamenti választások előtt soha nem látott csúcson a szélsőjobboldal népszerűsége. A legfrissebb (és Németországban általában megbízható) felmérések szerint az AfD a voksok 22 százalékára számíthat, de ami igazán megdöbbentő, hogy már minden harmadik választó el tudja képzelni, hogy rá szavazzon. Mindezt azok után, hogy a hétvégén a párt nagygyűlésén a kancellárjelöltjük, Alice Weidel minden korábbinál radikálisabb beszédet mondott, amelyben a határok teljes lezárását és az illegális migránsok tömeges visszatelepítését ígérte. Bár a jobbközép előnye még mindig 9 százalékpont az AfD előtt, a szűkülő különbség miatt kezdenek pánikolni a CDU-nál, hiszen a legutóbbi választásoknál is nyerő helyzetből vesztettek a végén. Igaz, akkor a szocdemek ellen, akik most leszakadva a zöldekkel küzdenek a harmadik helyért, miközben a liberális és a szélsőbaloldali pártok a parlamentbe jutásért harcolnak.
9. A SZOMSZÉD SZIGETE MINDIG ZÖLDEBB
Az amerikai republikánus törvényhozók is felzárkóztak leendő elnökük mögé: több képviselő törvényjavaslatot dolgozott ki, amelyben felhatalmazzák Donald Trumpot, hogy hivatalba lépése után azonnal kezdjen tárgyalásokat Dániával Grönland megszerzéséről. Közben Dánia és Grönland is kétségbeesetten rohan az események után. A dán kormányfő próbálja jelezni az amerikaiaknak, hogy katonai és gazdasági jelenlétüket is nyugodtan növelhetik a széleskörű autonómiával rendelkező szigeten, így teljesen fölösleges azt megszerezniük. Az 56 ezer grönlandit képviselő függetlenségpárti miniszterelnök is azt hangsúlyozza, hogy nyitottak az amerikaiakkal a kapcsolatok elmélyítésére. Kérdés, ez elég lesz-e Trumpnak, hogy lemondjon a minden amerikai államnál nagyobb területű, stratégiai helyen fekvő, ásványkincsekben gazdag sziget annektálásáról.
10. GULYÁS MICHELLE ÉS KÓS HUBERT AZ ÉV SPORTOLÓJA
A nyári párizsi olimpia női öttusa aranyérmese és egy újdonsült úszó olimpiai bajnok lett a magyar sportújságírók szavazatai alapján az év sportolója az egyéni kategóriában. Gulyás Michelle és Kós Hubert a budapesti Operaházban rendezett gálán vette át díját, a verseny a férfiaknál volt szorosabb a címért, Kóst a szintén úszó Rasovszky Kristóf és Milák Kristóf követte szavazatszámban. Csapatkategóriákban a kitüntetést az Eb-bronzérmes női kézilabda-válogatott, illetve az olimpián győztes férfi párbajtőrcsapat kapta (a FTC pólócsapatát, illetve a férfi kardválogatottat megelőzve), míg az év edzője a női kéziseket irányító kapitány, Golovin Vlagyimir lett. A sportújságírók életműdíját ezúttal a BEK-győztes erdélyi labdarúgóból ismert európai edzővé vált Bölöni László vette át.
