1. DONALD TRUMP REPÜLŐRAJTJA
Ahogy ígérte, rendeletcunamival kezdte első munkanapját a frissen beiktatott amerikai elnök. Donald Trump szükségállapotot hirdetett a mexikói határnál, hogy keményebben tudjon fellépni az illegális bevándorlás ellen. Döntött arról is, hogy ezentúl nem jelent automatikusan állampolgárságot, ha valaki – például illegális bevándorlók gyermekeként – az Egyesült Államokban születik. Mexikóval két további fronton is ütközött: terrorszervezetnek nyilvánította a drogkartelleket és átnevezte a Mexikói-öblöt Amerikai-öbölre. Ahogy első hivatali ideje alatt, most is kiléptette Amerikát a párizsi klímaegyezményből, s egyszersmind energiaügyi vészhelyzetet hirdetett, hogy a környezetvédelmi előírásokat lazítva megkönnyítse az olaj- és gáztermelést. Trump búcsút intett az Egészségügyi Világszervezetnek is, amelyre még azért haragudott meg, mert az szerinte Kína érdekeinek megfelelően kezelte a koronavírus-járványt. A lépés komoly anyagi nehézségeket okoz a szervezetnek, amelynek Amerika a legnagyobb finanszírozója. Megkegyelmezett a négy évvel ezelőtti zavargások résztvevőinek is, akik nem tudták elfogadni Trump akkori vereségét és a Capitolium ostromával megpróbálták megakadályozni a hatalomátadást. Végül pedig betiltotta a gender szó használatát, és rögzítette, hogy csak férfi és női nem van.
2. URSULA A VARÁZSHEGYEN
Megkezdődött a világelit szokásos éves találkozója Davosban, amely így éppen egybeesett az új amerikai elnöki hivatalba lépéssel, meg is határozva az összegyűlt 3000 gazdasági és politikai vezető (köztük vagy hatvan állam- és kormányfő) fő témáját. Ez volt több hét után az első nagy nyilvános fellépése az Európai Bizottság elnökének, akiről csak utólag derült ki, hogy súlyos tüdőgyulladással kezelték. A nem túl demokratikus titkolózás miatt sok bírálatot kapott Ursula von der Leyen, aki most a svájci Alpokban lévő luxus üdülőhelyen arról beszélt, hogy az EU kész együttműködni és tárgyalni az új amerikai kormányzattal, hogy elkerüljenek egy mindkét felet hátrányosan érintő kereskedelmi háborút.
3. GYURCSÁNY MAGYART ÜTI TRUMP MIATT
A magyar kormánynál talán csak a magyar fizetőeszköz örült jobban Donald Trump hivatalba lépésének, vagyis inkább annak, hogy az új amerikai elnök elsősorban Kanadát és Mexikót fenyegette meg február elsejétől vámokkal, Európának konkrétumok nélkül csak annyit mondott, hogy több amerikai kőolajat vegyen, ha nem akar extra tarifákat. A forint először száguldani kezdett, s bár a lendület aztán elfogyott, összességében visszakerült a 400-as határ alá a dollárral szemben. Ami a magyar politikai reakciókat illeti Trump hivatalba lépésére, a kormány örömén túl a Tisza Párt elnöke is melegen gratulált a megválasztott elnöknek, jelezve, hogy egy kormányfőnek a világ minden fontos vezetőjével pártállástól függetlenül jóban kell lennie. Ezen viszont elképedt Gyurcsány Ferenc, kikérve magának, hogy Magyar Péter minden magyar nevében gratulált, amikor például a DK „a háta közepére” se kívánta Trumpot.
4. SZLOVÁK-MAGYAR KEBELBARÁT
Közösen éltették Trumpot, szidták Ukrajnát, támadták Brüsszelt, azaz teljes összhangban zajlott le Orbán Viktor pozsonyi látogatása kedves szövetségesénél, Robert Ficónál. A két kormányfő megállapodott abban, hogy a magyarok segítik ki több orosz gázzal a török vezetéken keresztül a szlovákokat az ukrán tranzitstop után. Orbán szerint Szlovákia már most a második legfontosabb kereskedelmi partnerünk a németek után, s azt is kijelentette, „ne gondolja Kijev, hogy Pozsony és Budapest úgy fog ugrálni, ahogy ő fütyül”.
5. KARÁCSONY DUBAJT VENNE, LÁZÁR A TORNYOK ELLEN
Közbelépne a budapesti városvezetés a Rákosrendező vasúti területére most aláírt arab felhőkarcolós városnegyed, a mini-Dubaj építését megakadályozandó. Karácsony Gergely főpolgármester jelezte, hogy a kormány által szentesített adásvételi szerződésben van egy olyan kitétel, mely szerint a fővárosnak elővételi joga van a 85 hektáros, 50,9 milliárd forintért eladott területre (amelyen fővárosi közműcégnek is van tulajdonrésze), s ezzel a joggal Budapest élni is kíván. A nemzetgazdasági tárca egyébként azt jelezte, hogy a befektetők akár 500 méteres toronyházakat is építhetnek az új városközpontban, ahova az állam építené ki a földalattit, ám Lázár János minisztériuma máris reagált, s az építési törvényekhez ragaszkodva nem engedélyeznének felhőkarcolókat.
6. MOL-BAN VISSZHANGOZNAK ORBÁN SZAVAI
Belsős körlevélben szólította fel a Mol a hálózatába tartozó üzemanyag-kiskereskedőket, hogy mától a benzin és dízel árát literenként 2 forinttal csökkentsék. 2024. december 31. óta 27 forinttal nőtt a benzin literenkénti ára, míg a dízelért 29 forinttal kell azóta többet fizetni. Az üzemanyag-áremelkedést a kormányfő se hagyta szó nélkül, Indiában töltött szabadságáról visszatérve azt mondta, hogy „ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt, talán vérlázító is”. A Mol pedig árcsökkentéssel reagált Orbán Viktor szavaira.
7. ÓRABÉR MÁR KÉTEZER FELETT
2024 utolsó három hónapjában 2130 forintra emelkedett Magyarországon a fizikai dolgozók átlagos órabére, ami 9,1 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A fizikai dolgozók között vizsgálatot végző kutatócég ugyanakkor egyes régiók között komoly eltéréseket mért: Észak-Magyarországon, az Észak-Alföldön, illetve a Dél-Dunántúlon 1750-1900 forint között alakult az átlagos fizikai órabér, a többi régióban 2050-2250 között volt, míg Közép-Magyarországon és a fővárosban még ennél is magasabbra, 2900 forint közelébe nőtt. A fizikai dolgozók körében 10 százalék körüli volt a reálbér-emelkedés.
8. KINEVEZTÉK, DE FEL IS JELENTETTÉK
A társulat akarata ellenére nevezte ki a kulturális miniszter a Kolibri gyermekszínház élére a Pesti Magyar Színház volt igazgatóját. Ráadásul nemcsak a Zalán János pályázatában előadott terveket kifogásolhatja a Kolibri társulata, hanem azt is, hogy korábban, még Zalán vezetése alatt a Pesti Magyar Színházban egy belső ellenőrzés olyan szabálytalanságokat tárt fel, ami miatt a kulturális minisztérium büntetőfeljelentést tett a legfőbb ügyészségen. A vizsgálat egyebek mellett külföldi kiküldetéseknél jogosulatlan utazási költségtérítést és ezek elszámolása során visszaéléseket tárt fel, amelyek kapcsán költségvetési csalás, számviteli rend megsértése, illetve hűtlen kezelés gyanúja merült fel a színház több vezetőjénél.
9. FELADTÁK MAGUKAT, MERT FÉLNEK A MAGYAROKTÓL
Eddig tartott a bujkálásuk Németországban, feladták magukat az ottani hatóságoknál azok a szélsőbaloldali aktivisták, akiket a magyar bűnüldöző szervek köröztek a 2023 februári emberverő antifasiszta akcióik miatt. A német gyanúsítottak több szélsőjobbosnak vélt járókelőt agyba-főbe vertek ólmosbotokkal a budai kitörés napján, eddig azért rejtőztek el hazájukban, mert féltek a kiadatástól. A támadók német bíróság elé szeretnének állni, mert embertelennek tartják a magyar börtönkörülményeket, az Orbán-rezsim pedig szerintük nem garantálja a tisztességes jogi eljárást. Az Antifa-ügy elsősorban a csoportot vezető Ilaria Salis esete miatt vált ismertté, az olasz tanárnő azóta balos EP-képviselőként mentelmi jogot élvez, amelyről a napokban dönt az Európai Parlament bizottsága.
10. A KÍNAI HADERŐ UTOLÉRTE AZ OROSZT
Idén is az Egyesült Államok hadserege vezeti azt a listát, amely a világ országait rangsorolja különféle mutatók alapján haderejük ütőképessége szerint. A leglátványosabb változás az, hogy Kína szinte holtversenyben felzárkózott a második Oroszországhoz, méghozzá az ukrán háború miatti orosz szárazföldi harcjármű-állomány harmadával történt megcsappanása miatt. A Global Firepower Index szerint a dobogósokat India, Dél-Korea és Nagy-Britannia követi, a francia haderő pedig megelőzte a japánt. Magyarország katonai ereje a listán az 55. helyen szerepel, Angola és az Egyesült Arab Emírségek társaságában, a régióban a csehek és a románok az erősebbek nálunk. A GFP egyébként a haditechnikai eszközök számai alapján rangsorol, azok technológiai színvonalát nem súlyozza.
