2025. 07. 13. vasárnap

1. NEM ÉPÜL FELHŐKARCOLÓ RÁKOSRENDEZŐRE

Nem épülnek arab toronyházak Rákosrendezőn, igaz, lehet, hogy más sem. A kormány ugyanis eláll a mini-Dubajként ismertté vált tervétől, miután belátta, hogy a főváros távhőcégének valóban elővásárlási joga van arra a területre. Ez azzal jár, hogy a fővárosnak kell kifizetni az ingatlan vételárát és megtisztítani a területet. Budapestnek első körben tíz napon belül kell kifizetnie 12,7 milliárd forintot, majd 17,8 milliárdot akkor, amikor elhárultak a jogi akadályok a beruházás elől – például az arab vevő 25 milliárd forintig vállalta volna a terület kitakarítását, ez a feladat most a fővárosra hárult –, végül az utolsó, 20 milliárdos részletet 2039-ig kell átutalnia. Egy másik cégnek is van elővásárlási joga a mini-Dubaj fejlesztési terület egy részére, de az eddig nem nyilatkozott, és Gulyás szerint nem reális, hogy él vele. Ígéretként hangzott el tőle, hogy ha a főváros teljesíti a vállalásait, akkor a kormány is teljesíti a szerződésben vállalt 320 milliárd forintnyi fejlesztést.

2. TÖRTÉNELMI BUKDÁCSOLÁS: MÁSODIK ÉVE ZSUGORODIK A MAGYAR IPAR

Decemberben sem nőtt az ipari termelés, így a második fél évben csak egyetlen alkalommal bővült a szektor, így 2024-et összességében 4 százalékos csökkenéssel zárta – a 2023-as 5,5 százalékos visszaesést követően. Ilyenre, hogy két egymást követő évben is zsugorodjon a magyar ipar, a rendszerváltás óta nem nagyon volt példa – a 2008-as pénzügyi válság idején fordult még elő hasonló. A pocsék ipari adatok mögött a felvevőpiacaink gyengélkedése állhat – leginkább a német autóipar szenvedésére fogják az elemzők. Az pedig borítékolható volt, hogy a karácsonyi hatnapos ünnep meglátszik majd a boltok forgalmán is: decemberben 1,2 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom novemberhez képest, míg az előző évi decemberrel összevetve 0,1 százalékkal így is bővült – összességében tavaly 2,6 százalékkal emelkedett a boltok forgalma.

3. FORRÓ TÉLVÉGE JÖHET

Tüntetések és sztrájkok nehezíthetik az Orbán-kormány következő időszakát, ugyanis demonstrációkra készülnek a bírák, az orvosi kamara és a közszolgálatban dolgozók is. A bírósági dolgozók február 22-én tüntetnek, egyesületük elnöke szerint törvény adta jogukkal élnek, nem politikai rendezvényt tartanak, hanem szakmai kifogásaikra hívják fel a figyelmet – ezt üzente a kormánypárti publicista Bayer Zsoltnak, aki szerint listázni kellene azokat a bírákat, akik fellépnek a kormány ellen a rendezvényen, a Tisza Pártot vezető Magyar Péter szerint viszont Bayernek kell eltűnnie a közéletből. Március 8-án az orvosi kamara szervez tüntetést az egészségügy reformjáért, amelyen nem akarnak pártpolitikusokat látni. Sztrájkra készül a köztisztviselőket tömörítő szakszervezet, a közalkalmazotti szféra fizetéseinek megduplázását követelve, az érdekképviselet a minisztériumi felsővezetők remek keresetei mellett a beosztottak nettó 250-300 ezres fizetéseit tartja elfogadhatatlannak.

4. PUCCSKÍSÉRLETTEL GYANÚSÍTJÁK A LENGYEL KORMÁNYFŐT

Végképp szabályok nélküli ketrecharccá fajult a belpolitikai küzdelem Lengyelországban, ahol most az alkotmánybíróság államcsíny gyanúja miatt kezdeményezett eljárást a miniszterelnök és a kormánykoalíció több más vezetője ellen. A vád lényege, hogy Donald Tusk kormánya törvénysértően számolja fel az előző kormány hatalmi bázisait, azaz „lopakodó puccsot” hajt végre. Ugyanakkor az egyik ilyen bázis épp az alkotmánybíróság, amelyet nem is tart legitimnek a kormány, mint ahogy az ellen az ügyészségi vezető ellen is fegyelmi eljárást indított, akire most az alkotmánybírák rábízták a vizsgálatot. A legnagyobb akadály a rendszerváltás előtt persze az államfő, s a kormány abban bízik, hogy a májusi elnökválasztáson sikerül saját embert állítani a helyére, amire a közvélemény-kutatások szerint jó esélyük is van, s akkor végbe vihetik a teljes hatalomátvételt.

5. IDÉN NINCS BEZZEG-ROMÁNIA

A magyar gazdaság gondjai mellett is nehéz lesz idén Romániára mutogatni, amint elhúz mellettünk, ugyanis a tavalyi választási év osztogatásai komoly megszorításokba sodorták a régi-új román kormányt. A tegnap elfogadott 2025-ös költségvetés ugyan 2,5 százalékos gazdasági növekedést irányoz elő, ám 7 százalékos államháztartási hiánnyal számol. A koalícióban részt vevő RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor szerint „komoly diétára fogják az államot”, s a büdzsé fő érdeme az lesz, hogy biztosítják a bérek és nyugdíjak kifizetését. Az ellenzéki nacionalista-populista AUR szerint a Ciolacu-kabinet „szemétté változtatta az országot”, de ami tény, a fizetéseket befagyasztották, s adókedvezmények sorát törölték el, a nemzetközi hitelminősítők pedig stabilról negatívra rontották Románia adósságkilátásait. A magas hiánycéllal a kormány EU-források kifizetését is kockáztatja.

6. GYŐZELEM VESZTETT HELYZETBŐL

Egy nap alatt két bizalmi szavazást is könnyedén túlélt a francia kormányfő és ezzel úgy néz ki, hogy Európa második legfontosabb gazdasági hatalmának februárra lett idei költségvetése. A kisebbségi kormányt vezető centrista Francois Bayrou annak köszönheti a sikerét, hogy a parlament csaknem egyharmadát adó szélsőjobb nem állt a bizalmatlanságit benyújtó szélsőbal mellé, így a miniszterelnök nem jutott a hasonló erőviszonyokba belebukó elődje sorsára. Ráadásul másnap a parlament felsőháza is rábólintott a költségvetésre, amely kiadáscsökkentéssel és adóemelésekkel próbál javítani a büdzsé rossz helyzetén.

7. PEKING EGYESÍTI WASHINGTONT ÉS BRÜSSZELT

Két kínai cég diadalútja kellett ahhoz, hogy végre egyetértsen valamiben Brüsszel Donald Trumppal. Az Európai Bizottság eljárást indított a Shein internetes divatkereskedő cég ellen, amelynek most válaszolnia kell a fogyasztó- és adatvédelmi kérdésekre, valamint arra, hogy mit tesz az illegális termékek ellen. Közben Brüsszel kezdeményezi, hogy kezelési díjat vezessenek be a kisértékű csomagokra, amelyek eddig ingyen juthattak be Európába. Tavaly négy és fél milliárd (!) ilyen, 150 euró alatti értékű pakéta érkezett az EU-ba, szinte mindegyik Kínából, és döntően két cégtől, a Sheintől és a Temutól. Szinte ezzel egy időben jelentette be az amerikai elnök is, hogy eltörli az Egyesült Államokban is létező hasonló kivételt az alacsony értékű importcsomagokra, szintén a Sheinnel és a Temuval a célkeresztben.

8. TÖBB EZER KÍNAI MUNKÁS JÖN A BYD GYÁRAT FELÉPÍTENI

A következő hónapokban ezres létszámban érkeznek kínaiak Szegedre, hogy felépítsék az elektromos autókat gyártó BYD üzemcsarnokát, a vendégmunkásokat átmeneti munkásszállón helyezik el. Szeged polgármestere úgy tudja, hogy BYD tízezer embernek ad majd munkát, köztük kétezer mérnöknek. A munkásoknak később saját szállójuk lesz, a magasabb beosztású dolgozóknak új lakásokat építenek. A BYD a kínai dolgozók mellett főleg Makó környéki és vajdasági munkásokra számít a jelenleg szakképzésben és mérnökképzésben résztvevő fiatalok mellett.

9. A REKTOR LEMONDÁSÁT KÖVETELIK A MOME-N

Éles konfliktus alakult ki a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatói és az egyetem vezetése között, a diákok márt tárgyalni se akarnak Koós Pál rektorral. Hetek óta zajlanak a tüntetések az egyetemen, a hallgatók szerint a Böszörményi-Nagy Gergely vezette kuratóriuma csorbítja a szenátus autonómiáját, amelynek helyreállítását követelik, és azt, hogy a rektor a helyetteseivel együtt mondjon le. A diákok tiltakozását az váltotta ki, hogy a szervezeti átalakítás részeként kialakított új tudásközpontok vezetésére kiírt pályázatokon hét pozícióból háromnál a rektor nem fogadta el a szenátus döntését, két esetben pedig olyan vezetőt jelölt ki, akit a szenátus kifejezetten ellenzett.

10. BETILTOTT FARSANGI JELMEZEK

Hiába akarták a legtöbben ezt a maskarát magukra húzni, egy kaposvári iskolában úgy döntöttek, betiltják a legnépszerűbbnek ígérkező farsangi jelmezeket. Az általános iskola vezetése a szülőkkel egyetértésben nem engedélyezi, hogy a Netflixen futó népszerű koreai sorozat, a Squid Game (Nyerd meg az életedet) szereplőinek öltözékeit használják a gyerekek. Az oktatási intézmény ugyanis nem támogatja a sorozatban megjelenő agressziót, nem engedi játszani az iskolában ezeket a játékokat, amelyek már az alsó tagozatban is nagyon kedveltek – a koreai moziban súlyos anyagi gondokkal küzdő emberek játszanak gyerekjátékokkal a hatalmas nyereményért, a kieső veszteseket pedig agyonlövik.

Comments are closed.